Petrarca - Dichiarationi non piu Stampate - 1562





Adja hozzá kedvenceihez, hogy értersítést kapjon az árverés kezdetekor!

Régi könyvek szakértője, teológiai vitákra szakosodva 1999 óta.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 134994 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Leírás az eladótól
LAURA ARC KÉPE, ALAKOK TITOKZATOSSÁGAI ÉS A SZERETET IMÁDÁJA
A Laura és Petrarca híres, A7v papírvékonyságú portréja. Ennek a 1562-es velencei kiadású Canzoniere petrarchesco ritka példányának tanúbizonysága Francesco Petrarca folyamatos reneszánsz kori kultúrális és kiadói sorsának egyik legsűrűbb pillanatáról. A mű nem csupán a költő Rímjeinek ismétlésére törekszik: a kíséretében megtalálhatóak a „már nem nyomtatott kijelentések”, nyelvi és exegetikai megjegyzések, amelyek a szöveget valódi tanulási, értelmezési és stilisztikai utánzási eszközzé alakítják. A 16. századi Velencében Petrarcát már az egységes elegáns köznépi nyelv modelljeként, a szenvedélyes és költői grammatika megalapítójának tekintik, amely évszázadokon át uralja az európai irodalmat. A fametszetek, köztük a híres Laura és Petrarca portréja, színházi és szimbolikus dimenziót adnak a kötetnek: a petrarchista szerelem már nem csupán költői élmény, hanem kép, allegória és vizuális mitológia. A könyv kiválóan tükrözi Velence humanista kultúráját, ahol a filológia, a kiadás- és az irodalmi áhítat összefonódik egy finom, mélyen befolyásoló tárggyal.
PIACI ÉRTÉK
A Petrarco illusztrált és megjegyzésekkel kiegészített velencei kiadásai nagyon keresettek az olasz reneszánsz irodalomgyűjtőinél. A két részből álló teljes példányok régi kötésben és megőrzött képanyaglettel általában 1 000–3 000 euró között mozognak a nemzetközi antikváriumok piacán, a friss vagy történelmi származású példányoknál gyakran magasabb árakkal.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Teljes bőr kötés, hátán manuskripti címekkel; hajtásoknál hiányok és használati nyomok. Mindkét rész külön xilografált címfeliratot kapott. Szövegben számos xilográfiás illusztráció, köztük a híres Laura és Petrarca portréja A7v papíron. A címlapon allegorikus alakot ábrázoló kiadói jelzés. Pár folt és szorítás a példányon; a második rész utolsó fehér lapja hiányzik. Régi könyvek esetében, több évszázados történelemmel, előfordulhatnak hibák, amelyeket a leírásban nem mindig tükröznek teljes körűen. Oldalszámok: Pp. (4); 490; (2); 260; 2nn; (2).
TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Il Petrarca con dichiarationi non piu stampate.
In Venetia, appresso Nicolò Bevilacqua, 1562.
Petrarca, Francesco.
KONTEXTUS ÉS JELENTŐSÉG
A 16. században a petrarchizmus a európai költészet domináns nyelvvé válik. Ez a velencei kiadás illeszkedik abba a hatalmas kiadói jelenségbe, amely a Canzoniere-t normatív, majdnem iskolás szöveggé formálja, szó szerintelve a nyelvi és érzelmi tökéletesség modelljének. A „már nem nyomtatott kijelentések” kibővítik a kötet funkcióját: nem csupán költeménygyűjtemény, hanem a toszkán nyelv értelmezésének és megtanulásának eszköze. A Pietro Bembo által származó megjegyzések jelenléte különösen jelentős, mert igazolja a bembizmus központi szerepét az irodalmi olasz kódifikációjában. A xilográfiák továbbra is létrehozzák a petrarchista szerelem vizuális képzetét: Laura ikonikus vagy allegorikus alak lesz, míg Petrarca a mélabús, elmélkedő költő filozófus arculatát ölti. Tehát a kötet kiváló példája annak, hogy hogyan fonódik össze a kiadás- és filológia-történelem Velencében a reneszánsz korban, a szerelem kultura.
SZERZŐ BIOGRÁFIÁJA
Francesco Petrarca (1304–1374) olasz költő, humanista és tudós volt, az európai humanizmus egyik atyjaként tartják számon. Canzoniere című műve, amely Laura idealizált alakjához szól, forradalmasította a nyugati költészetet, miközben új belső pszichológiai feltárást és a szerelem érzelemének kifinomult nyelvi kidolgozását hozta. Befolyása óriási volt az európai irodalomra, az olasz petrarchizmustól az angol elizabetánus költészetig, a barokk és modern líráig.
KIADÁSTÖRTÉNET ÉS KERÜLET
A 1562-es kiadás Nicolò Bevilacqua kiadásában a Velencei-renaeszánsz kiadói hagyományhoz tartozik, amelyben Velence az egyik legnagyobb európai nyomda-központ volt. Bevilacqua számos irodalmi és humanista művet adott ki egy tehetséges és nemzetközi közönségnek. A megjegyzésekkel ellátott petrarchista kiadások óriási terjedésnek örvendtek mind didaktikai eszközként, mind aristokrata és akadémiai magángönyvtárak díszeként. A látványelemek és exegetikus kijelentések jelenléte különösen jelentőssé teszi ezt a nyomtatást a Canzoniere kiadástörténetében.
IRODALOM-ÉS HREFERENCEK
Edit16, CNCE a 1562-es Bevilacqua kiadáshoz kapcsolódóan.
ICCU/OPAC SBN, velencei petrarchista kiadások bibliográfiai rekordjai.
USTC, a 1562-es kiadás lapja.
Adams, P-1019/1020 (koreai petrarchista kiadások).
Brunet, Manuel du Libraire, IV, coll. 534-540.
Graesse, Trésor de livres rares, V, p. 247.
Mortimer, Harvard Italian 16th Century Books, veneziani petrarcheschi repertori.
Renouard, Annales de l’imprimerie des Alde, a velencei Petrarca kiadások kontextusa.
British Library, XVI. századi olasz kiadások bibliográfiája.
BnF Gallica, a petrarchista illusztrált kiadások repertoárja.
DBI – Dizionario Biografico degli Italiani, szócikk: “Nicolò Bevilacqua”.
Az eladó története
LAURA ARC KÉPE, ALAKOK TITOKZATOSSÁGAI ÉS A SZERETET IMÁDÁJA
A Laura és Petrarca híres, A7v papírvékonyságú portréja. Ennek a 1562-es velencei kiadású Canzoniere petrarchesco ritka példányának tanúbizonysága Francesco Petrarca folyamatos reneszánsz kori kultúrális és kiadói sorsának egyik legsűrűbb pillanatáról. A mű nem csupán a költő Rímjeinek ismétlésére törekszik: a kíséretében megtalálhatóak a „már nem nyomtatott kijelentések”, nyelvi és exegetikai megjegyzések, amelyek a szöveget valódi tanulási, értelmezési és stilisztikai utánzási eszközzé alakítják. A 16. századi Velencében Petrarcát már az egységes elegáns köznépi nyelv modelljeként, a szenvedélyes és költői grammatika megalapítójának tekintik, amely évszázadokon át uralja az európai irodalmat. A fametszetek, köztük a híres Laura és Petrarca portréja, színházi és szimbolikus dimenziót adnak a kötetnek: a petrarchista szerelem már nem csupán költői élmény, hanem kép, allegória és vizuális mitológia. A könyv kiválóan tükrözi Velence humanista kultúráját, ahol a filológia, a kiadás- és az irodalmi áhítat összefonódik egy finom, mélyen befolyásoló tárggyal.
PIACI ÉRTÉK
A Petrarco illusztrált és megjegyzésekkel kiegészített velencei kiadásai nagyon keresettek az olasz reneszánsz irodalomgyűjtőinél. A két részből álló teljes példányok régi kötésben és megőrzött képanyaglettel általában 1 000–3 000 euró között mozognak a nemzetközi antikváriumok piacán, a friss vagy történelmi származású példányoknál gyakran magasabb árakkal.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Teljes bőr kötés, hátán manuskripti címekkel; hajtásoknál hiányok és használati nyomok. Mindkét rész külön xilografált címfeliratot kapott. Szövegben számos xilográfiás illusztráció, köztük a híres Laura és Petrarca portréja A7v papíron. A címlapon allegorikus alakot ábrázoló kiadói jelzés. Pár folt és szorítás a példányon; a második rész utolsó fehér lapja hiányzik. Régi könyvek esetében, több évszázados történelemmel, előfordulhatnak hibák, amelyeket a leírásban nem mindig tükröznek teljes körűen. Oldalszámok: Pp. (4); 490; (2); 260; 2nn; (2).
TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Il Petrarca con dichiarationi non piu stampate.
In Venetia, appresso Nicolò Bevilacqua, 1562.
Petrarca, Francesco.
KONTEXTUS ÉS JELENTŐSÉG
A 16. században a petrarchizmus a európai költészet domináns nyelvvé válik. Ez a velencei kiadás illeszkedik abba a hatalmas kiadói jelenségbe, amely a Canzoniere-t normatív, majdnem iskolás szöveggé formálja, szó szerintelve a nyelvi és érzelmi tökéletesség modelljének. A „már nem nyomtatott kijelentések” kibővítik a kötet funkcióját: nem csupán költeménygyűjtemény, hanem a toszkán nyelv értelmezésének és megtanulásának eszköze. A Pietro Bembo által származó megjegyzések jelenléte különösen jelentős, mert igazolja a bembizmus központi szerepét az irodalmi olasz kódifikációjában. A xilográfiák továbbra is létrehozzák a petrarchista szerelem vizuális képzetét: Laura ikonikus vagy allegorikus alak lesz, míg Petrarca a mélabús, elmélkedő költő filozófus arculatát ölti. Tehát a kötet kiváló példája annak, hogy hogyan fonódik össze a kiadás- és filológia-történelem Velencében a reneszánsz korban, a szerelem kultura.
SZERZŐ BIOGRÁFIÁJA
Francesco Petrarca (1304–1374) olasz költő, humanista és tudós volt, az európai humanizmus egyik atyjaként tartják számon. Canzoniere című műve, amely Laura idealizált alakjához szól, forradalmasította a nyugati költészetet, miközben új belső pszichológiai feltárást és a szerelem érzelemének kifinomult nyelvi kidolgozását hozta. Befolyása óriási volt az európai irodalomra, az olasz petrarchizmustól az angol elizabetánus költészetig, a barokk és modern líráig.
KIADÁSTÖRTÉNET ÉS KERÜLET
A 1562-es kiadás Nicolò Bevilacqua kiadásában a Velencei-renaeszánsz kiadói hagyományhoz tartozik, amelyben Velence az egyik legnagyobb európai nyomda-központ volt. Bevilacqua számos irodalmi és humanista művet adott ki egy tehetséges és nemzetközi közönségnek. A megjegyzésekkel ellátott petrarchista kiadások óriási terjedésnek örvendtek mind didaktikai eszközként, mind aristokrata és akadémiai magángönyvtárak díszeként. A látványelemek és exegetikus kijelentések jelenléte különösen jelentőssé teszi ezt a nyomtatást a Canzoniere kiadástörténetében.
IRODALOM-ÉS HREFERENCEK
Edit16, CNCE a 1562-es Bevilacqua kiadáshoz kapcsolódóan.
ICCU/OPAC SBN, velencei petrarchista kiadások bibliográfiai rekordjai.
USTC, a 1562-es kiadás lapja.
Adams, P-1019/1020 (koreai petrarchista kiadások).
Brunet, Manuel du Libraire, IV, coll. 534-540.
Graesse, Trésor de livres rares, V, p. 247.
Mortimer, Harvard Italian 16th Century Books, veneziani petrarcheschi repertori.
Renouard, Annales de l’imprimerie des Alde, a velencei Petrarca kiadások kontextusa.
British Library, XVI. századi olasz kiadások bibliográfiája.
BnF Gallica, a petrarchista illusztrált kiadások repertoárja.
DBI – Dizionario Biografico degli Italiani, szócikk: “Nicolò Bevilacqua”.
