Paolo Fedeli - Castel Sant'Angelo Roma

Paolo Fedeli Toszkánában született 1957-ben. Sziena-i képzőművészeti intézetbe járt, ahol a Mester „Művészet” diplomát szerezte. Számos egyéni kiállítást rendeztek Olaszországban és külföldön. A többi között Ukrajnában, Franciaországban, Oroszországban, Spanyolországban, Rómában és még sok helyen. Több Állandó Kiállításon is jelen van. Műveinek sok köz- és magántőkében találhatóak meg. Tevékenységét nemzeti és nemzetközi magazinokban és napilapokban is kritika- értékelések ismertetik. Részt vett a hazai legnagyobb, közös művészeti seregszeméken, ahol fontos idézeteket és kritikusi elismeréseket ér el. 1979-től napjainkig összesen 176 első díjat nyert festészeti pályázatokon. Paolo Fedeli a természet titokzatos énekese.

MONDJÁK RÓLA:

Paolo Fedeli abszolút elegancia festője. A valószínűtlen és megismerhetetlen események mesélője, a megválaszolatlan kérdések narrátora. Középfelén elhelyezkedő tájainak útja Toszkána és egy nyugati modern metropoliszának névtelenségében, ahol minden építészeti panoráma összeolvad a globalizáció absurdumában, figyelemre méltó lehet. Hasonlóképpen figyelemre méltó lehet beszédmódjának változása is. Ám láthatunk egy finom kapcsolódást a majorságok, a dombok, a tiszta eget, az éjszakai fényeket, a nedvességgel csillogó utcákat, a füstös, fojtó köd légkörét illetően: nincsenek élőlények, mintha az emberek, a mindennapok, a munka, a szerelem, a gyűlölet, a versengés, az ébrenlét, az alvás elkerülték volna a művész képzeletét, aki a költészetéből kizárta a társadalmi utalásokat vagy szó szerint, a realizmusnak mondható elemeket. Valószínűleg a francia költő, Paul Verlaine egyetértett vele, megvannak a szavak és a színek közötti szükséges távolságok:

„Majd azt is meg kell érned, hogy ne a szavaidat válaszd ki hiba nélkül:
– semmi sem drágább, mint a szürke dal, amelyben a bizonytalan összefonódik a pontosval.

Menj a lehető legmesszebb az gyilkos éleslátástól, a kegyetlen lélektől és a tisztátlan nevetéstől; amelyek könnyeztetik a kéket!
Vedd el a beszédességet és húzd meg a nyakát!

Így Paolo Fedeli értelmezési kulcsa: az önreflexivitás és a meglepő, a bizonytalanság homályát használja helyettesítésként. A mindennap retorikája és a hangok zörgése helyett a figyelembe vett csuttogó hiányosság csendje következik. A felismerhető ábrázolását felváltotta a vizuális költészet megnemesítése.

Paolo Levi