MUMA - Coreografía de las formas (XL)

Ez a mű geometriai nyelven szerveződik, amely a architektúra és játék között, a racionális szerkezet és a szenzitív intuíció között billeg. Az elemi formák — körök, téglalapok, félkörívek — szervezetten jelennek meg, mint egy olyan rendszer fragmentumai, amely soha nem oldódik fel egészen. Sokkal inkább nem egy záródó kompozíció felépítésére törekszik, hanem úgy tűnik, a festmény átmeneti egyensúlyt kínál, egy olyan rendet, amely belső feszültségeknek köszönhetően tartja magát.

A primér szín használata felerősíti ezt az alapvetőség érzetét. A mély kék, a terjedő vörös és a ragyogó sárga egyetemes vizuális grammatikára, szinte arhetípusokra utalnak, míg a rózsaszínű üregek és a szürke árnyékok egy humánusabb és észlelhetőbb dimenziót vezetnek be. A festett árnyék különösen jelentősnek tűnik: nem naturalista árnyék, hanem az a tudat, hogy minden forma nyomot, egy többszöröződést vagy önmagától való elmozdulást hordoz. A mű nem objektumok ábrázolására törekszik, hanem megmutatja, hogy minden vizuális alakítás mentális konstrukció is egyben.

A festészetben állandó a tartás és a túlcsordulás közti kapcsolat. A formák úgy tűnnek, mintha egymásba akarnának illeszkedni, de mindig marad egy többlet, egy görbe, amely megszakítja a vonalat, vagy egy üresség, amely megakadályozza a rendszer teljes lezárását. Ez a megszakítás megakadályozza, hogy a geometria puszta matematikai merevséggé váljon, és közelíti egy olyan reflexióhoz, amely a emberi tapasztalatot vizsgálja: a rend törekvései között is mindig van egy előre nem látható dimenzió. A komponálás érthető úgy is, mint az ellentétek együttélésének metaforája. A görbe és a vonal sík, a nehéz és a könnyű, a stabil és a dinamikus hierarchiák nélkül léteznek. Minden elem a másiktól függ, hogy értelmet nyerjen, mintha a festészet kijelentené, hogy a harmónia nem a uniformitásból származik, hanem a különbségek közötti kapcsolatokból.

Ebben az értelemben a mű párbeszédet folytat egy konstruktív és absztrakt hagyománnyal, de távol marad a dogmatikus ridegségtől. Van benne játékos és szinte poétikus dimenzió: a formák úgy tűnnek, mintha mozgó darabok lennének egy állandóan átalakuló valóságban. A festmény nem kínál végleges megoldást, inkább teret ad ahhoz, hogy elgondoljuk, hogyan lakjuk be a rendet, az egyensúlyt és a bizonytalanságot.

A MUMA-ról:

A MUMA egy művészi duó, amelyet egy 3D-s általános szakember és egy tervező, valamint egy művészettörténész alkot, mindketten a Madridban található CEU San Pablo Egyetemen végeztek. Gyakorlata a képzőművészetekre koncentrál, különösen a színre, a mozgásra és a formák dinamizmusára, valamint a környezet változásainak variációira. Műveinek célja beépülni a térbe és közvetlen párbeszédet teremteni a mindennapokkal és az emberi tapasztalattal, feltárva egy életteli látásmódot, amely kapcsolatban áll a impresszionizmus eszményeivel, mint a természettel kapcsolatos viszony, a szín és a változó környezetek.
MUMA Madridban kapcsolódik az digitális és képzőművészeti szakmai élethez, pályázatokon való részvételekkel.

A mű előkészítéséről, csomagolásáról és szállításáról:

A mű a művészi duó kézzel aláírt, és hitelesítő tanúsítvánnyal is rendelkezik, amelyet ők is aláírtak. A vászon tekercsben van, gondosan csomagolva egy erős kartoncsőbe, és három munkanapon belül lesz kiszállítva a vásárlás megerősítését követően. A várható szállítási idő a célállástól és a kiválasztott szállítószolgálattól függ.