Divers - Feuillet Manuscrit coranique recto verso, issu d’un Coran. - 1620

Korán kéziratos lap – a XVII. század eleje – tinta és arany a simított, durva papíron.
1 lap dupla oldalán – egy tűzvészből megmenekült darab. A papír kézzel készült, és, ahogy akkoriban gyakori volt, kézzel polírozott. Sima büttenpapír.
A 18-as és 19-es fényképek a Korán borítóját mutatják, de nem a birtokomban vannak.
Közel-Kelet vagy Perzsa (valószínűleg Irán vagy Oszmán Birodalom, Egyiptom, Szíria vagy Tunézia).
körülbelül 1600–1630.
Barna tinta, piros, kék és kézi aranyozás.
Formátum 21,5 cm × 15 cm Szöveg 10,5 cm × 6 cm.
A Korán kalligrafikus versek tartalma két oldalon.
Lenyűgöző koránkézirat lap, mely az 1600-as évek eleji koránból származik, selymes, simított pergamenpapírra írva, gazdagon aranyozva.
Kézzel készített, simított, pergamenpapírra írt kézirat, tintával és aranyozással.
Csodálatos, kétszeres, kétoldalas lap egy régi kéziratos Koránból, amely a XVII. század elejéről származik. Finoman rajzolt naskh írással készült fekete tintával, vörös magánhangzókkal, kék és zöld diakritikus jelekkel, arany kerettel és arany körökkel, amelyek a versszakok (āyāt) végét jelzik. Marginalis megjegyzés: „حزب” (ḥizb) pirossal, ami a Korán hagyományos liturgikus felosztását jelzi.
A harmonikus kompozíció, az egyensúlyban lévő margók és a vonal finomsága szakértő másoló munkájára utal. Általános jó állapotban van a 17. századi darabhoz képest. Kis margómenti rozsdásodások és korral járó nyomok láthatók, amelyek nem érintik a szöveget. Az aranyozások és a tinták élénkek maradtak, a kalligráfia pedig tökéletesen olvasható.
Részleges fordítás.
النصّ العربي (سورة الكهف – الآيات 45 إلى 53)
وَاضْرِبْ لَهُم مَّثَلَ الْحَيَاةِ الدُّنْيَا ٧َمَ أَنزَلْنَاهُ مِنَ السَّمَاءِ فَاخْتَلَطَ بِهِ نَبَ الْأَرْضِ فَأَصْبَحَ هَشِيمًا تَذْرُوهُ ۗ وَكَانَ اللَّهُ عَلَىٰ كُلَِّ شُلٍَ١ مُّقْتَدِرًا ‎﴿٤٥﴾
الْمَالُ الْحَيَاةِ الدُّنْيَا ۖ وَالْبَاقِيَاتُ الصَّالِحَاتُ خَيْرٌ عِندَ رَبِّكَ ثَوَابًا ٧لخَيَْخَي ‎﴿٤٦﴾
وَيَوْمَ نُسَيِّرُ الْجِبَالَ وَتَرَى الْأَرْضاَةًرْضرَ بََ وَحَشَرْنَاهُمْ أَحَدًا ‎﴿٤٧﴾
وَعُرِضُوا عَلَىٰ رَبِّكَ صَفًّا ۖ لَّقَدْ جِئْاَنمُ خَلَقْنَاكُمْ أَوَّلَ مَرَّةٍ ۚ بَلْ زَعَمْتُمْ أّنلَ نَّجْعَلَ لَكُم مَّوْعِدًا ‎﴿٤٨﴾
وَوُضِعَ الْكِتَابُ فَتَرَى الْمُجْرِمِينَ مُشِِْنق مِمَّا فِيهِ وَيَقُولُونَ يَا وَيْلَتَنَا مَالِ ذاَٰ هََ الْكِتَابِ لَا يُغَادِرُ صَغِيرَةً وَلَا كَبِيرَةً إِلَّا أَحْصَاٚهَاههَا وَوَجَدُوا مَا عَمِلُوا حَاضِرًا ۗ وَلَا يَظْلَِ٨ََُلَُِ ر أَحَدًا ‎﴿٤٩﴾
وَإِذْ قُلْنَا لِلْمَلَائِكَةِ اسْجُدُوا لِآدََا دفََدف إِلَّا إِبْلِيسَ كَانَ مِنَ الْجِنِّ فَفَسَقَ عبْلِيسَ كَانَ مِنَ الْجِنِّ فَفَسَقت رَبِّهِ ۗ أَفَتَتَّخِذُونَهُ وَذُرِّيَّتَهُ أَوْلِيَاءَ مِيَاءَ مِن وَهُمْ لَكُمْ عَدُوٌّ ۚ بِئْسَ لِلظَّالِمِينَ بَش￧لًَ.
مَّا أَشْهَدتُّهُمْ خَلْقَ السَّمَاوَاتِ وَالْأََرلَالْأََر خَلْقَ أَنفُسِهِمْ وَمَا كُنتُ مُتَّخِذَ الْمُضَِنِ عَضُدًا ‎﴿٥١﴾
وَيَوْمَ يَقُولُ نَادُوا شُرَكَائِيَ الَّذِْينَ زُمِؒينَ زُمِؒينَ زََؒ فَدَعَوْهُمْ فَلَمْ يَسْتَجِيبُوا لَهُمْ وَجَعَلؒن بَيْنَهُم مَّوْبِقًا ‎﴿٥٢﴾
وَرَأَى الْمُجْرِمُونَ النَّارَ فَظَنُّوا أَنََنؒهَمَنَّهُ مَصْرِفًا ‎﴿٥٣﴾
Állítsd eléjük az evilági élet példázatát: Olyan, mint a víz, melyet az égből bocsátunk alá; a föld növényzete összekeveredik vele, majd pelyvává válik, melyet a szél szétszór. Allah mindenre képes.
A vagyon és a gyermekek ékesítik e világi életet; de a tartós jó cselekedetek, Uradnál, jobb jutalommal és jobb reménységgel járnak.
Azon a Napon, amikor hegyeket mozgatunk, és látod a földet csupaszon, összegyűjtjük őket anélkül, hogy egyet is kihagynánk.
Sorokban mutatják majd be őket Urad elé: „Úgy jöttetek hozzánk, ahogyan először teremtettünk titeket! Mégis azt gondoltátok, hogy soha nem fogunk randevút egyeztetni veletek!”
A Könyvet ezután leteszik, és látni fogod, hogy a bűnözők megrémülnek attól, ami benne van. Azt fogják mondani: „Jaj nekünk! Mi a baj ezzel a Könyvvel, hogy nem engedi, hogy egy kicsi vagy nagy bűn is elmenjen számon anélkül, hogy megszámolná őket?” És maguk előtt találják mindazt, amit tettek. A ti Uratok senkinek sem árt.
És amikor azt mondtuk az angyaloknak: „Boruljatok le Ádám előtt!” Leborultak, kivéve Iblist (Sátánt), aki a dzsinnek közül való volt, és fellázadt Ura parancsa ellen. Vajon őt és utódait szövetségesnek fogadjátok el mellettem, miközben ők az ellenségeitek? Micsoda gonosz csere ez a gonosztevőknek!
Nem tettem őket tanúivá az ég és a föld teremtésének, sem a saját teremtésüknek, és nem fogadtam segítőimnek azokat, akik félrevezetnek.
Azon a Napon, amikor azt mondja: „Hívjátok segítségül társaimat, akikről azt állítjátok, hogy nektek van!” – hívni fogják őket, de nem válaszolnak nekik, és a pusztítás szakadékát helyezzük közéjük.
A bűnözők meglátják a tüzet, és megértik, hogy bele fognak esni, és nem fognak tudni menekülni előle.
Nagyon ritka.
Kézbesítés Chronoposttal vagy más szolgáltatóval az ország függvényében, biztosítással.