Enric Cussó (1937) - Reflejos del muelle

A Pictura Subastas bemutatja Enric Cussó kiváló műalkotását, amely egy tengeri kikötő nyugalmi és elmélkedő pillanatát ábrázolja, ahol a tevékenység helyét a világ tengeri életének reflexiójára, emlékére és vizuális költészetére adta át. A festmény kiváló technikájával és magas festői minőségével tűnik ki, amely átütő erővel közvetíti az alkotás szépségét.

· A mű méretei: 73x92x2 cm.
Óleo sobre tela, kézzel aláírt a művésztől a jobb alsó sarokban, Cussó.
Az alkatrész elfogadható állapotban van, néhány részén restaurálásra szorul.

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek szerves részei a tétel leírásának.

A kép professzionális csomagolásban kerül elvitelre az IVEX szakembere által (https://www.instagram.com/ivex.online/), magas minőségű anyagokat használva a védelme érdekében. A szállítási díj tartalmazza mind a professzionális csomagolás költségét, mind a szállítást.
A küldeményeket a Correos, GLS vagy NACEX cégek nyomonkövetéssel fogják szállítani. Nemzetközi szinten elérhető szállítási lehetőségek.



Ez a kép erőteljesen idéző hatással ábrázol egy élénk kikötőt, tele élettel és mozgással, ahol a hajók nyugodt vízen pihennek, amelyek tükröznek, mint egy kissé torz tükör, minden árbócot, vitorlát és környezeti részletet. A mólón egy magányos alak, talán egy halász vagy egyszerűen egy megfigyelő, figyeli a hajók ringatózását, amelyek úgy tűnik, egy pillanatra megálltak egy munkanap után. Az ég, bár részben sűrű felhőkkel és mozgékony árnyékokkal borított, néhány kék foltot sejtet, amelyek a horizonton összeolvadnak a kikötő építészeti formáival. A légkör sűrű és nedves, szinte tapintható, és arra ösztönöz, hogy megálljunk és belélegezzük a só és az öregedett fa illatát, amit a tenger hozott magával.
Az víz az egyik csendes főszereplője ennek a jelenetnek. Felülete, bár nyugodt, tele van árnyalatokkal, törött tükröződésekkel, és olyan vonalakkal, amelyek kígyóznak és táncolnak, követve a kötelek és a mastik formáját. Minden úszó bója, minden kötél, ami a hajók felé nyúlik, úgy tűnik, van egy története, egy idő által kijelölt hasznossága. A tenger textúrája mélységet és titokzatosságot sugall, mintha az adott nyugodt felszín alatt tengeri élet vagy azok titkai pihennének, akik ugyaninnen indultak el.
A hajók, akár összegöngyölt vagy félig kiterjesztett vitorlákkal, olyan szerkezetek keverékeként vannak ábrázolva, amelyek szilárd szerkezetet és laza vonalvezetést ötvöznek, ezáltal személyiséget és dinamizmust kölcsönözve nekik. Néhány úgy tűnik, mint halászhajók, mások, nagyobbak, kereskedelmi vitorlások lehetnek. Kaotikusan, de harmonikusan csoportosulnak, mintha ösztönösen érkeztek volna a kikötő védelmébe. Their muted colors contrast with small, lively details that catch the eye: a red buoy, an ochre sail, a green line of paint on the hull of one of the ships.
A kikötő magában, háttérben lévő épületeivel, egy gyökerezés és állandóság érzését közvetíti. Az épületek szerények, funkcionálisak, időjárásállóak és ellenállnak a tengeri viszontagságoknak. A fő látványképen túl, kitűnő vitorlásoszlopokat sejthetünk, amelyek függőleges ecsetvonásként emelkednek ki, utalva egy szélesebb hajózási világra, talán egy piacra, egy hajózási csarnokra, vagy egyszerűen több hajóra, amelyek várják, hogy elinduljanak. Az egész jelenet meditációs légkörben van, ahol a cselekvés ideiglenesen megszűnt, és úgy tűnik, az idő megállt.
Összességében ez a kép egy vizuális éneklés a tengeri lélekről, egy tiszteletadás a kikötői életnek, ahol összeér a munka, a várakozás és a folyamatos mozgás a tengeren. Minden elem finom egyensúlyban van a valóság és az érzelem között, így a néző nemcsak azt érzi, amit lát, hanem a hullámok suttogását, a fa ropogását és a sirály távoli visszhangját is.