Ismael Subirana (1937) - Susurros entre flores blancas

A Pictura Auctions bemutatja Ismael Subirana lenyűgöző műalkotását, amely egy békés tájat ábrázol, ahol a fény, a növényzet és a hegyek egyesülnek, hogy nyugodt és természetes harmóniát közvetítsenek. A festmény kiváló technikájával és magas festői minőségével tűnik ki.

· A mű méretei: 46x38x2 cm.
· Olaj, vászon, a jobb alsó sarokban látható művész, Ismael Subirana kézzel aláírva.
A darab kiváló állapotban van.

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek szerves részei a tétel leírásának.

A kép professzionális csomagolásban kerül elvitelre az IVEX szakembere által (https://www.instagram.com/ivex.online/), magas minőségű anyagokat használva a védelme érdekében. A szállítási díj tartalmazza mind a professzionális csomagolás költségét, mind a szállítást.
A küldeményeket a Correos, GLS vagy NACEX cégek nyomonkövetéssel fogják szállítani. Nemzetközi szinten elérhető szállítási lehetőségek.



Ez a festmény egy olyan tájat tár elénk, amely mintha egy ragyogó nyugalom pillanatában lebegne, mintha a természet úgy döntött volna, hogy megállítja az időt, hogy felfedje legbensőségesebb szépségét. Az előtérben egy mező terül el, tele apró fehér virágokkal, amelyek lágyan ringatóznak, élő szőnyeget alkotva, amely szinte éteri finomsággal ragadja meg a fényt. Minden szár és minden szirom lüktetni látszik, élénk felületet alkotva, ahol a fehér áttetsző zölddel és a növények között kanyarogó árnyékokkal keveredik. A jelenet a reggeli frissesség érzetét kelti, mintha a levegő még mindig a harmat visszhangját hordozná magában.
Ahogy tekintetünk egyre távolabb merészkedik, a növényzet egyre sűrűbbé és titokzatosabbá válik. Egy természetes határvonal rajzolódik ki, amelyet egy fasor jelöl, amelyek őrként szolgálnak a vidék és a hegy között. Szabálytalan törzseik és ringatózó lombkoronáik állandó életre utalnak, egy örökös suttogásra, amely a szél hangját szövi át a leveleken. A zöld különböző árnyalatai, a legintenzívebbtől a legtompítottabbig, mélységérzetet keltenek, amely arra csábít, hogy elveszjünk ennek a kis erdőnek a rejtett zugaiban. A fény játszik az ágak között, feltárva az aranyló melegséggel ragyogó és az árnyékban maradó területeket.
A fák mögött hegyek magasodnak, fenséges háttérként borítva be az egész tájat. Jelenlétük stabilitást, régiséget és nyugalmat sugároz. Az őket alkotó tónusok sötétzöldek, lágy kékek és tompa szürkék között váltakoznak, finom kontrasztot teremtve az előtérben lévő vidék fényességével. A körülöttük lévő légkör szinte éterinek tűnik, mintha egy könnyű köd lágyítaná kontúrjaikat, és harmonikusan integrálná őket az éggel. Ez a hegyes horizont tágasságot és egyensúlyt kölcsönöz a kompozíciónak.
A tiszta, de lágy szélű felhőkkel tarkított égbolt könnyedséggel egészíti ki a kompozíciót. A felülről érkező fény a táj minden elemét kiemeli, textúrákat rajzol ki, formákat alakít, és meleg hangulatot teremt anélkül, hogy intenzív lenne. A jelenetben minden természetességet és nyugalmat sugároz, mintha a nappal a tökéletes ponton lenne az abszolút nyugalom és a természet tevékenységének ébredése között. A föld és az ég egyesülése zökkenőmentesen áramlik, vizuális harmóniát teremtve, amely simogatja a szemet.
Összességében a festmény mély nyugalmat és természeti szépséget áraszt. A táj egyszerűségének szemlélésére csábít, mintha a szellem menedéke lenne, egy hely, ahol a nyugalom lakozik, és ahol minden elem – mezők, fák, hegyek és ég – gyengéd párbeszédet folytat. A kompozíció nemcsak a környezet vizuális gazdagságát sugallja, hanem az emberiség és a természet közötti bensőséges kapcsolatot is, béke, frissesség és csendes elmélkedés érzelmeit idézve fel.