Pablo Picasso (1881-1973) - L'Ecureuil - Eichhörnchen, 1907






Jog- és művészettörténet alapképzéssel, valamint École du Louvre aukciós diplomával rendelkezik.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 127923 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Pablo Picasso 1907-ben készült 60 × 50 cm-es selyemnyom, cím: L'Ecureuil - Eichhörnchen, Moderne stílusban, aláírt nélkül, jó állapotban.
Leírás az eladótól
Csodás, kifejező erejű művészeti nyomat Pablo Picasso-tól, 60 x 50 cm méretben, Eichhörnchen címmel. A mű minőségi ésakaműnyomtatás Bütten papírra, és nagyon jó állapotban van.
- nyomtatott és kiadott a Kunstverlag körülbelül 1990-2020
- közvetlenül a Kunstverlag-tól származik
- azóta professzionálisan, fényvédett tárolás a Grafiklagerben
Művész: Pablo Picasso
Cím: Eichhörnchen
Típus: Művészeti nyomat
Technika: Szitanyomat Bütten papírra
Eredetiség: Reprodukció
Lapméret: 60 x 50 cm
Állapot: Új, tökéletes állapot
Eredet: Kunstverlag
Korszak: Klasszikus modernizmus
Nemzetiség: Spanyol művészet
Pablo Picasso:
Pablo Picasso, 1881. október 25-én született Málaga városában, Spanyolországban, és 1973. április 8-án hunyt el Mouginsban, Franciaországban, a 20. század egyik legbefolyásosabb művészének tekinthető. A kubizmus társalapítójaként és számos forradalmi műalkotás megteremtőjeként jelentősen formálta a modern művészetet. Sokoldalúsága és innovációs ereje a festészetre, szobrászatra, grafikai művészetre, kerámiára és díszlettervezésre is kiterjedt.
Művészeti képzését La Coruñában és Barcelonában kezdte, mielőtt Madridba, majd Párizsba költözött. Párizsban, a művészvilág akkori központjában, kapcsolatba került Paul Cézanne, Henri de Toulouse-Lautrec és az impresszionisták munkáival, melyek hatása későbbi korai műveiben is látható. Cézanne szerkezeti megközelítése és az impresszionisták kísérletező színkezelése mély hatást gyakorolt Picasso fejlődésére. Cézanne „Mont Sainte-Victoire” című műve és Toulouse-Lautrec olyan alkotásai, mint „A Moulin Rouge” befolyásolták Picasso korai művészi vízióját.
A hagyományos ábrázolás jelentős fordulópontja a kubizmus kibontakozása volt, amelyet Picasso Georges Braque-kal 1907-től kezdve fejlesztett. Ekkor született az időszak kulcsalkotása, a „Les Demoiselles d’Avignon” (1907), amely a emberi testet éles, geometriai formákra bontja, és kivezeti az utat a kubista mozgalom számára. A kubizmus sok művészt befolyásolt, köztük Fernand Léger-t és Juan Gris-t, akik a mozgalom fontos képviselőivé váltak. Léger „Die Stadt” és Gris „Portret Pablo Picasso”-ja ikonikus kubista művek. Picasso és Braque alkotásai ebben az időben olyan művészeket is befolyásoltak, mint Robert Delaunay és Francis Picabia, akik a kubizmust saját, gyakran színes és dinamikus stílusukba integrálták.
Az 1920-as években Picasso a szürrealizmus felé fordult, és olyan műveket alkotott, amelyek álomképekről és tudatalattiról szólnak. Ez a korszak megmutatja Joan Miró és Salvador Dalí hatását, akiknek szürrealista ábrázolásai az tudatalatti és álomvilág témáit kutatták. Miró „Harlequin’s Karneválja” és Dalí „A The Persistence of Memory” ikonikus szürrealista művek, amelyek hasonló témákat és technikákat vizsgálnak. Max Ernst és René Magritte alkotásai is, amelyek a szürreálist és álomszerűt hangsúlyozzák, intellektuális rokonságot mutatnak Picasso szürrealista kísérleteivel.
Picasso monumentális műve, a „Guernica” (1937) erőteljes politikai kijelentés a háború és a pusztítás ellen. A város Guernica bombázását ábrázoló festmény kubista és szürrealista elemeket kever, és erőteljes bírálatot fogalmaz meg a gyűlölet és elnyomás ellen. Ez a mű egyenes vonalat mutat Diego Rivera és José Clemente Orozco politikailag elkötelezett munkáival, melyek szintén erőteljes társadalmi és politikai üzeneteket közvetítenek. Rivera „Man at the Crossroads” című alkotása és Orozco „Prometheus” a művészetet társadalmi és politikai kommentár eszközeként használja. Guernica hatott Francis Bacon művészekre is, aki sötét és torzított alakjaival hasonló intenzitást és érzelmet közvetít.
Élete során Picasso többször visszatért a hagyományos témákhoz, mint portrék és csendélet, amelyeket innovatív módon értelmezett újra. Dora Maar és Marie-Thérèse Walter portréi mély pszichológiai összetettséget és érzelmi intenzitást mutatnak, amely egyezik Egon Schiele és Gustav Klimt műveinek hangulatával. Schiele „Önarckép” és Klimt „Adèle Bloch-Bauer I” portréi hasonló pszichológiai és érzelmi mélységekbe nyújtanak. E portrékban a szín és forma használata párhuzamot mutat az expresszív és szimbolikus ábrázolásokkal, amely Frida Kahlo önarcképeiben is mélyen beivódott, szintén személyes és érzelmi világába mélyed.
Későbbi években Picasso tovább kísérletezett különböző stílusokkal és technikákkal. Az 1950-es és 1960-as évekbeli művei, mint a „Maler és Modell” sorozat, valamint a „Las Meninas” variációk mutatják a formák állandó keresését és a művészettörténettel való párbeszédet. Ezek a munkák párbeszédben állnak klasszikus mesterek, mint Diego Velázquez és Rembrandt alkotásaival, amelyeket Picasso egyedi módon értelmezett és továbbfejlesztett. Velázquez „Las Meninas” és Rembrandt „Éjjeli őrök” című ikonikus művei inspirálták Picasso későbbi alkotásait. A klasszikus témák értelmezése itt is szerepel, David Hockney és Anselm Kiefer munkáiban, akik történelmi és művészettörténeti referenciákat építenek be kortárs alkotásaikba.
Picasso hatása számos művész generáción és mozgalmon átível. Olyan művészek, mint David Hockney és Jasper Johns, beépítették Picasso stiláris sokféleségének és innovációs erejének elemeit saját alkotásaikba. Hockney színes, kísérletező tájképei és Johns ikonikus amerikai zászlót és számokat ábrázoló munkái jól mutatják Picasso hatalmának szélességét. Emellett olyan modern művészek, mint Jeff Koons és Damien Hirst, akik provokatív és ikonikus műveikről ismertek, szintén utalnak Picasso úttörő megközelítéseire. Koons „Balloon Dog” és Hirst „The Physical Impossibility of Death in the Mind of Someone Living” című alkotásai jól tükrözik a anyagiság és koncepció közötti állandó párbeszédet, amelyet Picasso a számos művészeti szakaszában előrevetített.
Összességében Pablo Picasso továbbra is a művészettörténelem központi alakja marad, akinek hatása számos mozgalomra és művészgenerációra kiterjed. Képes volt különböző stílusokat és technikákat összeolvasztani, és folyamatosan új kifejezésmódokat keresni, ami örök ihletforrás marad a művészek számára a világ minden táján. A impresszionistáktól a kubistákon át a szürrealistákig és a kortárs ikonokig a Picasso határokat állandó módon újradefiniálta, és továbbra is élő örökség a 21. század művészetében.
Szállítási információk:
Fektetett kartoncsövekre hengesszük a nyomatokat, rögzítjük őket hullámkartondobozokkal, és stabil dobozokba csomagolva küldjük. A szállítás nyomkövető számmal történik.
Rólunk:
Több mint 20 éve vagyunk a művészeti kereskedelemben, és széleskörű tapasztalattal rendelkezünk a műtárgyak professzionális felhasználása és szállítása terén.
- Nem szállítunk Kanári-szigetekre, Tajvanra
Az eladó története
Csodás, kifejező erejű művészeti nyomat Pablo Picasso-tól, 60 x 50 cm méretben, Eichhörnchen címmel. A mű minőségi ésakaműnyomtatás Bütten papírra, és nagyon jó állapotban van.
- nyomtatott és kiadott a Kunstverlag körülbelül 1990-2020
- közvetlenül a Kunstverlag-tól származik
- azóta professzionálisan, fényvédett tárolás a Grafiklagerben
Művész: Pablo Picasso
Cím: Eichhörnchen
Típus: Művészeti nyomat
Technika: Szitanyomat Bütten papírra
Eredetiség: Reprodukció
Lapméret: 60 x 50 cm
Állapot: Új, tökéletes állapot
Eredet: Kunstverlag
Korszak: Klasszikus modernizmus
Nemzetiség: Spanyol művészet
Pablo Picasso:
Pablo Picasso, 1881. október 25-én született Málaga városában, Spanyolországban, és 1973. április 8-án hunyt el Mouginsban, Franciaországban, a 20. század egyik legbefolyásosabb művészének tekinthető. A kubizmus társalapítójaként és számos forradalmi műalkotás megteremtőjeként jelentősen formálta a modern művészetet. Sokoldalúsága és innovációs ereje a festészetre, szobrászatra, grafikai művészetre, kerámiára és díszlettervezésre is kiterjedt.
Művészeti képzését La Coruñában és Barcelonában kezdte, mielőtt Madridba, majd Párizsba költözött. Párizsban, a művészvilág akkori központjában, kapcsolatba került Paul Cézanne, Henri de Toulouse-Lautrec és az impresszionisták munkáival, melyek hatása későbbi korai műveiben is látható. Cézanne szerkezeti megközelítése és az impresszionisták kísérletező színkezelése mély hatást gyakorolt Picasso fejlődésére. Cézanne „Mont Sainte-Victoire” című műve és Toulouse-Lautrec olyan alkotásai, mint „A Moulin Rouge” befolyásolták Picasso korai művészi vízióját.
A hagyományos ábrázolás jelentős fordulópontja a kubizmus kibontakozása volt, amelyet Picasso Georges Braque-kal 1907-től kezdve fejlesztett. Ekkor született az időszak kulcsalkotása, a „Les Demoiselles d’Avignon” (1907), amely a emberi testet éles, geometriai formákra bontja, és kivezeti az utat a kubista mozgalom számára. A kubizmus sok művészt befolyásolt, köztük Fernand Léger-t és Juan Gris-t, akik a mozgalom fontos képviselőivé váltak. Léger „Die Stadt” és Gris „Portret Pablo Picasso”-ja ikonikus kubista művek. Picasso és Braque alkotásai ebben az időben olyan művészeket is befolyásoltak, mint Robert Delaunay és Francis Picabia, akik a kubizmust saját, gyakran színes és dinamikus stílusukba integrálták.
Az 1920-as években Picasso a szürrealizmus felé fordult, és olyan műveket alkotott, amelyek álomképekről és tudatalattiról szólnak. Ez a korszak megmutatja Joan Miró és Salvador Dalí hatását, akiknek szürrealista ábrázolásai az tudatalatti és álomvilág témáit kutatták. Miró „Harlequin’s Karneválja” és Dalí „A The Persistence of Memory” ikonikus szürrealista művek, amelyek hasonló témákat és technikákat vizsgálnak. Max Ernst és René Magritte alkotásai is, amelyek a szürreálist és álomszerűt hangsúlyozzák, intellektuális rokonságot mutatnak Picasso szürrealista kísérleteivel.
Picasso monumentális műve, a „Guernica” (1937) erőteljes politikai kijelentés a háború és a pusztítás ellen. A város Guernica bombázását ábrázoló festmény kubista és szürrealista elemeket kever, és erőteljes bírálatot fogalmaz meg a gyűlölet és elnyomás ellen. Ez a mű egyenes vonalat mutat Diego Rivera és José Clemente Orozco politikailag elkötelezett munkáival, melyek szintén erőteljes társadalmi és politikai üzeneteket közvetítenek. Rivera „Man at the Crossroads” című alkotása és Orozco „Prometheus” a művészetet társadalmi és politikai kommentár eszközeként használja. Guernica hatott Francis Bacon művészekre is, aki sötét és torzított alakjaival hasonló intenzitást és érzelmet közvetít.
Élete során Picasso többször visszatért a hagyományos témákhoz, mint portrék és csendélet, amelyeket innovatív módon értelmezett újra. Dora Maar és Marie-Thérèse Walter portréi mély pszichológiai összetettséget és érzelmi intenzitást mutatnak, amely egyezik Egon Schiele és Gustav Klimt műveinek hangulatával. Schiele „Önarckép” és Klimt „Adèle Bloch-Bauer I” portréi hasonló pszichológiai és érzelmi mélységekbe nyújtanak. E portrékban a szín és forma használata párhuzamot mutat az expresszív és szimbolikus ábrázolásokkal, amely Frida Kahlo önarcképeiben is mélyen beivódott, szintén személyes és érzelmi világába mélyed.
Későbbi években Picasso tovább kísérletezett különböző stílusokkal és technikákkal. Az 1950-es és 1960-as évekbeli művei, mint a „Maler és Modell” sorozat, valamint a „Las Meninas” variációk mutatják a formák állandó keresését és a művészettörténettel való párbeszédet. Ezek a munkák párbeszédben állnak klasszikus mesterek, mint Diego Velázquez és Rembrandt alkotásaival, amelyeket Picasso egyedi módon értelmezett és továbbfejlesztett. Velázquez „Las Meninas” és Rembrandt „Éjjeli őrök” című ikonikus művei inspirálták Picasso későbbi alkotásait. A klasszikus témák értelmezése itt is szerepel, David Hockney és Anselm Kiefer munkáiban, akik történelmi és művészettörténeti referenciákat építenek be kortárs alkotásaikba.
Picasso hatása számos művész generáción és mozgalmon átível. Olyan művészek, mint David Hockney és Jasper Johns, beépítették Picasso stiláris sokféleségének és innovációs erejének elemeit saját alkotásaikba. Hockney színes, kísérletező tájképei és Johns ikonikus amerikai zászlót és számokat ábrázoló munkái jól mutatják Picasso hatalmának szélességét. Emellett olyan modern művészek, mint Jeff Koons és Damien Hirst, akik provokatív és ikonikus műveikről ismertek, szintén utalnak Picasso úttörő megközelítéseire. Koons „Balloon Dog” és Hirst „The Physical Impossibility of Death in the Mind of Someone Living” című alkotásai jól tükrözik a anyagiság és koncepció közötti állandó párbeszédet, amelyet Picasso a számos művészeti szakaszában előrevetített.
Összességében Pablo Picasso továbbra is a művészettörténelem központi alakja marad, akinek hatása számos mozgalomra és művészgenerációra kiterjed. Képes volt különböző stílusokat és technikákat összeolvasztani, és folyamatosan új kifejezésmódokat keresni, ami örök ihletforrás marad a művészek számára a világ minden táján. A impresszionistáktól a kubistákon át a szürrealistákig és a kortárs ikonokig a Picasso határokat állandó módon újradefiniálta, és továbbra is élő örökség a 21. század művészetében.
Szállítási információk:
Fektetett kartoncsövekre hengesszük a nyomatokat, rögzítjük őket hullámkartondobozokkal, és stabil dobozokba csomagolva küldjük. A szállítás nyomkövető számmal történik.
Rólunk:
Több mint 20 éve vagyunk a művészeti kereskedelemben, és széleskörű tapasztalattal rendelkezünk a műtárgyak professzionális felhasználása és szállítása terén.
- Nem szállítunk Kanári-szigetekre, Tajvanra
