Ettore Spalletti - Equilibrio - 1972





Adja hozzá kedvenceihez, hogy értersítést kapjon az árverés kezdetekor!
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 125774 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Leírás az eladótól
Ettore Spalletti, Equilibrio. Milano, Edizioni del Naviglio, 1972. Művészeti könyv. Méret: 10 x 10 cm (zárt állapot), 10 x 100 cm (nyitott állapot). Kiadói puha kötés hátoldali címmel és kolofon a harmadik oldalon. Művészeti könyv, amely egyetlen lapból álló, accordion-féle hajtogatással készült; mindkét oldalon nyomtatva 350 g/m² bristol papírra, fotoinzisio technikával. Eredeti kiadás, 500 példányban, sorszámmal és a művész aláírásával a kolofonban. Saját példányunk: 427. Kiváló állapotban. Árverésen kötelezettség nélkül!
Ez a minimális alkotás finoman vezeti be az ambivalencia fogalmát, amely szerint a kezdet a végévé válhat, a jó szabály szerint, miszerint a művészet akkor az, ha azt a néző hozza meg döntésként. Ebben a műben Spalletti úgy tűnik, felhagy a kreativitással—mélyen újragondolva a hetvenes években, amikor a művészet státuszát próbálták újraértelmezni—mindenesetre nem adja fel a jelek előállításának mesterségét (ez egy másik kedvelt téma az adott évtizedben), a tekintet örök csábításának eszközét.
Ettore Spalletti, Equilibrio. Milano, Edizioni del Naviglio, 1972. Művészeti könyv. Méret: 10 x 10 cm (zárt állapot), 10 x 100 cm (nyitott állapot). Kiadói puha kötés hátoldali címmel és kolofon a harmadik oldalon. Művészeti könyv, amely egyetlen lapból álló, accordion-féle hajtogatással készült; mindkét oldalon nyomtatva 350 g/m² bristol papírra, fotoinzisio technikával. Eredeti kiadás, 500 példányban, sorszámmal és a művész aláírásával a kolofonban. Saját példányunk: 427. Kiváló állapotban. Árverésen kötelezettség nélkül!
Ez a minimális alkotás finoman vezeti be az ambivalencia fogalmát, amely szerint a kezdet a végévé válhat, a jó szabály szerint, miszerint a művészet akkor az, ha azt a néző hozza meg döntésként. Ebben a műben Spalletti úgy tűnik, felhagy a kreativitással—mélyen újragondolva a hetvenes években, amikor a művészet státuszát próbálták újraértelmezni—mindenesetre nem adja fel a jelek előállításának mesterségét (ez egy másik kedvelt téma az adott évtizedben), a tekintet örök csábításának eszközét.

