Carl Laszlo - Panderma Nr. 13: Eva Wipf - 1977

A liciten a híres Neo-avantgárd művészeti folyóirat, a

„PANDERMA Revue de la fin du monde Nr. 13“

1977-es kiadása található a CARL LASZLO Basel kiadótól.

A lapszámhoz eredeti, aláíratlan fotóképek tartoznak az Svájc–Brazília származású EVA WIPF művésztől, az ír JOSEPH S. HARRISON és MICHAEL ASHUR alkotóktól.

A Panderma utolsó lapszáma EVA WIPF-ről részletesen szól szövegekkel és leírásokkal. A „normál” kiadással ellentétben itt egy fekete kartonra (3x30 cm) montírozott fotófelvétel (10x15 cm) van mellékelve.

A folyóirat teljes, minden melléklettel jó állapotban van. A szérigrrafiákat savmentes fóliában tárolták, ami a jó állapotnak magyarázata. A magazin öregedésből adódó használtságot és elszíneződést mutat, egyes gyűrődések, foltok fordulnak elő. A művészeti magazin ennek ellenére korához képest nagyon jó összképet mutat. Kérjük, tekintse meg a fotókat az állapotért.

MELLÉKLETEK
• Színes EVA WIPF képeslap (kiváló) szilárd kartonon, 30x30 cm
• Színes MICHAEL ASHUR képeslap (nagyon jó) laza, 14,1x14,1 cm
• Színes JOSEPH S. HARRISON képeslap (nagyon jó) laza, 14x11 cm

Eva Wipf (született: 1929. május 23., Santo Ângelo do Paraiso, Brazília; elhunyt: 1978. július 29., Brugg) svájci szürrealista festőnő és objektművész.

Ashur, Michael, festő (született: 1950).
1976-ban a fiatalon, mindössze 26 évesen Ashur és Carl Laszlo megállapodott a Ashur képeinek forgalmazásáról.

Josep S. Harrison (született: 1949)
Dublini születésű Joseph Sebastian Harrison a Hendricks Gallery-ben rendszeresen kiállított a 1970-es években, továbbá az Irish Exhibition of Living Art-ön 72-ben, 73-ban és 74-ben, ugyanúgy mint ugyanebben az években zajló független művészeti kiállításokon.

PANDERMA és egyéb CARL LASZLO kiadványok

1958-tól 1977-ig Carl Laszlo többek között 13 kiadást jelentetett meg a Panderma művészeti folyóiratból. Ez a 1945 utáni avantgárd művészetet szövegekkel és mellékletekkel fontos platformrá teszi. Ott láthatóak szinte elfelejtett, a háború előtti időkből származó művésznők és művészek (pl. Arp, Beöthy Steiner), valamint még kevéssé ismert tehetségek a művészeti színtérről (Vasarely, Hundertwasser stb.). 1982-ben megalapította a Radar című művészeti folyóiratot (hat kiadással).

A kiadóról

Az 1950-es évek vége felé Carl Laszlo a modern művészet egyik legjelentősebb gyűjtőjévé, közlőjévé és támogatóivá fejlődött. Baselben él egy Jugendstil-házban, amely évszázadok alatt történeti-, élet- és művészeti hellyé vált, és magánmúzeummá átalakult a modern és kortárs művészet számára; ide tartozik a művészek, intellektuálisak és a nemzetközi művészeti elit találkozóhelye. Gyűjteményét a háború utáni olcsóbbért megvásárolt Jugendstil-objektumokat értékesítve finanszírozza. 1962-ben megalapít egy baseli Galériát. Elkezd szélesebb közönség számára kiadásokat (pl. La lune en rodage I–III, Das kleine Museum I) is megjelentetni. A gondolatot Hans Arp bátorította, hogy a kiadványok nyomtatásának növekvő adósságait részben csökkentse.
Laszlo rendszeresen támogat kiváló alkotókat. Többek között 1960-as években Lajos Kassák figyelmet kapott Nyugat-Európában. Mivel Kassák csak nehézségek árán hagyhatja el Magyarországot, Laszlo Kassák aláírásával ellátott matricákat csempész Schweiz-ba, ahol ezeket nyomda kiadásaihoz használja.
1958-tól 1977-ig Carl Laszlo 13 kiadást jelentetett meg a Panderma művészeti folyóiratból. Ez a 1945 utáni avantgárd művészetet szövegekkel és mellékletekkel fontos platformrá teszi. Ott láthatóak szinte elfeledett, a háború előtti időkből származó művészek (pl. Arp, Beöthy Steiner), valamint még kevéssé ismert tehetségek a művészeti színtérről (Vasarely, Hundertwasser stb.). 1982-ben megalapította a Radar című művészeti folyóiratot (hat kiadással).

Forrás: home is where my art is - egy látogatás Carl Laszlo-nál és a magyar avantgárdnál Ferenc Kréti Moloko Verlag