Loder - Anatomische Tafeln - 1803

A SZÍNEK SZERINTI FOLIO - A FELFELBONTOTT TÖRTÉNELEM ILLUMINIZMUSÁNAK NAGY ANATÓMIAI SZÍNHÁZA: 182 ANATÓMIAI TÁBLA
Justus Christian Loder monumentális első kiadása az Anatomische Tafeln az illuminizmus és a korai századforduló közötti anatómiai illusztráció egyik abszolút csúcsát képviseli, egy olyan művet, amely az emberi testet olvasható, mérhető és szinte építészeti rendszerként értelmezhető egésszé alakítja. Weimarban adták ki 1794 és 1803 között, és valódi vizuális enciklopediaként működik az anatómia terén, ahol a test minden struktúrája kiszűrve, számozva és megértésre alkalmassá téve válik érthetővé egy rendkívül precizus grafikai nyelv segítségével. A rézbe metszett 182 táblát gyakran vörös színű beavatkozásokkal dúsítva, hogy a keringési rendszert kiemelje, nem pusztán illusztrációk, hanem kognitív eszközök, amelyek a biológiai bonyolultságot vizuális renddé formálják. A mű egy kritikus időszakban születik, amikor az európai orvostudomány végérvényesen megszabadul a spekulatív hagyományoktól, és közvetlen megfigyelésre, boncolásra és a tudás rendszerbe foglalására épül. Ebben az értelemben Loder atlasza igazi „tudományos katedrálisnak” tekinthető: egy olyan tudásépület, amelyet tábláról táblára építenek fel, ahol az emberi test teljes megismerés tárgya lesz, a művészet, a tudomány és a természettudományfilozófia határán.
MARKET VALUE
Az első kiadás teljes példányai, az összes 182 táblával, a kontúrkiegészítő táblákkal és kézzel színezett példányokkal ma ritkák és keresettek a nemzetközi antikváriumi piacon. Az érték jelentősen függ a teljesességtől és az állapotától: a teljes példányok és jó állapotban lévő példányok általában 1 000 és 3 500 euró közötti ársávban helyezkednek el, a különösen frissek, éles táblákkal, egyenes hajtásokkal és az eredeti végekfedéllel ellátott példányok esetében pedig növekedés várható, amelyeket a gyűjtők nagyon értékelnek.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Négy kötet (kettő szövegkönyv és kettő táblás kötet), korabeli középbőr-kötésben, sarkokkal, arannyal díszített gerincek és tömörítéses betétek, piros vágások. Kötések a korral összhangban lévő kopásnyomokkal. Belső részletek barnuló és foltosodó átmenetben, a papír minőségének és az állagmegőrzés körülményeinek bizonyítéka. Néhány táblán felületi körkörös folt a margón alul, a legvégén kissé feltűnőbb, de az gravírozások olvashatóságát nem befolyásolja. Az első kötetben hibás számozás található a LVIII és LXXX közötti tábláknál. LXIII. táblán megszakadt rész restaurálták; XCII bis (kontúr-tábla) repedés. Megőrizték a kiadók eredeti kék első borítólapjait, zsebek legyenek, de hajlított állapotban, történeti-szerkesztési szempontból figyelemre méltó. Az alkotás 182 rézre metszett táblát tartalmaz, köztük repülőlapokra hajtott táblákat, kontúr-táblákat és piros kézzel színezett táblákat, amelyeket a rendszerező körforgás kiemelésére használtak.
Oldalszámolás:
Vol. I 2, 16 oldal ismeretlen számozás, 52, 4 oldal, 32, 2 oldal, 100, 2 oldal, 54, 2 oldal, 42, (2).
Vol. II 2, 6 oldal, 162, 64, 4 oldal, 24, 162, 48 oldal, (2).
Vol. III (táblák 1–90) (2).
Vol. IV (táblák 91–182) (2).
Régi könyvek esetében, több évszázados történettel, előfordulhatnak kisebb hibák, amelyek leírásban nem mindig kerülnek feltüntetésre.
Teljes cím és szerző
Anatomische Tafeln zur Beförderung der Kenntniss des menschlichen Körpers.
Weimar, im Verlage des Landes-Industrie-Comptoirs, 1803.
Justus Christian Loder.

KÖRNYEZET ÉS JELENTŐSÉG
Loder műve egy olyan tudásrendszer mély átalakulásának idejébe illeszkedik, amikor az európai orvostudományban az anatómiát központi diszciplínává tették a tudományos képzés és a test megértése érdekében. A szerkesztői projekt azzal a céllal jött létre, hogy egyesítse, kiválassza és javítsa a rendelkezésre álló legjobb anatómiai ábrázolásokat, létrehozva egy szisztematikus testet, amely a didaktikának és a kutatásnak egyaránt szolgálhat. A metszeteket olyan kiemelkedő művészek és metszők készítették, mint J.A. Roux, J.C. Bock, J.B. Hössel, F. Kaiser és J.F. Schrötter, részletezettségükkel és érthető midkult kifejező erővel jellemezhetők, amelyek megelőzik a modern tudományos illusztrációt. Minden tábla analitikus eszközként épül fel: a test részeit izolálják, számozzák és a szöveggel összefüggésben kapcsolják, lehetővé téve a test egy összetett, de rendezetten olvasható egésze látványos olvasását. A szín használata, bár korlátozott, stratégiailag alkalmazott, erősíti a didaktikai funkciót, a sértő vaszkuláris struktúrák azonnali láthatóságát adva. Az atlasz nemcsak a leíró anatómiát inspirálta, hanem a patológiai anatómia fejlődését is, hozzájárulva egy olyan orvostudomány megszületéséhez, amely egyre inkább a közvetlen megfigyelésre és a vizuális ábrázolásra támaszkodik. Ebben az értelemben az Atlasz az egyik legutolsó nagy remekműve az előfotózási anatómia korában.

Author biográfia
Justus Christian Loder (1753–1832) a kor egyik legfontosabb német anatómusa volt. Jénában professzor, a szász–weimari herceg személyi orvosa és titkár tanácsadója, kiemelkedő szerepet játszott a német tudományos kultúrában. A napóleoni háborúk után Königsbergben, majd Oroszországban, Szent-Pétervár és Moszkva között folytatta tudományos tevékenységét, ahol jelentősen hozzájárult az anatómia és az orvostudomány egyetemi fejlődéséhez. Művét a gyakorlati pontosság és didaktikai tisztaság jellemzi.

NYOMTATÁSTÖRTÉNET ÉS KÖZVISSZHANG
Az Anatomische Tafeln először 1794 és 1803 között lemezképek formájában jelentek meg, az időszak nagy tudományos műveire jellemző kiadói módszert követve, amely fokozatos elterjedést tett lehetővé, ugyanakkor a példányok teljességének hiányosságát is magával hozta. A 1803-as dátummal megkezdett frontispice-zel ellátott befejezés a hosszú távú és technikailag komplex kiadói projekt lezárását jelzi. A táblák jellege miatt – gyakran hajtogatottak, kontúr-feliratokat kísérő lapokkal vagy különböző papírokra nyomtatva – sok példány ma részben vagy egészben hiányos. A teljes 182 táblát tartalmazó példányok, a kiegészítő elemekkel és a kiadók eredeti borítóival együtt, ezért ritkák és különösen keresettek.

IRODALOM ÉS HREFERENCIÁK
Goldschmid, Bibliotheca Anatomica, vol. II, pp. 212–215 (a késő XVIII. századi német atlaszokról szóló szakaszok).
Choulant – Frank, Geschichte und Bibliographie der anatomischen Abbildung, Leipzig, 1852, pp. 298–305 (Loder művének és ikonográfiai jelentőségének elemzése).
ICCU/OPAC SBN, rekord a “Anatomische Tafeln…”, Weimar 1803 (olasz lokalizációk és katalografiai leírás).
Catalogue général de la BnF, megjegyzések Loder kiadásairól és kortárs anatómiai atlaszokról.
Wellcome Collection Library Catalogue, atlaszokra vonatkozó lapok XVIII–XIX. századból.
Az orvosi illusztráció történetével és az európai előfotózási anatómiával kapcsolatos tanulmányok.