S.A. - Elementorum Geometria Libri IV - 1850

A TÉR MEGÉRTÉSÉT SEGÍTŐ SZÍNEK: EGY ELBŰVÖLŐ TUDOMÁNYOS MANUSZKRIPTUM
Számos geometriai akvarellal készült ábrázolás a szövegben, egyesek teljes oldalasak, a figurák, szögek, arányok és szakaszok kiemelésére használt színekkel.
Az 1899-es század végén keletkezett, “Elementorum geometria libri IV” című lenyűgöző manuskriptum tanúja az európai oktatási hagyománynak a klasszikus geometria alapjainak továbbadásában. Fekete tintával írt, napon sütött papírra, és számos akvarell díszítéssel – némelyik teljes oldalas – a kötet egységes matematikai szigorúságot és grafikai eleganciát ötvöz. Valószínűleg oktatási vagy haladó tanulmányokra szánt munka, érdekes dokumentum a késő-októberi-kori tudományos kultúráról, amikor az euclidean geometria még mindig az akadémiai képzés központi eleme volt.
MARKET VALUE
A kiemelő grafikai elemekkel rendelkező tudományos manuskriptek, különösen ha jó minőségű akvarellábrázolásokkal is rendelkeznek, keresettek a történelem- és didaktika-szempontból gyűjtők körében. Ilyen példány általában 900 és 1.500 euró közötti árkategóriában mozog, a rajzok minőségétől, a készlet teljességétől és a megőrzött állapotától függően.

FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Kiváló minőségű, achát papirra írt, a 19. század végéről származó manuskriptum. 218 oldal sorszámozva (268 x 182 mm). Fekete tintával írt, rendezett és olvasható szöveg. A szövegben számos akvarell geometriai ábra található, némelyik teljes oldalas, a figurák, szögek, arányok és szakaszok kiemelésére használt színek. A könyv egyidejűleg karcolt márványmintás kartonkötésbe kötve; a hátsó gerinc egyszerű. Bizonyos barnulások és használati nyomok utalhatnak a kötet manuskript-szerű és didaktikus jellegére. A korabeli manuskriptumoknál előfordulhatnak apróbb hibák, amelyek nem mindig kerülnek be a leírásba. Oldalszámok: Pv. (2); 6nn; 218; 2nn; (2).

TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Elementorum geometria libri IV.
S.L, a XIX. század végéről.
S.A.

KONTEKSTUS ÉS JELLEGZETESSÉG
A latin cím közvetlenül utal a római-euklidészi hagyományra, és a klasszikus kézikönyvekben jellemző könyvek szerkezetére. A 19. században a geometria központi tudomány volt a tudományos és technikai képzésben, és ilyen jellegű manuskriptumokat hasznosíthattak felsőbb iskolákban, szemináriumokban vagy műszaki intézetekben.

Az akvarell ábraelemek jelenléte szemléltető célzatot sugall: a szín segíti a síkok, keresztmetszetek, poligonok és testek közötti megkülönböztetést, így a kötet hatékony didaktikai eszközzé válik. A manuscriptum tükrözi a latin nyelvű címek hagyományát a tudományos kultúrában, és a tudás matematikai átadásában nagy jelentőséget tulajdonít a grafikai prezentációnak.

NYOMTATÁSTÖRTÉNET ÉS KERINGÉS
Mivel nem nyomtatott műről van szó, a példány valószínűleg egyedülálló. Lehet, hogy kurzusfüzetként, magánkéziratként vagy egy diák számára készített kalligrafikus másolatként készült. További paleográfiai és tartalmi vizsgálatok segíthetnek azonosítani előállítási környezetét és a korszak tantervével való esetleges kapcsolatát.

BIBLIOGRÁFIA ÉS REFERENCIÁK
Barbin, Evelyne, “History of Teaching Geometry”, a Handbook on the History of Mathematics Education, Springer, 2014, a geometria euclidica szerepéről a modern iskolai képzésben.
Boi, Luciano (szerk.), 1830–1930: A Century of Geometry, Springer, a geometria átalakulásának kontextusa a 19. században és az euclida minta továbbra is jelen van a európai matematikai kultúrában.
Preveraud, Thomas, tanulmányok Euclid geometria didaktikájáról a 18. és 19. században, különösen oktatási szerepéről az iskolákban és a magasabb képzési pályákon.
Handbook on the History of Mathematics Education, Springer, általános referencia a matematikai oktatás és a geometria iskolai továbbadásának történetéhez.
A 19. századi tanulófüzetek és manuskriptumok, intézményi gyűjteményekben fennmaradt példányok összehasonlító tipológiai vizsgálatához.
Oxford History of Science Museum, a tudományos és matematikai manuskriptumok gyűjteményei, a korosztályos didaktikai és praktikus manuskriptumok anyagi kontextusához.
A 19. századi geometria általános keretéért és epistemológiai értékéért: Stanford Encyclopedia of Philosophy, “Nineteenth Century Geometry”.