Lorenzo Bellini - ANATOMY Opera Omnia - 1708

A veseszét tengelyének anatómusa: Bellini Opera Omnia első kiadása

MOUSEION CURATOR NOTE:

Kevés a XVII. századi anatómusok közül annyira, mint Bellini, akik megváltoztatták a vese megítélését határozottan. Keze alatt a vese nem embléma vagy rejtély többé, hanem olvasható eszköz lesz: egy vezetékek területe, whose geometria magyarázza a funkciót. Ez a váltás – a vese “hús”ként” való felfogásától a vese mint építészet felé – az újkori orvoslás egyik csendes forradalma, és ez a 1708-as gyűjteményes kiadás annak leg koherensebb egyetlen állomás szemtanúja.

A KÖTET:

BELLINI, Lorenzo (1643–1704). Opera Omnia. Cum praefatione Joannis Bohnii.
Veneziában, a Michaelem Hertz kiadónál, 1708. 2 rész 1 kötetben. 4to.
[12] levél, 504 oldal; [4] levél, 285 oldal; [1] levél.
Ismételt fametszetes címlap-illusztráció; 5 rézkarcolt táblázat.
Kötés: kortárs rugalmas pergamen (limp vellum), enyhén foltos, gyönyörű kalligrafikus gerinccímmel.
Bibliográfia: Blake, p. 40; Wellcome II, p. 140; DSB I, 592 ff.; l. a. Bleker, Geschichte der Nierenkrankheiten, p. 53 ff.

HAZTRÉSZLET:

Lorenzo Bellini orvosi írásainak első teljes kiadása. Bellini – Pisa környékén formálódott a Marcello Malpighi generációjának tekintélyes körében (Redi és Borelli is a standard leírások szerint) – a toszkán hagyományhoz tartozik, amelyben az anatómiát, a mechanizmust és a kísérletet összhangba hozza egy modern élettani képzelettel.

Kiemelkedő szövegek között itt található Bellini vese-óriás alkotása, az Exercitatio anatomica de structura et usu renum (első kiadás 1662), amelyet a kanonikus orvosi bibliográfia “a vesék durva anatómiai leírásának klasszikus leírásaként” üdvözöl. Bellini határozott lépése az volt, hogy az orgona nem elsősorban tömör tömeg, hanem hatalmas tubulusok és csatornák összessége – ezt a felfogást későbbi anatomisták szó szerint a Bellini-dutok/tubulusok, illetve a vesét gyűjtő tubulusok névvel rögzítették.

Emellett jelen van az urológiai és klinikai szintézise, amely először 1683-ban jelent meg (De urinis et pulsibus…), amelyhez a Garrison & Morton tömör megállapítása fűződik: “Bellini felismerte a vizelet diagnosztikai segédeszköz értékét, és szemben a kóros állapotokkal kapcsolatos kémiai elemzés fontosságát hangsúlyozta.” Ez a kötet nemcsak Bellini anatómiai látását őrzi meg; feljegyzi a korai álláspontot, hogy a testfolyadékokat analitikusan is ki lehet vizsgálni – olyan szemléletet, amely a későbbi klinikai kémia előhírnöke.

ÁLLAPOTI JELENTÉS

Főként foltos és barnás.
Kötés enyhén foltos.
Elülső záródás meghibásodott: a felső borító levált, csak a varratok (zsinórok) tartják; belső zsanér repedt, a fej felett szakadás/vesztés, a varratszedés látható.
Összességében megbízható, vonzó használati példány lenyűgöző kortárs limp vellum-ot tartó, feltűnően szép kalligrafikus gerinccímmel.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Ez a 1708-as velencei Hertz-nyomtatás a kereskedelemben rendszeresen úgy van leírva, mint “2 volumes in one” (két részt adtak ki együtt), a gyűjtők szempontjából pedig a 5 gravírozott táblát és a címlapokon ismétlődő fametszetes vignettát látják diagnosztikai pontként.