De Chastnet - Arte della Guerra - 1753

AZHadviselés MŰVÉRÉT: A CSATA MEZŐTŐL A TUDOMÁNYOS ELMELETEINKIG
Jacques-François de Chastnet, Puységur márkija 1753-as nápolyi kiadása az Hadviselés Művészete című művéből meghatározó pillanatként állapítja meg európai katonai tudás teljes rendszerré formálódásának útján. Ebben a háború már nem puszta empirikus tapasztalat, hanem a rend, a mérés és a kiszámíthatóság elvei szerint szervezett, racionális diszciplínává válik. A bourbone-környezetben nyomtatott mű nemcsak az olasz recepciót jelzi a francia stratégiai kultúrából, hanem egy szélesebb állammodernizációs projektet is, amely a fegyveres erő tudományos kontrollján keresztül valósul meg. A metszetek, precizitásuk szinte térképszerű, a csatatér összetettségét olvasható és reprodukálható sémákká fordítják le, a háborút tehát nemcsak elméleti, hanem vizuális grammatikká is teszik. A traktátus így központi fordulóponttá válik a szikla–kora tradíció és a feltörekvő modern hadtudomány között, előrevetítve azt a stratégiai racionalizálódást, amely a 17–18. század közepén végső formáját ölti a katonai gondolkodásban.
MARKET VALUE
A hetvenes–kori kiadások illusztrált hadtudományi traktátusai, különösen a teljes, hajtogatott metszetekkel és több kötetes kiadások, stabil keresletet élveznek a szakosodott antikváriumokban. Jó állapotban lévő példányok, korabeli kötésekkel és teljes ikonográfiával általában 900 és 1 200 euró közötti árkategóriában mozognak, kiemelkedő értéket képviselnek a különösen friss állapotú példányok, szerkezeti hibáktól mentesek vagy releváns eredetűek.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Két teljes lemezképpel díszített, korabeli bőr kötésű kötet, öt idegrohammal varrt gerinc, aranyban nyomott cím- és numerációs bökő‑varrással; permettel befújt vágások. Elülső címlapokat metszetillusztráció díszíti. A műhöz fontos ikonográfiai apparátus tartozik, amely 51 kiadott, oldalakon túl kihajtható metszetet foglal magába, alapvető a taktikai dinamikák megértéséhez. A borot fenti portré Carlo di Borbone antiporta hiányzik. Fenntartásokkal jelen vannak címsorok, iniciálék és xilográfok, esetenként kártevőnyomok a szövegben is. Oldalszámozás: I. kötet: (2), 8 nem számozott, 318, 10 nem számozott, (2); II. kötet: (2), 8 nem számozott, 414, 2 nem számozott, (2).
Régi könyvek esetében, amelyeknek több évszázados történetük van, előfordulhatnak olyan apró hibák, amelyek leírásból nem mindig derülnek ki.
TELJES TÍTUS ÉS SZERZŐ
Az Hadviselés Művészete.
Nápoly, Alessio Pellecchia, 1753.
Jacques-François de Chastnet, Puységur márkija.
KONTEKSTUS ÉS JELENTŐSÉG
A felvilágosodás korának telén a háború fokozatosan elválik az improvizációtól és az egyéni hősiességtől, hogy szabályozott rendszerként lépjen fel, amelynek alapelvei univerzálisak. Puységúr traktátusa az egyik legsikeresebb kísérlet arra, hogy a hadtapasztalatot koherens elméleti struktúrába rendezze, amely az európai elit hadsereg képzésének alapját képezi. A mű rendszerszerűen analizálja a állandó haderők szervezetését, a fegyveres egységek fegyelmezettségét, a logisztikát, a menet- és táborozás-menedzsmentet, valamint a csatamezőn és ostromokban rejlő taktikai dinamikákat. A metszetek központi szerepet töltenek be: nem egyszerű illusztrációk, hanem igazi kognitív eszközök, amelyek a hadmozgásokat és a hadseregek felépítését geometriai formákban képesek ábrázolni, megjelenítve a háború alá rejtett racionális elvet. A 1753-as nápolyi kiadás a francia modell bevezetésén keresztül a Bourbon-kormányzati projekt részévé válik, hozzájárulva egy modern hadi kultúra diffúziójához az olasz kontextusban. Ebből a nézőpontból a szöveg nem csupán technikai kézikönyv, hanem ideológiai apparátus is, amely a fegyveres erők hierarchikus, centralizált és az állam logikája alá rendelt működésének átmenetét tükrözi.

Szerző életrajza
Jacques-François de Chastnet, Puységur márkija (1656–1743) a francia hadsereg tábornoka és az akkori egyik legbefolyásosabb katonai teoretikusa volt. Számos hadjáratban vett részt XIV. Lajos uralkodása alatt, közvetlen hadszíntéri tapasztalatokra tett szert, amelyet a háborúról szóló rendszerezett reflexióvá alakított. Művei, egyértelmű kifejezőerővel és analitikus szigoralitással bírnak, jelentősen hozzájárultak a modern hadtudomány definiálásához és európai tisztek nemzedékeire gyakorolt hatásuk felbecsülhetetlen.
Nyomtatási történelem és keringés
Az alkotás eredetileg Franciaországban jelent meg a XVIII. század első évtizedeiben, és széles körben elterjedt fordítások és újrakiadások útján, jelezve fontosságát az európai hadképzési tradícióban. A 1753-as nápolyi kiadás az olasz félsziget francia stratégiai tudásának körképébe való beágyazódásának egyik legfontosabb tanújele. Pellecchia nyomdájában jelent meg, azzal a céllal, hogy a Bourbon-kormányzati szervek felkészültségét naprakészen tartsa, és valószínűleg hivatalos-zászlóaljakhoz, akadémiákhoz és hadképzés környezetekhez szólt. A teljes táblákkal rendelkező példányok ma a legkeresettebbek, és a magas technikai színvonalú kiadások bizonyítékai egy intenzív szerkesztői és kiadói munka minőségére.

IRODALOMJEGYZÉK ÉS HREFEREK
Brunet, Manuel du libraire et de l’amateur de livres, s.v. Puységur, vol. IV, pp. 1008–1009.
Colas, Bibliographie générale du costume et de la mode, n. 2478 (a hadtudományi és uniformológiai táblákhoz).
ICCU/OPAC SBN, rekord a “L’Arte della Guerra” című kiadásról, Napoli, Pellecchia, 1753 (a kiadás azonosítása és lokalizációja).
Catalogue général de la BnF, hírek Puységur francia kiadásairól.
M. Howard, War in European History, London, 1976, pp. 83–95 (a 18. századi hadtudomány kontextusáról).
J. Black, European Warfare 1660–1815, London, 1994, pp. 112–130.
A felvilágosodás kori hadtudomány traktátusairól és a francia modellek Napoli Királyságában való terjesztéséről szóló tanulmányok XVIII. századbeli contextusban.