Nauclerus - Chronica - 1579






Régi könyvek szakértője, teológiai vitákra szakosodva 1999 óta.
1 € |
|---|
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 131562 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Chronica Johannes Nauclerus toll, Köln 1579, latin nyelvű, ebben a formátumban az 1. kiadás, 1166 oldal, pergamán kötés, 330 × 225 mm, jó állapotban.
Leírás az eladótól
MEMORIA, HATALOM ÉS ARALDIKA: Isten és az emberek ideje
Johannes Nauclerus Chronica-ja Colonia 1579-es, kötésének fontos kiadásában, két kötetre osztva, a germán humanizmus egyik legragyogóbb historikus építményét képviseli: az egész egyetemes történelem kifejezetten koherens, erkölcsi és végzetszerű szerkezet szerint való rendszerezésének kísérlete a Teremtéstől 1500-ig. A mű a középkori krónikás hagyomány és az új humanista érzékenység metszéspontjába állítja a nézőpontot, egy rendezettebb, racionálisabb bölcsőt nyújtva a történelmi időnek. Az példány különösen kiemelkedik korabeli aranyozott pergamentkötésével, központi heraldikai betéttel, amely a kötetet a tudományos eszköztől a társadalmi reprezentáció és identitás tárgyává emeli, megtestesítve a történeti tudás szimbolikus értékét a 16. században.
MARKET VALUE
Kora aranyozott kötésű példányok általában 1.200 és 1.800 euró között mozognak, az állapot és a helytartási kellékek minőségének függvényében.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Szép és impozáns korabeli pergamentkötés a táblákon, száraz aranyozással díszítve szentek alakjaival belső keretek és ornamentális díszítés között; az első táblát központi panel helyett száraz nyomatú heraldikai betét díszíti.
A kötés kopott, hurok nélkül, göröngyös faragásokkal a labor és a gerinc sarkaiban. Faragott kézjegyek és dekoratív végek.
Az elülső címoldalon az előkelő margon belüli aposztrofált tulajdonosi jel; margón kézzel írt megjegyzések. Az előtér lapján a belső ellenoldalon antik tintás felirat: Anthony Fabricius. Barnulás, sötétedés, kis rovarlyukak.
Régi könyveknél, sok évszázados történettel, előfordulhatnak olyan hiányosságok, amelyek leírásban nem mindig kerülnek feltárásra.
Öszvetszámozás: pp. (2); 40 nn.; 1122; 2 nn.
TELJES CÍM ÉS SZERZÔ
Chronica.
Coloniae, apud Gervinum Calenium & heredes Johannis Quentel, 1579.
Johannes Nauclerus.
KÖRÜLMÉNYEK ÉS JELENTŐSÉG
A Chronica a világszámláló krónikák hosszú hagyományába illeszkedik, ugyanakkor szigorúbb és rendszeresebb szervezési elvet vezet be, amely az emberközpontú kultúra jellemzője. Nauclerus egy folytonos idői elbeszélést épít fel, amelyben a szent történelem és a világi történelem egyetlen végzetszerű tervbe fonódik össze.
A mű nem csupán események gyűjteménye: valódi időépítés, amely minden eseményt egy rendezett sorba helyez, és morális nézetet tükröz a történelemről. Ez a megközelítés tette a művet alapvető eszközzé a XVI. századi egyetemeken és a tudós környezetekben, elősegítve egy olyan európai történelmi tudat kialakulását, amely mélyen gyökerezik a teológiában.
A példány heraldikus kötése további dimenziót ad: a könyv a hovatartozás és a presztízs szimbólumává válik, olyan tárgyként, amely a tudást és a társadalmi reprezentációt egyesíti. A heraldikai betét olyan megrendelőt sejtet, aki tudatában van az mű kulturális és szimbolikus értékének, és így tárgya a konkrét identitásnak.
SZERZÔ ÉLETRAJZIÁRA
Johannes Nauclerus (1425–1510), német humanista és a tubingi egyetem rektora, központi alakja volt a középkori kultúra és az humanizmus átmenetében. Akadémiai környezetben képződve olyan történelmi módszert dolgozott ki, amely a források rendszerezett szervezésén alapul.
Az ő Chronica-ja posztumusz kiadásban a szellemi tevékenységének csúcspontját jelenti: hagyományos krónikagyártás, klasszikus tudás és teológiai történelemszemlélet összekapcsolódását hordozó mű, amely mélyen befolyásolta az európai históriográfiát a 16. században.
NYOMTATÁSTÖRTÉNET ÉS KÖZFORGALOM
A Chronica először a 16. század elején jelent meg, majd számos kiadás ismétlődött a század során, jelezve széles körű terjedését és oktatási hasznosságát.
A Coloniae 1579-es kiadása, Gervin Calenus és Johann Quentel örökösei által nyomtatva, a rajzolt pote renáni nyomdászati hagyományba illeszkedik, amely a teológiai és történeti szövegek olvasóközönségeit célozta meg.
Számos könyvgyűjteményben és jelentős európai könyvtárakban megjelenő példányok tanúskodnak a mű tartósságáról és fontosságáról.
BIBLIOGRÁFIA ÉS HREFERENCIAK
Adams, Herbert M., Catalogue of Books Printed on the Continent of Europe 1501–1600, Cambridge, 1967, N 2065.
VD16, Verzeichnis der im deutschen Sprachbereich erschienenen Drucke des 16. Jahrhunderts, N 170.
USTC, Universal Short Title Catalogue, edizione Colonia 1579.
ICCU/OPAC SBN, censimenti delle edizioni cinquecentesche della Chronica.
British Library, General Catalogue, London, voce Nauclerus, Chronica, 1579.
Bayerische Staatsbibliothek, München, cataloghi e copie digitali dell’opera.
Burke, Peter, The Renaissance Sense of the Past, London, 1969, pp. 85–102.
Grafton, Anthony, What Was History? The Art of History in Early Modern Europe, Cambridge, 2007, pp. 45–
Az eladó története
Fordítás a Google Fordító általMEMORIA, HATALOM ÉS ARALDIKA: Isten és az emberek ideje
Johannes Nauclerus Chronica-ja Colonia 1579-es, kötésének fontos kiadásában, két kötetre osztva, a germán humanizmus egyik legragyogóbb historikus építményét képviseli: az egész egyetemes történelem kifejezetten koherens, erkölcsi és végzetszerű szerkezet szerint való rendszerezésének kísérlete a Teremtéstől 1500-ig. A mű a középkori krónikás hagyomány és az új humanista érzékenység metszéspontjába állítja a nézőpontot, egy rendezettebb, racionálisabb bölcsőt nyújtva a történelmi időnek. Az példány különösen kiemelkedik korabeli aranyozott pergamentkötésével, központi heraldikai betéttel, amely a kötetet a tudományos eszköztől a társadalmi reprezentáció és identitás tárgyává emeli, megtestesítve a történeti tudás szimbolikus értékét a 16. században.
MARKET VALUE
Kora aranyozott kötésű példányok általában 1.200 és 1.800 euró között mozognak, az állapot és a helytartási kellékek minőségének függvényében.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Szép és impozáns korabeli pergamentkötés a táblákon, száraz aranyozással díszítve szentek alakjaival belső keretek és ornamentális díszítés között; az első táblát központi panel helyett száraz nyomatú heraldikai betét díszíti.
A kötés kopott, hurok nélkül, göröngyös faragásokkal a labor és a gerinc sarkaiban. Faragott kézjegyek és dekoratív végek.
Az elülső címoldalon az előkelő margon belüli aposztrofált tulajdonosi jel; margón kézzel írt megjegyzések. Az előtér lapján a belső ellenoldalon antik tintás felirat: Anthony Fabricius. Barnulás, sötétedés, kis rovarlyukak.
Régi könyveknél, sok évszázados történettel, előfordulhatnak olyan hiányosságok, amelyek leírásban nem mindig kerülnek feltárásra.
Öszvetszámozás: pp. (2); 40 nn.; 1122; 2 nn.
TELJES CÍM ÉS SZERZÔ
Chronica.
Coloniae, apud Gervinum Calenium & heredes Johannis Quentel, 1579.
Johannes Nauclerus.
KÖRÜLMÉNYEK ÉS JELENTŐSÉG
A Chronica a világszámláló krónikák hosszú hagyományába illeszkedik, ugyanakkor szigorúbb és rendszeresebb szervezési elvet vezet be, amely az emberközpontú kultúra jellemzője. Nauclerus egy folytonos idői elbeszélést épít fel, amelyben a szent történelem és a világi történelem egyetlen végzetszerű tervbe fonódik össze.
A mű nem csupán események gyűjteménye: valódi időépítés, amely minden eseményt egy rendezett sorba helyez, és morális nézetet tükröz a történelemről. Ez a megközelítés tette a művet alapvető eszközzé a XVI. századi egyetemeken és a tudós környezetekben, elősegítve egy olyan európai történelmi tudat kialakulását, amely mélyen gyökerezik a teológiában.
A példány heraldikus kötése további dimenziót ad: a könyv a hovatartozás és a presztízs szimbólumává válik, olyan tárgyként, amely a tudást és a társadalmi reprezentációt egyesíti. A heraldikai betét olyan megrendelőt sejtet, aki tudatában van az mű kulturális és szimbolikus értékének, és így tárgya a konkrét identitásnak.
SZERZÔ ÉLETRAJZIÁRA
Johannes Nauclerus (1425–1510), német humanista és a tubingi egyetem rektora, központi alakja volt a középkori kultúra és az humanizmus átmenetében. Akadémiai környezetben képződve olyan történelmi módszert dolgozott ki, amely a források rendszerezett szervezésén alapul.
Az ő Chronica-ja posztumusz kiadásban a szellemi tevékenységének csúcspontját jelenti: hagyományos krónikagyártás, klasszikus tudás és teológiai történelemszemlélet összekapcsolódását hordozó mű, amely mélyen befolyásolta az európai históriográfiát a 16. században.
NYOMTATÁSTÖRTÉNET ÉS KÖZFORGALOM
A Chronica először a 16. század elején jelent meg, majd számos kiadás ismétlődött a század során, jelezve széles körű terjedését és oktatási hasznosságát.
A Coloniae 1579-es kiadása, Gervin Calenus és Johann Quentel örökösei által nyomtatva, a rajzolt pote renáni nyomdászati hagyományba illeszkedik, amely a teológiai és történeti szövegek olvasóközönségeit célozta meg.
Számos könyvgyűjteményben és jelentős európai könyvtárakban megjelenő példányok tanúskodnak a mű tartósságáról és fontosságáról.
BIBLIOGRÁFIA ÉS HREFERENCIAK
Adams, Herbert M., Catalogue of Books Printed on the Continent of Europe 1501–1600, Cambridge, 1967, N 2065.
VD16, Verzeichnis der im deutschen Sprachbereich erschienenen Drucke des 16. Jahrhunderts, N 170.
USTC, Universal Short Title Catalogue, edizione Colonia 1579.
ICCU/OPAC SBN, censimenti delle edizioni cinquecentesche della Chronica.
British Library, General Catalogue, London, voce Nauclerus, Chronica, 1579.
Bayerische Staatsbibliothek, München, cataloghi e copie digitali dell’opera.
Burke, Peter, The Renaissance Sense of the Past, London, 1969, pp. 85–102.
Grafton, Anthony, What Was History? The Art of History in Early Modern Europe, Cambridge, 2007, pp. 45–
