AA.VV - Manoscritto Ge'ez - 1700

EGY AFRIKAI KÓD AZ ATAVIZÁLT GE’EZ NYELVEN: RITUÁLÉK ÉS EMLÉKEZET AZ ETIOPIA SZÍVEBAN
Pergamenre írt kézirat - etiopai területről származó ge’ez nyelven - a XVIII– XIX. században keletkezett, a világ egyik legrégebbi keresztény hagyományának, az etiop ortodox egyházának a nyomában, amely IV. századtól gyökerezik és mélyen összefonódik afrikai prekeresztény hiedelmekkel. Az etióp vallás kiemelkedő jellemzője a szavak írásbeli ártalmatlanságának rendkívüli folytonossága, a szentek tisztelete, a szövegek apotropaikus használata és a spirituális védelem hagyományai, amelyek atavikus eredetűek. A kézirat írása vörös és fekete váltakozásával, valamint a használat nyilvánvaló nyomai alapján nem csak liturgikus könyvként, hanem rituális tárgyként, talizmanként és a látható és láthatatlan világ közötti közvetítő eszközként is értelmezhető.
PIACI ÉRTÉK
Az etióp kifejezetten áhítatos kéziratok stabil, de válogatott piaccal rendelkeznek. Jól megőrzött példányok díszítésekkel és egységes kötésekkel értékelhetőek 1.800–2.000 euró között.

FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Teljes bőr kötés, valószínűleg kortárs, meglazult és használati nyomokkal; belső struktúra kézzel megerősített elemekkel látható.
Pergamenből készült kézirat kis formátumban, sok lapból áll, nincsenek számokkal jelölve. A ge’ez írásmód a lap teljes oldalára elhelyezett, vörös és fekete rubrikákkal az etiop liturgikus hagyomány szerint.
Lineáris díszítő elemek és stilizált keretek jelenléte. Későbbi kéziratos megjegyzések és az első lapokra festegetett ábrák.
Régi könyvek esetében, amelyek több évszázados történettel bírnak, előfordulhatnak olyan hibák, amelyeket nem mindig rögzítenek a leírásban.
Kialakítás: pp. (2); 276; (2).

TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Ge’ez nyelvű liturgikus és áhítatos kézirat (Etiópia), névtelen szerző.
Etiópia, XVII– XIX. század.
AA.VV.

KONTEXTUS ÉS FONTOSSÁG
Az etióp vallási hagyomány a kereszténység egyik legrégebbi és legfüggetlenebb formája a világon, amelyet hivatalosan az Akszúm Királyságában fogadtak el IV. században. Ugyanakkor nem a bizánci vagy latin keresztényes írást követi egyszerűen, hanem egy összetett rendszer, amelyben a keresztény hit összefonódik az afrikai preegzisztens hiedelmekkel.
Az e hitvilág alapvető elemei a szavak írásbeli apotropaikus ereje, a szentírások védelmi eszközként való használata betegségek, gonosz szellemek és láthatatlan befolyások ellen, valamint olyan rituális gyakorlatok jelenléte, amelyek helyi atavikus hagyományokra nyúlnak vissza. A könyv maga nem pusztán tartalom hordozója, hanem szent tárgy, amelynek spirituális hatása van.
A ge’ez nyelv, amely a középkori etióp nyelv isteni nyelve volt, szentségi értéket hordoz, hasonlóan az egyház nyugati latinjához. A szöveg vörös és fekete váltakozása nem csupán dekoráció, hanem rituális hierarchiákat, fontos átvezetéseket és szentségi formulákat jelez.
Ebben az értelemben a kötet egyedülálló szintézist jelent az ősi kereszténység és az afrikai spirituális hagyomány között, ahol a szent szöveg egyszerre ima, védelem és emlékezet.

SZERZŐ BIOGRÁFIÁja
Névtelen szerző. Az etióp kéziratok általában kolostori vagy egyházi környezetben képzett másolók művei voltak. A szövegek manuális másolással kerültek tovább, helyi alkalmazkodásokkal és variációkkal, egy kollektív hagyomány részeként, amelyben nincs modern fogalom az egyéni szerzőről.

NYOMDA- TÖRTÉNET ÉS FORGALOM
Ez egy kézzel írt termék, nem tipográfiai. Az etiopiai könyvkiadás hagyománya egészen késői korokig megtartotta a kézi gyártást, még a nyomtatás világméretű elterjedése után is.
Ezek a kódexek helyi környezetekben keringtek, gyakran piac szervezett nélkül, és addig használták őket, amíg fizikai állapotuk meg nem romlott. Megtartásuk tehát viszonylag ritka és kedvező tárolási körülményektől függ.

BIBLIOGRÁFIA ÉS HREFEK
Uhlig, Siegbert (szerk.), Encyclopaedia Aethiopica, Wiesbaden, Harrassowitz.
Heldman, Marilyn, African Zion: The Sacred Art of Ethiopia, Yale University Press.
Balicka-Witakowska, Ewa et al., Ethiopian Art: The Walters Art Museum, Walters Art Museum.
Getatchew Haile, Catalogue of Ethiopian Manuscripts, Hill Monastic Manuscript Library.
British Library, Catalogue of Ethiopian Manuscripts.
Vatican Library, Collezioni etiopiche.
Ethio-SPaRe Project, database dei manoscritti etiopici.
Mercier, Jacques, Art that Heals: The Image as Medicine in Ethiopia, Prestel.