Jeaurat - Traité de Perspective - 1750

127 TAVOLE INCISE - A TÉR KIJELÖLÉSÉNEK MŰVÉSZETE: A PERSPEKTÍVA TUDOMÁNY ÉS VIZUÁLIS ILLEZKEDÉS KÖZÖTTI LÁTÓKÖR
Edme-Sébastien Jeaurat Traité de perspective című műve elsősorban egy rendkívül hatalmas vizuális alkotásként tűnik ki: 110 nagy metszett táblából álló testületté avanzsált gyűjtemény, amelyet továbbnumerálásokkal kiegészítettek, összesen 127 ábrás figurát hozva létre, és ezzel a traktátust egy valós optikai géppé varázsolja. A képek nem kísérik a szöveget, ki is egészítik és felülmúlják azt, didaktikus teret alkotva, ahol a geometria konkrét látvánnyá válik. Párizsban jelent meg 1750-ben, a technikai felvilágosodás közepén; a kötet az egyik legmerészebb kísérletet jelenti annak érdekében, hogy a perspektívát ne csak érthetővé, hanem operatívvá tegye, széles, világos és progreszív ikonográfiai berendezéssel, amely az artist szemét tudományos eszközként vezérli.
MARKET VALUE
Ennek az első kiadásnak a piaca stabil, de válogatott: a táblák teljes példánya jellemzően 800–1 000 euró között mozog, frissebb, jól kötött példányok és éles, teljes ikonográfiával rendelkező példányok esetén magasabb árfelhő várható.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Kartonkötés lazúr-színezett papírral, hátoldalon bőr díszdűlőhez rögzített támaszkodás; kötés kopásai. Illusztrált kiadás gazdag címkékkel és díszítő finialékkal, de legfőképp 110 nagy, a szövegben vésett táblát tartalmazó impozáns ikonográfiai apparátus, amely 1–110-ig számolt, 17 számozott duplikációval, tehát összesen 127 ábra. A táblák bőséges méretűek és rendkívül tiszta grafikai megjelenítésűek, és a kötet működési szívét alkotják. Juan Manuel Acevedo könyvtárából származó példány, címlapon címerrel. Régi könyvek esetében, hosszú történetük miatt, előfordulhatnak kisebb hibák, amelyeket a leírásban nem mindig észlelnek. Oldalszámok: p. 8nn; 232; 10nn.
TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Traité de perspective à l'usage des artistes.
Párizs, Charles-Antoine Jombert, 1750.
Jeaurat, Edme-Sébastien.
KÖRNYEZET ÉS JELENTŐSÉG
A mű egy európai vizuális kultúra-crucialis pillanatában helyezkedik el, amikor a perspektíva nyelvvé válik a művészet, a tudomány és a technika között. Jeaurat a francia Abel Bosse és Sébastien Le Clerc hagyományát dolgozza fel, és magasabb szintre rendszerezésig vitte; de a traktátus eredetisége leginkább az ábrák használatában rejlik. A metszetek nem kiegészítő elemek: egy vizuális tanulási rendszer, amelyben minden ábra a következőt építi. Az árnyékok, tükröződések és fényjelenségek – különösen a vízen – dinamikus és kísérleti dimenziót adnak a térnek. A könyv így tudás-kognitív eszközzé válik, egy hordozható laboratóriummá, ahol a művész a geometrián keresztül tanul meg látni. Ez az illuminista perspektíva egyik legmagasabb pontja a látás technológiájává való átalakításában.
HÍRLEÍRÓ SZERZŐ
Edme-Sébastien Jeaurat (1724–1803) matematikus, csillagász és az Académie royale des sciences tagja volt. A francia tudományos hagyományba beépülve a perspektíva és az alkalmazott optika tanulmányozására koncentrált, hozzájárulva a művészeti oktatás szigorú módszereinek kódifikálásához. Műve teljes mértékben tükrözi a felvilágosodás eszményét: a világoság, az átadás és a tudás hasznosságának elvét.
Nyomdai Történet ÉS KIFUTÁS
Az 1750-es kiadás a traktátus első nyomtatott változata, Charles-Antoine Jombert nyomdájában, amely magas színvonalú technikai és művészeti művekre szakosodott kiadó. A rendelkezésre álló ekkora mennyiségű metszett táblák megjelenése jelentős kiadói beruházást jelentett, szakmában jártas és művelt közönséget sejtetve. A kötet széles körben elterjedt az akadémiai körökben, művészek, építészek és mérnökök között, és a perspektíva didaktikájának referenciaeszközévé vált.
BIBLIOGRÁfia ÉS Hivatkozások
ICCU/OPAC SBN: IT\ICCU\TO0E\036251 (példányonként ellenőrizendő koláció)
BnF Catalogue général: Jeaurat, Traité de perspective, Paris, 1750
WorldCat: OCLC 45721536
Cicognara, Catalogo ragionato dei libri d’arte, n. 870
Millard, French Books on Art and Architecture, pp. 112-115
Pevsner, Academies of Art, pp. 145-152
Vagnetti, De naturali et artificiali perspectiva, introductio