Van Vaernewijck - Historie van Belgis - 1665

FIANDRA NOBILE ÉS ANTICA: CRÓNÁK, KORONÁK ÉS POLITIKAI MEMÓRIA
A Marcus van Vaernewijck A Belgis története nem csupán krónika, hanem egy összetett kulturális eszköz, amely a történelmet identitásépítő eszközzé alakítja. A mű a XVI. századi Flandriában kibontakozó humanista klímában született, s a teljes XVII. században újraéledve koherens és felemelő látásmódot ad a Habsburg-dined Századkorszak hollandiai tartományairól, miközben mito­szt, genealogia­t és történeti dokumentációt szövi össze. A 1665-ös kiadás, Antwerpenben nyomtatva, tanúja ennek a projektnek a politikai kontextusban, amelyet a spanyol uralom és a közös memória meghatározása jellemez. A metszetek – a portré és a címertan – megerősítik a kötet szimbolikus értékét, és tekintélyes tárgyként alakítják át, ahol a történelem képpé, presztízs­szemléletté és legitimizációs eszközzé válik. A könyv nem a múltat rögzíti, hanem rendezi, értelmezi és kollektív örökséggé formálja, hozzájárulva egy „belgiká”-nak nevezett identitás kialakulásához, még azelőtt, hogy nemzeti lenne.
PIACI ÉRTÉK
A Historie van Belgis sejt­mondatok XVII. századi kiadásai, különösen az Antwerpeni kiadások a XVII. századból, korlátozott piaci hozzáférést mutatnak a régi könyvek piacán, állandó kereslettel a Hollandia történetére és az államalapítás előtti proto-nemzeti historizálás iránt érdeklődő gyűjtők részéről. A teljes ikonográfiai apparátussal (portré és metszett címertan) és korabeli kötésben egymásra találó példányok általában 900 és 1.800 euró közötti árkategóriában mozognak.
FIZIKAI LEíRÁS ÉS ÁLLAPOT
Korabeli bőr kötés, aranyozott bordázat覺os rovatokkal és piros bőrkupakkal, amely a címet tartalmazza: „Historie van Belgis”. Kopásnyomok. A példányt a szerző illusztrált arcmásával és heraldikus címertannal látják el, amelyeket Pieter de Jode II készített Johannes Meyssens terve alapján, és amelyek szimbolikusan és gyűjteményként különösen releváns ikonográfiai elemek; némi barnultság és foltás, összességében olvashatóság és szerkezeti integritás megőrizve. Kiadás: pp. (2); 8 bélyegzős blokk; 532; 12 bélyegzős blokk; (2). Régi könyveknél, amelyek több évszázados történettel rendelkeznek, előfordulhatnak kisebb tökéletlenségek, amelyek a leírásban nem mindig látszanak.
TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
De historie van Belgis, oft Chronycke der Nederlandtsche oudtheyt. Antwerpen, Reynier Sleghers, 1665. Marcus van Vaernewijck.
KONTEKTa ÉS JELENTŐSÉG
A mű a flamand és holland krónikás hagyomány nagy ösvényében helyezkedik el, de az egyik legsavábban ambiciózus magaslatot képviseli terjedésében és ideológiai tudatosságában. Van Vaernewijck folyamatos narratívát épít az eredeti mitikus forrásoktól – amelyek gyakran a klasszikus és bibliai hagyományokra támaszkodnak – a kortörténelemig, ötvözve legendás, genealogiai és dokumentáris elemeket egy pré-illuminátori historiográfiai szintézissé. A „Belgiek” fogalma nem pusztán földrajzi, hanem kulturális és szimbolikus: egy olyan egységgel bíró történelmi és politikai méltósággal rendelkező entitás. A 1665-ös kiadás, amelyet „harmadik nyomtatásként” jelölnek és több helyen javított változatként emlegetnek, bizonyítja a mű hosszú távú elfogadottságát és a déli Hollandia kollektív memória megerősítésében betöltött szerepét a spanyol uralom alatt. Ebben a kontextusban a történelem legitimáció eszközévé válik: egy nemes, folyamatos múlt megidézése egy autonóm, megalapozott identitás igényét fogalmazza meg. A metszetek ezt a folyamatot megerősítik: a szerző arcképe intellektuális tekintélyt épít, míg a heraldikus címertan a művet a nemesi és politikai horizontba helyezi, a könyvet pedig egy olyan társadalmi reprezentációs tárggyá alakítja, amely túl a tudományos ismeretnyújtáson is áll.
SZELEMLŐ SZELEKTOROK
Marcus van Vaernewijck (1518–1569), Gentben született történész, krónikás és író, egy patricista család tagja volt. A XVI. század flamand kultúrájának központi alakja, személyiségét az helyi történelem iránti figyelem és a klasszikus források, valamint regionális hagyományok ötvözése jellemzi. Historie van Belgis a Hollandia tartományainak organikus történetének korai, rendszerezett megkísérlése, amely a későbbi évszázadokban teljesedő történeti és identitás­tudat kialakulását előlegezi.
KIADÁSTÖRTÉNET ÉS KIRAKÁS
Az első változat a XVI. században keletkezett, egy olyan környezetben, amelyben az humanizmus és a vallási/politikai feszültségek meghatározták a hollandiai környezetet. A további újranyomások, köztük a 1665-ös verzió Antwerpenben, Reynier Sleghers kiadásában, széles és tartós befogadásról tanúskodnak. Ez a kiadás átdolgozott és javított változat képében jelenik meg, egy olyan olvasóközönségnek szánva, amely a regionális történelem iránt művelt műveltséggel rendelkezik. A terjesztés elsősorban a déli Hollandia területén volt, de az mű megérintette a kontinens más művelődésű közegeit is, hozzájárulva egy olyan strukturált és identitásközpontú történeti látásmód terjedéséhez, amely a belgiumi régiót érinti.
BIBLIOGRÁFIA ÉS REFERENCIÁK
ICCU/OPAC SBN: az Antwerpen 1665-ös kiadásának leírását ellenőrizni kell; a Historie van Belgis kiadásainak olasz könyvtárakban fennálló példányairól szóló jegyzékek
STCN (Short Title Catalogue Netherlands): a 1665-ös Antwerpen, Reynier Sleghers kiadásának azonosítása (készlet- vagy repertóriumszám pontosítással)
WorldCat/OCLC: több bejegyzés a Historie van Belgis, XVII. század tekintetében; az 1665-ös kiadás pontos azonosítása ellenőrzendő
Brunet, Jacques-Charles, Manuel du libraire et de l’amateur de livres, Paris, 1860–1865, V, col. 1085 (Vaernewijck szócikke)
Graesse, Johann Georg Theodor, Trésor de livres rares et précieux, Dresden, 1859–1869, VI, p. 226
Bibliotheca Belgica, flamand könyvkiadások repertóriumai, Vaernewijckre szánt bejegyzések