Cicerone - Opera - 1724

CICERONE WETSTINIÁNÓ KIFIZETŐGÉP FOLYÓIRATÁBAN AZ ILLUMINIZMUS IDEJÉN
Ez a Ciceronî művek kötet a Wetstein által 1724-ben Amsterdamban kiadott, Isaacus Verburgius szerkesztette és a modern filológia egyik leg ambiciózusabb szerkesztési vállalkozásának számító sorozathoz tartozik. A Széles körű „Series Operum” részeként a kötet a 18. századi törekvést tükrözi: a hagyaték rendezésével, rendszeresítésével és kritikai összevetésével igyekszik uralni a klasszikus tradíciót. A folytonos oldalszámozás, amely az egész sorozaton átvonul, a kötetet egységes, szinte enciklopédikus szervezet részévé teszi, ahol a ciceroni gondolkodást koherens rendszerként rekonstruálják. A könyv nem csupán szövegmennyiséget rejt, hanem intellektuális eszközt is: laboratórium, ahol az antikvitás hangja átszűrődik, kijavítják, és újrahatósává teszik a Fény Napjainak Európája számára.
MARKET VALUE
A Wetstein-sorozat (1724) teljes kötetai általában 300–400 euró között mozognak a kiárusító piacon, a belépő antifrontos és a jó szerkezeti megőrzés – mint jelen esetben is – a magasabb sávot támasztják alá.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Korrekt időszaki kötés kemény bőrborítással, háton bőrszegekkel és aranybetűs címsorral. A „Series Operum” tizedik kötete, vörös és fekete felirattal ellátott görgetős elsőoldallal és rézkapcsos, filozófiai tanítást ábrázoló előlappal. Latín nyelvű szöveg kritikai apparatusszal, scholiai és variánsi utasításokkal. A belső oldalelrendezés a művekenkénti tagolást követ (pl. De Officiis, Cato Maior, Laelius, Paradoxa Stoicorum stb.). A papír természetes sárgulása és foltosodás jellemzi. Régi könyvek esetében előfordulhatnak olyan hibák, amelyek történelmi jellegűek és a leírásban nem mindenkor kerülnek feltüntetésre. Oldalszám: (2); 8nn; 710; (4).
TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Opera quae supersunt
Amstelaedami, apud Rod. & Gerh. Wetstenios, 1724.
M. Tullii Ciceronis.
KAPCSOLAT ÉS KELLEMESSÉG
A kiadás ezen kötetének tizenegyes része a gyűjtemény előrehaladott szakaszát képviseli, amelyet egy szerkesztési rendszerbe illesztettek, célja a ciceroni korpusz teljes rekonstrukciója, modern filológiai kritériumok szerint. Verburgius egy rétegzett hagyományra építkezik: a renaissance-kori kiadók tanulságait integrálja egy remainszabályozottabb és összehasonlítóbb megközelítéssel. A kötetek közti oldalszámozás folytonossága egységes olvasási koncepciót szemléltet, amely túlmutat a köteteken, és a klasszikus tudás nagy épületévé alakítja azt. A régi kommentátorok és scholiai beszúrása a szöveget párbeszédteré alakítja, ahol Cicerone hangja évszázadok interpretációival fonódik össze. Így a kötet tökéletesen megtestesíti a felvilágosodás eszményét: rendet, racionális gondolkodást és a tudás kritikus továbbadását.

Szerző életrajza
Marco Túllio Ciceró (i.e. 106–43) az egyik legnagyobb szónok és gondolkodó volt az ókori Róma köztársaság korában. Politikai és igazságügyi pályát folytatott, széleskörű irodalmi műveket hozott létre: beszédeket, retorikai értekezéseket, filozófiai műveket és erkölcsi írásokat. Művein keresztül jelentősen hozzájárult a görög kultúra latin világban való terjesztéséhez, és európai humanisztikus oktatás modelljévé vált.

KINYOMTATÁSI TÖRTÉNET ÉS KÖZVITEL
Ciceró művei a nyugati nyomtatás történetének egyik legszélesebb körben forgalmazott művei voltak, az incunabulumoktól a nagy humanista kiadásokig Velencében és Párizsban egyaránt. A 17–18. században Hollandiából vált a klasszikus filológia központjává, olyan kiadókkal, mint a Wetstein, akik kritikai kiadásokat adtak ki nemzetközi academic közönség számára. A 1724-es sorozat a hagyomány megerősítésének egy olyan fázisát jelzi, amelyet a tudományos szigor és az európai bibliotékákban való széleskörű elterjedés jellemzett.

BIBLIOGRÁFIA ÉS Hivatkozások
ICCU/OPAC SBN: a konkrét kötetre vonatkozó azonosítási feladat (Series Operum, vol. X, Amsterdam 1724)
WorldCat: Cicero, Opera, Wetstein, 1724 (több rekord a különböző kötetekhez)
Brunet, Manuel du libraire, II, pp. 27–35 (Cicéron, holland kiadások)
Graesse, Trésor de livres rares, II, pp. 129–135
Harwood, View of the Various Editions of the Greek and Roman Classics, pp. 138–145
Sandys, A History of Classical Scholarship, vol. II, pp. 350–360