Petronio - Satyricon - 1709

SATYRICON DI PETRONIO LO SPUDORATO
Monumentális és filológiailag ambíciózus kiadás a Satyricon Petroniusz művéből, az egyik legrejtélyesebb és maró hatású latin irodalmi szöveg közül, amely ebben az olvasatban az erudita formájában és kommentárokkal együtt jelenik meg a kritikai humanizmus holland nagy korszakában. A mű, töredékes és kicsapongó, ebben a kiadásban interpretációs laboratóriummá válik, ahol a ókori szöveg összefonódik jegyzetekkel, értekezésekkel és erudált apparátusokkal, amelyek növelik a jelentőségét. A tiltott jelenetek, a társadalmi szatíra és a hatalomról vagy a dezintegrációról szóló reflexiók között a Satyricon olyan torzított, mégis rendkívül éles tükörként jelenik meg a római civilizációra — és közvetetten minden civilizációra.
MARKET VALUE
Ezen fontos holland kiadás példányai a Satyriconból, amelyek két kötetben teljesek, általában 800 és 1 000 euró között mozognak a ritka könyvpiacon, kiváló állapotú példányoknál vagy különösen finom kötéseknél magasabb értékkel.

PHYSICAL DESCRIPTION AND CONDITION
2 kötet. Kora kora hordozó bőrkötések, arany vékony díszítéssel a táblákon; aranyozott erek a gerincen; az első kötet elülső lapja levált, merev, kopásra utaló jelek, vaskos behatások, hasadás; marmorizált elszalagolások. Előlap kivésve, vörös-fekete előoldal, xilográfiás kezdetek. A második kötet oldalanként 251-es oldalszámozási hibával. Régi könyveknél, több évszázados történettel, előfordulhatnak kisebb hibák, amelyeket nem mindig tükröz a leírás. Oldalszám: (4); 38; 688; (4). (4); (4); 4nn; 368; 116nn; (4).

FULL TITLE AND AUTHOR
Satyricon quae supersunt.
Trajecti ad Rhenum, apud Guilielmum Vande Water, 1709.
Titi Petronii Arbitri.

CONTEXT AND SIGNIFICANCE
Ez a kiadás a holland filológia szívébe illeszkedik a XVII–XVIII. század között, amikor Burman, Heinsius és mások a klasszikus szövegeket rendszerezett elemzések tárgyává tették, bonyolult kritikai apparátussal gazdagítva azokat. A Satyricon, önmagában is problémás és hiányos szöveg, itt egy új, „teljes” formát kapott: nem csupán irodalmi mű, hanem interpretációs csatatér is. Több kommentátor jelenléte tükrözi az humanista tudás rétegződését, ahol minden töredéket megvitattak, kijavítottak és újraértelmeztek. Irodalmi szempontból Petronius műve egyedi: epizodikus, ironikus és mélyen ellentmondásos elbeszélés, amely magasat és alacsonyat, filozófiát és trivialitást, mítoszt és hétköznapiságot kever. Az antiporta és a szövegben lévő illusztrációk hangsúlyozzák a történet teatralitását és vizuális dimenzióját, színpadias élménnyé alakítva az olvasást.

BIOGRAPHY OF THE AUTHOR
Petronio Arbitro, az I. században Néró udvarában tevékenykedő író, hagyományosan Tacitus által leírt kifinomult udvaronc személyével azonosítják. Az „arbiter elegantiae”ként tisztelték, a Róma császári korának ízlés- és luxusbírája volt. Műve, a Satyricon, az egyik kevés latin regény, amely megmaradt számunkra, híres a nyers realizmusról, maró iróniáról és a római társadalom szűrők nélküli ábrázolásáról. Haláláról a források szerint elegánsan teatrálisan kommunikált öngyilkosságról van szó, ez összhangban áll az életfelfogásával, mint a megszállott esztéta.

PRINTING HISTORY AND CIRCULATION
A Trajectum ad Rhenum (Utrecht) városában 1709-ben nyomtatva Guilielmus Vande Water által készített kiadás a Satyricon modern kori irodalmi hagyományának egyik csúcsát jelenti. A holland kiadások e korszakból híresék a tipográfiai pontosságukról és a kritikai apparátusokról. A terjesztés széles körben elterjedt volt a tudósok és gyűjtők körében, de a mű bonyolultsága és az in-4-es formátum ma kevésbé gyakori a piacon, mint a későbbi vagy egyszerűsített kiadások.

BIBLIOGRAPHY AND REFERENCES
ICCU/OPAC SBN: IT\ICCU\TO0E\060070 (edizione Trajecti ad Rhenum, 1709)
WorldCat: OCLC 457343187
Brunet, Manuel du libraire, IV, col. 498–500 (Petronius, edizioni commentate olandesi)
Graesse, Trésor de livres rares, V, p. 229
Schweiger, Handbuch der classischen Bibliographie, II, p. 737
Burman, Petronius, praefatio (1709) per contesto editoriale