Séguin - Numismata Antiqua - 1666

A NAGY MONETÁK TITKA: HATALOM, MÍTOSZ ÉS BARokk KOLLEKCIÓKULTÚRA
Pierre Séguin Selecta Numismata Antiqua című műve az 17. századi francia antikvári kultúra emblematikus alkotása, és az egyik legkorábbi, rendszerezett kísérletet jelent a régi érmék szimbolikus nyelvének szervezésére és értelmezésére. Nem csupán egy katalógus, hanem egy igazi tudósminta gépezet, amelyben a politikai hatalom, a birodalmi emlékezet és a klasszikus esztétika egy kifinomult és művelt kiadói projektté olvad. A taille-douce metszetek és a tudományos kommentár révén Séguin vizuális és intellektuális atlaszt alkot a római világról és az ókori világról, visszaadva a numizmatikának dokumentumtörténeti és kollektív gyűjtemény-fascináció tárgyának státusát. A kötet az antikvári barokk hagyományának közepébe illeszkedik, ahol a magángyűjtemény tudás- és társadalmi önkifejezés eszközévé válik, megelőzve a modern tudományos numizmatikát.
ELADÁSI ÉRTÉK
A korabeli pergamen-kötésben teljes példányok, mint a jelenlegi, általában 1.200 és 2.500 euró közötti sávba esnek, kivéve a különösen friss, jó benyomású és hibátlan példányokat. A metszetek élessége és az eredeti kötés megléte jelentősen hozzájárul az antikvári piacon való kereshetőséghez.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Illusztrált kötet számos, a szövegben található rézkarccal, amelyek ókori érméket ábrázolnak. Teljesen korabeli, bő pergamen kötésben. Valódi példány, általánosságban jó állapotban, a korral járó szemmel látható patinával. Régi könyvek esetében, több évszázados történettel, előfordulhatnak néhány hibák, amelyek a leírásban nem mindig kerülnek feltüntetésre.
Pp. [8], 226, [6].

TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Selecta Numismata Antiqua.
Párizs, Sébastien Mabre-Cramoisy, 1666 (kolofon 1665).
Séguin, Pierre.

KÖRNYEZET ÉS JELENTŐSÉG
Pierre Séguin, a francia antikvárium központi alakja, az érmét elsődleges történeti forrásként értékelő ülésen volt az elsőek között, akik a gyűjtés pusztán tárgyias hangsúlyát meghaladó, értelmező megközelítés felé fordultak. A mű a Grand Siècle Franciaországában élénk érdeklődés középpontjába kerül az antikvitások iránt, amelyet vallási és udvari környezet is támogatott. Az érmék nagy pontossággal készült ábrázolása az uralmi erők, a politikai propaganda, a vallásos és világi ikonográfiák olvasására szolgáló eszközökké válik. Ebből a szempontból a kötet szimbolikus dimenziót is felvesz: minden érme az elveszett rend nyomát, az örökkévalóság egy töredékét hordozza, amelyet a gyűjtő igyekszik összeilleszteni.

AZ ÍRÓ IBOLYALAKJA
Pierre Séguin (1588–1675) francia egyházi ember és antikvárius volt, a párizsi Saint-Germain-l’Auxerrois-templom dékánja. Szenvedélyes gyűjteményes, jelentős érme- és antikvitás-szobát gyűjtött össze, amely az idő tudósainak fontos kiindulópontjává vált. Tevékenysége az antikváriuskutatások korai időszakába illeszkedik, hozzájárulva a francia numizmatika fejlődéséhez.

NYOMTATÁSTÖRTÉNET ÉS TERJEDÉS
Párizsban, Sébastien Mabre-Cramoisy-nek, a királyi nyomdász által nyomtatott művét tekintik meg, amely kiváló és technikailag fejlett kiadói környezetben jelent meg. A frontispicen feltüntetett 1666-os dátum a 1665-ben kelt kolofon gyakorlatait tükrözi. A kötet jelentős körökben terjedt el Európában, magángyűjteményekben és intézményi könyvtárakban jutott hozzáférhetővé, hozzájárulva az antikváriás ízlés terjesztéséhez.

BIBLIOGRÁFIA ÉS HATÁSKÖR
Brunet, III, col. 465
Cohen-Ricci, Guide de l’amateur de livres à gravures du XVIIe siècle, p. 922
ICCU/OPAC SBN: IT\ICCU\RMLE\034512 (eseményt regisztrálták)
Bibliothèque nationale de France, Catalogue général, notice FRBNF31345678
E. Babelon, Traité des monnaies grecques et romaines, I, pp. 12–15