Lemaistre de Sacy - La Gloire - 1745

Hogyan érik el valaki a dicsőséget? Egy traktátus az uralkodó, a csecsemők és a közösségi reputáció neveléséhez
Elegáns és finom 18. századi kiadás a Traité de la Gloire Louis-Isaac Lemaistre de Sacy tollából, a francia felvilágosodott morális kultúra egyik legkifejezőbb szövege, amelyet Du Rondel hasonló témában írt disszertációja kísér. A Hágában 1745-ben megjelent kötet azt a tipikusan francia feszültséget tükrözi, amely a klasszikus Morál, polgári filozófia és a szenvedélyek pszichológiája között húzódik a 18. század egész időszaka alatt. A „dicsőség” témáját nem mint egyszerű földi hiúságot közelíti meg, hanem mint politikai, társadalmi és sőt metafizikai erőt, amely képes irányítani az emberi viselkedést, a királyságokat, a művészeteket és az írásokat. A mű egy szemléletes, de lenyűgöző, korabeli bőrkötéses kötéssel jelenik meg sötétbarna márványozott bélésével, arannyal díszített hátrány, élénk piros vágásokkal, amelyek különösen látványos színpadias jelenlétet kölcsönöznek a kötetnek. Egy kicsiny kötetnek tűnő, de valójában mélyen benne rejlik az európai közbeszédben a becsület, hírnév és a lélek kormányzásáról szóló vitában.
MARKET VALUE
A Traité de la Gloire 18. századi kiadásai ritkán bukkannak fel a nemzetközi piacon teljes állapotban és korabeli kötésben, jó állapotban. A szokványos példányok általában 380–500 euró között mozognak, míg frissebb példányok, szép kötésekkel és széles margókkal elérhetik a 500–700 eurót olyan könyvesboltokban, amelyek a francia erkölcstankönyvet a 18. századi filozófiai moralitás területén forgalmazzák. A Du Rondel hosszabbító disszertációjának jelenléte és a teljesen korabeli kötés növeli a példány gyűjtői érdeklődését.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Korabeli, teljes bőr marmerizált kötés, aranyozott növényi vasfa díszítéssel a gerincrészen; lemezek hátán mintázatú bőrrel köthető. Vágások pirosak. Tipográfiai címoldal ornamentális xilográfiai ábrával, fejezetek és kezdőbetűk arannyal díszítve. Olvasókönyv az öregedés jeleivel. Régi könyveknél, amelyeknek története több évszázadra nyúlik vissza, előfordulhatnak kisebb hibák, amelyek a leírásban nem mindig tükröződnek. Pp. (4); 32nn; 264; 44; 56; (2).
TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Traité de la Gloire. La Haye, Chez Henri du Sauzet, 1745. Louis-Isaac Lemaistre de Sacy.
KONTEXTUS ÉS JELENTŐSÉG
A Traité de la Gloire a francia morális nagy hagyomány része, amely Pascal-tól La Rochefoucauld-ig, az enciklopédistákig és a felvilágosult moralistákig vezet. Lemaistre de Sacy a dicsőséget az emberi cselekvés ambivalens motorjaként tárgyalja: olyan erőként, amely a polgári virtúra, hősiesség és fegyelem előidézésére képes, ugyanakkor mesterség, színlelés és a hatalom iránti vágy formájában is megnyilvánul. A szöveg állandó hivatkozásokat tartalmaz az antik modellekre – Róma, Spárta, a filozófiai császárok – amelyeket morális tükörként használnak a modern társadalom értelmezéséhez. A mű a keresztény morál és a világi filozófia közötti kényes átmenetet is tükrözi: a dicsőség fokozatosan nem csak a fensőbbség bűneeként, hanem a társadalomépítéshez és a közéleti viselkedés szabályozásához szükséges társadalmi energiaformaként kerül értelmezésre. E tekintetben a traktátus indirekt módon párbeszédben áll Montesquieu-vel és az egész 18. századi politikai presztízsszel, a becsülettel és a nyilvános hírnévvel. Különösen figyelemre méltó Du Rondel disszertációja, amely a témát kiterjeszti, szinte a szenvedélyek pszichológiai elemzésévé alakítva. Az írásmód elegáns, világos és racionális; az operát az 18. századi francia morális prózai szépség egyik kis ékkövévé teszi.

ÉLETRAJZ
Louis-Isaac Lemaistre de Sacy (1613–1684), híres teológus, humanista és francia fordító, a Port-Royal környezetéhez kötődő alakja volt, és a francia jansenizmus egyik legbefolyásosabb alakja volt. Egyik a század legfontosabb intellektuális családja közül, életének nagy részét a Szentírás fordításának és kommentárjának szentelte, valamint a morális és filozófiai gondolkodásnak. Kifejezetten tisztaságot és eleganciát sugárzó prózája erősen befolyásolta a klasszikus francia nyelvet és a későbbi morális irodalmat.

NYOMDAI TÖRTÉNET ÉS CIRCULATION
Az 1745-ös kiadást Hágában nyomtatta Henri du Sauzet, a Hollandia régiójában tevékenykedő jelentős könyvkereskedő-kiadó, aki a francia filozófiai és morális művek európai piacára terjesztéséről volt ismert, gyakran ellentmondásos tartalommal is. A 18. századi hollandiai kiadások francia nyelven központi szerepet játszottak a felvilágosodás eszméinek nemzetközi körforgásában a Provinces United szabadabb kiadói környezetének köszönhetően. Ez a kis kötet éppoly ideálisan illeszkedik abba a kifinomult és kozmopolita kiadói körbe, amely Párizst, Ámsterdamot, Hágát és Genvát köti össze.

BIBLIOGRÁFIA ÉS REFERENCIAK
BNF, Catalogue général, notice relative au Traité de la Gloire, éd. La Haye, 1745.
WorldCat/OCLC, censimento internazionale delle edizioni settecentesche del Traité de la Gloire.
Catalogue collectif de France (CCFr), schede bibliografiche relative alle edizioni Du Sauzet.
Barbier, Dictionnaire des ouvrages anonymes, III, pp. 873-874.
Quérard, La France Littéraire, VIII, pp. 245-246.
Brunet, Manuel du Libraire, V, col. 45.
ICCU/OPAC SBN, repertorio delle copie conservate in biblioteche italiane.
Studies on French Moralists and Jansenist Literature, passim.
Catalogue de la Librairie Hollandaise du XVIIIe siècle, section Henri du Sauzet.