Cicerone - Sententiarum - 1584

A PAGÁN BÍRÁLAT VÁL asztalról
Kis, mégis rendkívül tömör erkölcsi összefoglalója a magyarító olaszi humanizmusnak, ez az elegáns kiadás Marco Tullio Cicerone Sententiarumának Pietro Lagnierio által szerkesztett és az 1584-ben Augusta-ban Ioannes Baptista Raterius által nyomtatott, tökéletes példája annak az etikai kézikönyvnek, amely hordozható és mindennapi tanulmányokra, illetve személyes elmélkedésre szolgál. A kötet kis formátumú és rendkívül praktikus, összegyűjti a nagy antik szerzőktől származó maximákat, apoftegmákat és szentenciákat, egy olyan kiadói konstrukcióban, amely a későreneszánsz iskolai kultúrája és retorikája hagyományát hordozza. Különösen megkapó a frontispicen a lenyűgöző tipográfiai griff, a felügyelés és bölcsesség szimbóluma, amely erőteljesenom szellemi és emblematikus jelleget ad a lapnak. A példány továbbá megőrizte eredeti bőr kötését, amely teljességében használat és idő nyomát viseli, ez a kötet történelmi anyagiságát és az évszázadokon át túlélő tárgy konkrét vonzerejét adja vissza.
KÜLÖNLEGES ÉRTÉK|PIACI ÁR
Az 1500-as évek k Cicero-i morális kis florilegiumainak kiadásai, különösen az eredeti kötésben és a végső indexek teljes együttességében, manapság meglehetősen keresettek az európai antikvárium-piacon. Hasonló, autentikus állapotban megőrzött példányok értéke elérheti a 500–1.000 eurót, magasabb értéket érve el különösen friss vagy híres származású példányok. Az 1584-es augusztán ritka lenyomásának jelenléte és az eredeti kötés jelentősen hozzájárul a példány gyűjtői érdekességéhez.
FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Kori pergamen kötés, a gerincen az óriás kézzel írt cím nyomai. Nyilvánvaló használati jelek és kis hiányok a gerincen. A frontispice képi dísze dunyhával és nagy xilográf tipográfiai márkával a griff. Belsőleg fiziológiai barnulás, néhány körfolt és folt. Régi könyveknél, több évszázados történettel, előfordulhatnak kisebb hibák, amelyek leírásban nem mindig kerülnek feltüntetésre. Oldalak száma 436; 20nn; (2).
TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
M. T. CIC. Sententiarum illustrium apophthegmatum, similum, nonnullarum item piarum sententiarum collectio. Taurini, Apud Io. Bap. Ratterium, 1584. Marcus Tullius Cicero.
KAPCSOLAT ÉS FONTOS JELENTŐSÉG
A humanisztikus Európa kultúrájának teljességében a sententiae gyűjtemények alapvető eszközök voltak a morális, retorikai és politikai neveléshez. Ebben a kiadói műfajban hozzáférhető formában sűrítették a klasszikus aranyak bölcsességét, és az olvasó számára azonnal használható idézetek, maximák és előírások repertóriumát adták. A Pietro Lagnierio által szerkesztett kötet teljesen illeszkedik ehhez a pedagógiai hagyományhoz: nem csupán Cicero kivonata, hanem egy igazi memóriagépe, a latin kultúra számára. A mű morális aforizmákat, közösségi erények példáit, filozófiai elmélkedéseket és a klasszikus szerzők által tulajdonított mondások gyűjteményét fogalmazza meg alfabetikus mutatókon keresztül kereshető formában. A szerkezet rendkívül hasznossá tette a könyvet diákok, prédikátorok, jogászok és lelkierők számára. A példány mindennapi használata egyértelműen kibontakozik anyagi patinájából: a kopott kötés, a megnyomott hátsó oldal és a manipulált lapok a kötet hosszú gyakorlati élettét mesélik el, sokkal inkább, mint egy tökéletesen restaurált példány. Különös vonzereje a frontispicen lévő tipográf márka: a griff kalitban a glóbuszra támaszkodó, arisztokratikus és ezoterikus származású heraldikai jel, amelyet gyakran a tudás megőrzésével és a szellemi éberséggel társítanak. Egy olyan műben, amely a morális tudás közvetítésére törekszik, ez a kép már-már initiatív erővel bír.
AZ ÍRÓ ÉLETRAJZA
Marco Tullius Cicerone (i.e. 106–43) az ókori Róma egyik legnagyobb ökör, filozófus és politikus volt. Retorikai, erkölcsi és filozófiai művei több évszázadon keresztül a európai humanista nevelés alapját képezték. A reneszánsz idején Cicero-t a latin nyelv és a polgári stílus abszolút mintájának tekintették, és mély hatást gyakoroltak az iskolákra, egyetemekre és a diplomácia gyakorlataira.
„Petrus Lagnerius” vagy „Pietro Lagnierio” szinte biztosan Pierre Lagner (latinul Petrus Lagnerius), a XVI. századi francia humanista és filológus, aki főként Lyonnban tevékenykedett mint klasszikus latin szövegek kiadója és korrektorja. Híres Cicero, Quintilian, Valerius Maximus és más antik szerzők jelölt kiadványairól. Lyonban az 1500-as évek elején tevékenykedett, alapvetően katolikus humanista volt. Az lyoni egyetemi és tipográfiai környezetben dolgozott, mielőtt a felekezeti megosztottság megkeményedett, és főként törzsként a klasszikus latin szövegek filológusaként és kiadójaként tevékenykedett. Nem ismert reformációs reformátorként, és nem kerül fel a reformátor-humanisták közé, mint például Pietro Ramus vagy Vergerio.
Nyomtatási TÖRTÉNET és TERJEDÉS
A Cicero-i sententiae gyűjtemények 16. és 17. században óriási terjedésnek örvendtek oktatási funkciójuk miatt. Az 1584-es augusztai kiadás része volt annak a eleven nyomdászi környezetnek, amely Észak- Olaszországban és a Birodalom területén tevékenykedett, ahol kis hordozható formátumú könyvek gyakran terjedtek személyes tanulmányokra. Ioannes Baptista Raterius nyomdász olyan gazdaságos, ám gondosan megtervezett könyveket adott ki, amelyeket gyakran erőteljes jelképes tipográf márkákkal díszítettek.
IRODALOM ÉS HÁLÓZATOLÁS
EDIT16, CNCE ellenőrizendő.
ICCU / OPAC SBN: másolatok ellenőrizendők.
USTC, Universal Short Title Catalogue, augusztai 1584-es kiadás ellenőrizendő.
Adams, Catalogue of Books Printed on the Continent of Europe, XVI. század, a “Cicero” és “Lagnerius” címszavak alatt.
Renouard, Annales de l’imprimerie des Alde, a humanisztikus florilegiumok kontextusa miatt.
Eisenstein, The Printing Press as an Agent of Change, Cambridge University Press.
Grafton, Defenders of the Text: The Traditions of Scholarship in an Age of Science.
Ong, Ramus, Method, and the Decay of Dialogue, a sententiae gyűjtemények pedagógiai szerepéért.
Középkori és XVI. századi európai iskolai és humanista könyvtárak katalógusa.