S.A. - Manoscritto Tridentino - 1600

MÁGOSKIRAT A TRIDENTINUS RÍTUS SZERINTI MISÉRE VALÓ MEDITÁCIÓKRA
Lenyűgöző, német területű önfeledkezelő manuskép, valószínűleg a XVII. század második felétől a XVIII. század első évtizedeiig készült, a hívőket kísérőként hivatott a Santa Messa ünneplése során a tridenti rítus szerint. Teljes mértékben kézzel írt, elegáns Kurrent írott stílussal; német középségi szövegeket váltogat latin liturgikus formulákkal a római Mise részeire, így értékes bizonyítékát adja a katolikus spiritualitásnak, amely az Osztrák-ABH monarchia területein a kontrareformáció után alakult ki. A kézirat a liturgia főbb szakaszainak egymásutánját követi – Glorya Patri-tól a Sanctus-ig, a Canon Missae-ig („Zum Canone, oder Still-Meß”) a Comunión-ig („Domine non sum dignus”) – meditációkkal, imákkal és személyes elmélkedésekkel kísérve. Különösen érdekessé teszi a Der grosse Wunsch („A nagy vágy”) címet viselő fejezet, amely a lélek misztikus egyesülésre irányuló törekvését tárja fel Krisztussal az Eucharisztiában. Ritka példája a magánhasználatra szánt, kézzel írt vallásos könyvnek, amely dokumentálja a kéziratos hagyomány fennmaradását a Könyvnyomtatás megerősödése után is vallási környezetben.
Miért érdemes megvenni
• Ritka, teljes egészében kézzel írt vallásos kézirat.
• A tridentin utáni katolikus spiritualitás autentikus bizonyítéka a germán Európában.
• Elegáns Kurrent írás, lenyűgöző kalligráf rubrikákkal.
• Megőrizte az akkori kötést fémszegélyekkel.
• Több mint hatezer oldal kéziratban.

PIACKELTÉK
A XVII–XVIII. századi német és osztrák vallásos kéziratok a nemzetközi antikváriumok specializált, ugyanakkor stabil szegmensét képezik a piacon. A teljes egészében kézzel írt, megőrzött kötésű példányokat különösen keresik a gyűjtők, könyvtárak és a vallási történelemre specializálódott intézmények. Hasonló, monasztériumokból, kolostorokból vagy magán vallási környezetekből származó kéziratok ára általában 1.000–2.000 euró között mozog,. Jelentős értéknövekedés figyelhető meg dokumentált eredetű, miniatúrákkal díszített, bizonyított attribúciókkal vagy különösen kiváló kalligráfiával rendelkező példányok esetében.

FIZIKAI LEíRÁS ÉS ÁLLAPOT
Az akkori kötés sötét bőrbe kötve záródik fémszegélyekkel. A kézirat 620 oldalnyi papírral rendelkezik, teljes egészében német nyelven írt, gyakori latin liturgikus beiktatásokkal. Az írásjelleg egységes és professzionális Kurrent, írásképét vékony ívvel elhatárolt író felületekbe rendezve. Számos kalligráfi nyomat és rubrika. Szokásos használati nyomok, nedvességnyomok, néhány hullámzás és margódeformációk, régi restaurálások és a kötés általános kopása nagyfokú vallási használatot jelez a századok során. Összességében jó állapotban van a műfajhoz képest. A régi könyvek között gyakran előfordulhatnak kisebb hibák, amelyek nem mindig kerülnek feltüntetésre a leírásban.

TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Kéziratos meditációk, imák és a tridentin katolikus rítus szerinti Szent Mise részvételének útmutatói. Dél-Németország vagy Ausztria, kb. 1670–1720. S.A.

KÖRNYEZET ÉS JELENTŐSÉG
A kézirat a Trento-i zsinat (1545–1563) utáni középponti területeken kialakult nagy vallásos termelésbe illeszkedik, ahol a Katolikus Egyház a hívőket egyre mélyebben és tudatosabban vette részt a liturgiában. Mivel a mise továbbra is teljes egészében latin nyelven zajlott, sok imakönyv lefordította és elmagyarázta a liturgia különböző részeit a népnyelvben, lehetővé téve a belső részvételt anélkül, hogy a hivatalos rítust megváltoztatta volna. A mű szerkezete hűen követi a római Mise menetét: kérések kezdeti szakasza, Gloria Patri, Ave Maria, Sanctus, Canon Missae, előkészületek a Comunióra, záró hálaadás és spirituális elmélkedések. A Zum Canone, oder Still-Meß („A Canone-hoz, avagy a csendes mise”) alcímű rész fontos referenciát képez a Stillmesse-ben, amely német és osztrák területeken széles körben gyakorolták, amikor a pap a Canon nagy részét halkan mondta, miközben a hívők hasonló vallásos könyvekből követték a liturgiát. Különösen jelentős a Der grosse Wunsch fejezet, amely a Krisztussal való misztikus egyesülés témáját a barokk katekizmus jellegzetes érzelmi spiritualitásával dolgozza fel az Osztrák- Birodalom nyugati részein. A mű a jezsuita kegyesség erős hatását és a XVII–XVIII. századi aszkétikus irodalom hatását is tükrözi, amelyben a személyes meditáció, a lelkiismeret-vizsgálat és a szentségi felkészülés központi szerepet játszott. Történelmi értelemben a kézirat dokumentálja a kéziratos hagyomány túlélését abban a korban, amikor a nyomtatás már teljesen stabilizálódott. A kolostorokban és vallási közösségekben a kézírásos másolás tovább folytatódott a XVII. század végéig és a XVIII. század elejéig, mind gazdasági megfontolásokból, mind a gyűjtemények személyre szabásának lehetővé tétele miatt.

SZERZŐ BIOGRÁFIÁJA
A szerző ismeretlen. A rendkívül szabályos grafika, a rendkívül rendezett szövegstruktúra és a liturgikus terminológia kiváló ismerete arra utal, hogy egy egyházi vagy kolostori környezetben képzett kézirat-szerző dolgozott. Valószínű, hogy a kéziratot egy papnak, vallási személynek vagy olyan laikusnak adták át, aki a katolikus Németországban vagy Ausztriában a napi áhítat gyakorlatában részt vett, és a római rítus szerint végzett vallási tevékenységet folytatott.

NYOMTATÁSI TÖRTÉNET ÉS KERINGÉS
A XVI. század utáni rendkívüli nyomtatási terjedés ellenére a vallási könyvek kéziratos előállítása tovább élt több mint két évszázadon át Közép-Európában. Kolostorok, női rendházak, vallási kollégiumok és helyi kézirat-kutyák továbbra is egész biztosan készítettek kéziratos gyűjteményeket személyes vagy közösségi használatra, gyakran alkalmazkodtatva a konkrét intézmény lelki gyakorlataihoz. Számos ilyen kéziratot később szétszórtak a XVIII–XIX. század nagy szekularizációi során, különösen az Osztrák–Habsburg Birodalom és Dél-Németország területén. A ma megőrzött példányok tehát fontos tanúi a barokk kor privát vallásosságának, és viszonylag ritkák a nemzetközi antikváriumok piacán.

IRODALOM- ÉS REFERENCIÁK
Braun, Joseph, Die Liturgische Gewandung im Occident und Orient, Freiburg im Breisgau, Herder, 1907.
Jungmann, Josef Andreas, Missarum Sollemnia. Eine genetische Erklärung der römischen Messe, Wien, Herder, 1948.
Bäumer, Suitbert, Geschichte des Breviers, Freiburg im Breisgau, Herder, 1895.
LThK – Lexikon für Theologie und Kirche, bekezdések: "Stillmesse", "Messandacht", "Gebetbuch".
VD17 – Verzeichnis der im deutschen Sprachraum erschienenen Drucke des 17. Jahrhunderts.
Katalog der deutschsprachigen Handschriften der Bayerischen Staatsbibliothek, München.
Handschriftencensus – Gesamtverzeichnis deutschsprachiger Handschriften des Mittelalters und der Frühen Neuzeit.
Österreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung.
ICCU – OPAC SBN, repertori di manoscritti liturgici e devozionali di area germanica.
Stolz, Alban, Geschichte der Frömmigkeit in der katholischen Kirche Deutschlands, Freiburg im Breisgau.
Schneider, Karin, Paläographie und Handschriftenkunde für Germanisten, Tübingen.