sofia pereira - Só eu sei a dor! - 2020-as évek

Ez a kép iróniát alkalmaz, hogy megkérdőjelezze Portugáliában a praxis-kultúrát és azt, ahogyan bizonyos erőszakos és megalázó élmények gyakran normalizálódnak.\n\nElöl egy női akadémiai öltönyhöz illő cipőpár mutat egy piros folttal a lábán, miközben a „Csak én ismerem a fájdalmat” mondat első ránézésre a tudományos élet legnagyobb nehézségének a lábbelik okozta fizikai kényelmetlenség ábrázolására utaló banális elképzelésére tűnik.\n\nNoha ez a kiolvasás csak egy álca, a valós narratíva az egyetemi köpenyen található, ahol a szemek és a spirálok a szövet redői között rejtőznek. Ezek az elemek szimbolizálják azokat a történeteket, amelyek a sok évtizeden át a portugál praxis-hagyományt jellemezték az erőszak, megaláztatás és pszichológiai bántalmazás terén. A szemek az elnémított áldozatokat, azokat a tanúkat jelentik, akik mindent láttak, és ennek események kollektív emlékezetét; a spirálok a megismétlődés, a manipuláció és a hagyomány nevében továbbvitt gyakorlatok fennmaradását idézik elő.\n\nAzzal, hogy a látszólagos fizikai fájdalom felszínességét a mélyen ható érzelmi traumák láthatatlan súlyával vetjük össze, a mű felhívja a figyelmet arra, milyen könnyen minimalizálják a mélyen megélt élményeket. A cím így válik csípős kritikussá: a valódi fájdalom sosem a cipők okozta, hanem az, amely a köpeny alatt maradt rejtve, láthatatlan azok számára, akik nem hajlandóak felismarni azt.\n\n Formátum: A4\n* Papír: Couché Mate 350 g/m²\n* Állapot: Tökéletes.