Morgagni - Opuscula Miscellanea - 1763





Adja hozzá kedvenceihez, hogy értersítést kapjon az árverés kezdetekor!

Régi könyvek szakértője, teológiai vitákra szakosodva 1999 óta.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 140076 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Leírás az eladótól
PRIMA EDIZIONE - MORGAGNI, AZ AUTOPATOLÓGIA MODERN KORAI ALAPÍTÓJA, A MÚLT TEMPLATE ÉS AZ AUTOPSZIA FAPÁJA
Csodálatos remondiniana. Giovanni Battista Morgagni (1682-1771) Opuscula miscellanea első kiadása, amelyet Velencében a Tipografia Remondiniana adott ki 1763-ban, ugyanabban az évben megjelent Nápolyban is egy nyomtatás. A gyűjtemény három részre tagolódik és egy monumentális in-folio kötetbe foglalt, számos írást, megfigyelést és levelet tartalmaz anatómiai, orvosi, történet-tudományos, biografikus és orvosi-jogi jelleggel, melyek közül sokat itt először adnak közre. Morgagni, a 18. századi európai orvostudomány meghatározó alakja, radikálisan átalakította a betegségek tanulmányozását azáltal, hogy szisztematikusan összevetette a beteg megfigyelt tüneteit az elhalálozás utáni anatómiai elváltozásokkal; ez a módszer képezte a modern patológiai anatómia alapjait. Az Opuscula-ban helyet kapnak Eustachio anatómiai ábráinak, a vénás főér (vena cava), a könnivezeték (ductus lacrimalis) és más anatómiai/patológiai problémákhoz fűződő hozzájárulások, a szerző széleskörű kulturális műveltségét tanúsító tudományos írások mellett. Különösen értékes Morgagni antik portreja az antiporta-ban, valamint három önálló címlap, közül az első piros-fekete nyomással.^n
MIÉRT VÁSÁROLJA
PRIMA EDIZIONE – VENEZIA 1763! Morgagni kisebb írásainak alapvető gyűjteménye.
AZ ORVOSTUDOMÁNY MODERNISZÁLISAIK EGYIK APÁJA! A nagy anatómus forradalmasította a betegségek tanulmányozását.
RENDKÍVÜLI PORTRÉVAL, AZ AUTÓRÓL! Különösen kívánatos elem az orvostudományi-tudományos gyűjteményekben.
NAGY, in-folio FORMÁTUM három részből! Az anatómia, patológia, orvosi jog és a gyógytudomány története egyetlen műben.
PICK OF MARKET VALUE
A Giovanni Battista Morgagni 18. századi művei nemzetközi érdeklődést érvényesítenek az orvostörténet, anatómia és természettudományok gyűjtői körében. Az Opuscula miscellanea kevésbé gyakori a piacon, mint a De sedibus et causis morborum, és különösen kívánatosak a három rész és az író arcképe nélkül lehetetlen az eladása. Egy teljes és általános állapotú példány esetén reális kiskereskedelmi értéket adhatunk meg 800-1.200 euró között, a különösen frissek, széles margókkal vagy régi kötésben megőrzöttek esetén magasabb árkéréssel számolhatunk.
FIZIKAI/ÁLLAPOT
Nagy in-folio. Három rész egy kötetben. Oldalak: (2), 6, 2 oldal jelöléssel, 120; 76; 84; (2). Morgagni calcografikus arcképe az antiporta-ban, közé beágyazva ovális medallionban. Három önálló címlap, az első piros-fekete nyomással és xilografikus ábrával. Kötés későbbi, szürke-zöld fél vászon. Lapokon némi sporadikus folt, gyenge elszíneződés és a kor jellegzetes nyomainak nyomai. Összességében érdekes példány a 18. századi orvostudományi-tudományos gyűjtemény ezen fontos gyűjteményéből. Mint minden régi kötetnél, előfordulhatnak enyhe hibák vagy olyan restaurációk, amelyeket nem említenek.
TELJES CÍMEK ÉS SZERZŐK
Giovanni Battista Morgagni (1682-1771).
Jo. Baptistae Morgagni P.P.P.P. Opuscula miscellanea quorum non pauca nunc primum prodeunt, tres in partes divisa.
Venetiis: ex Typographia Remondiniana, 1763.
PRIMA EDIZIONE.
Három rész egy in-folio kötetben.
Az író arcképe az antiporta-ban.
Oldalszámok: VI, [2], 120; 76; 84.
SZERZŐ ÉLETRAJA
Giovanni Battista Morgagni (Forlì, 1682 – Padova, 1771) a történelem egyik legnagyobb orvosa és anatómusa volt, és egyetemes módon az modern patológiai anatómia egyik alapítójaként tekintenek rá. Először Bologna környékén, Antonio Maria Valsalva környezetében képződött; karrierje Padovában érte el döntő fordulópontot, ahol 1715-től több mint fél évszázadon át az anatómia előkelő tanári posztját töltötte be. Morgagni nagy újítása az volt, hogy az élő beteg tüneteinek és a boncolás révén talált anatómiai elváltozások közötti rendszeres összekapcsolást hozta létre. Ez a módszer alapjaiban változtatta meg az orvostudományt: a hagyományos humoralizmust a betegség konkrét lokalizációjára helyezte az szervekben. Az eredmény a De sedibus et causis morborum per anatomen indagatis (1761) monumentális munkájában csúcsosodott, amely az orvostörténet egyik legfontosabb műve. Az Opuscula miscellanea, két évvel később megjelentetve, az érdeklődés rendkívüli szélességét mutatja: anatómia, patológia, gyógytörténet, filológia, tudományos biográfia és orvosi jog. Morgagni humanista képzésű tudósként is ismert volt, mélyen érdeklődve a klasszikus hagyomány és a tudománytörténet iránt. Hírneve európai volt, és tanítása hozzájárult ahhoz, hogy a padovai orvosi iskola a XVIII. század egyik vezető tudományos központjává váljon.
RARETY
Az Opuscula miscellanea különös helyet foglal el Morgagni termelésében. Kevésbé híres és ritkábban előforduló, mint a De sedibus et causis morborum, boltjában szeledett és olyan írásokat gyűjt, amelyek az író teljes tudományos érdeklődését dokumentálják. Az 1763-as első kiadás különösen jelentős, mert számos írás először itt szerepelt, és később beépült a monumentális Opera omnia-ba, ahol az Opuscula az ötödik kötetet alkotott. A három rész teljes példánya és különösen Morgagni arcképével ellátott példányok kollekcionista szempontból is lényegesen értékesebbek. Az első kiadás, a nagy-in-folio formátum, az író, a gyógytudomány történetének egyik abszolút fontos alakja és a metszett portré kombinációja miatt a kötet különösen kívánatos a orvostudomány-tudományos gyűjteményekben.
TÖRTÉNETI FONTOSSÁG
Az Opuscula miscellanea bemutatja az orvostudomány rendkívüli szélességét, miközben a tudományág a modern, kísérleti és anatómiai felfogás felé haladt. Morgagni nem az emberi test egyszerű leírását tekintette az anatómiának, hanem a patológiás folyamatok megértésének alapvető eszközét. A vena cava, a könnőcsatorna (többek közt) és az Eustachio által készített anatómiai táblák részletes megfigyelései az író pontos anatómiai megfigyelését mutatják; ezzel egyidejűleg az orvosi-jogi írások a tudományos ismeretek társadalmi és jogi problémákban való alkalmazását bizonyítják. A gyűjtemény történeti értéket is hordoz, mert kiegészíti a De sedibus gondolkodóinak intellektuális képét, bemutatva Morgagni-t nem csupán anatomistaként és patológusként, hanem a gyógytörténet, filológia és általános tudóskodás kutatójaként is. A kötet tehát közvetlen tanúja az európai orvostudomány XVIII. századi átváltozásának, és Padova egyeteme központi szerepének a modern patológiás anatómia megteremtésében.
BIBLIOGRÁFIA
Blake, Eighteenth Century Printed Books in the National Library of Medicine, p. 312.
National Library of Medicine, bibliográfiai repertóriumai Morgagni műveinek.
Library of Congress, Velencei kiadás 1763 bibliográfiai regisztrációi.
WorldCat, Jo. Baptistae Morgagni Opuscula miscellanea, Venetiis, Ex Typographia Remondiniana, 1763.
Bayerische Staatsbibliothek, repertori ed esemplari dell’edizione Remondiniana.
Università degli Studi di Trieste, Biblioteca Digitale, Opuscula miscellanea, Pars prima, Venezia 1763.
Repertori bibliografici dedicati alla storia dell’anatomia patologica e alla scuola medica padovana del XVIII secolo.
Az eladó története
PRIMA EDIZIONE - MORGAGNI, AZ AUTOPATOLÓGIA MODERN KORAI ALAPÍTÓJA, A MÚLT TEMPLATE ÉS AZ AUTOPSZIA FAPÁJA
Csodálatos remondiniana. Giovanni Battista Morgagni (1682-1771) Opuscula miscellanea első kiadása, amelyet Velencében a Tipografia Remondiniana adott ki 1763-ban, ugyanabban az évben megjelent Nápolyban is egy nyomtatás. A gyűjtemény három részre tagolódik és egy monumentális in-folio kötetbe foglalt, számos írást, megfigyelést és levelet tartalmaz anatómiai, orvosi, történet-tudományos, biografikus és orvosi-jogi jelleggel, melyek közül sokat itt először adnak közre. Morgagni, a 18. századi európai orvostudomány meghatározó alakja, radikálisan átalakította a betegségek tanulmányozását azáltal, hogy szisztematikusan összevetette a beteg megfigyelt tüneteit az elhalálozás utáni anatómiai elváltozásokkal; ez a módszer képezte a modern patológiai anatómia alapjait. Az Opuscula-ban helyet kapnak Eustachio anatómiai ábráinak, a vénás főér (vena cava), a könnivezeték (ductus lacrimalis) és más anatómiai/patológiai problémákhoz fűződő hozzájárulások, a szerző széleskörű kulturális műveltségét tanúsító tudományos írások mellett. Különösen értékes Morgagni antik portreja az antiporta-ban, valamint három önálló címlap, közül az első piros-fekete nyomással.^n
MIÉRT VÁSÁROLJA
PRIMA EDIZIONE – VENEZIA 1763! Morgagni kisebb írásainak alapvető gyűjteménye.
AZ ORVOSTUDOMÁNY MODERNISZÁLISAIK EGYIK APÁJA! A nagy anatómus forradalmasította a betegségek tanulmányozását.
RENDKÍVÜLI PORTRÉVAL, AZ AUTÓRÓL! Különösen kívánatos elem az orvostudományi-tudományos gyűjteményekben.
NAGY, in-folio FORMÁTUM három részből! Az anatómia, patológia, orvosi jog és a gyógytudomány története egyetlen műben.
PICK OF MARKET VALUE
A Giovanni Battista Morgagni 18. századi művei nemzetközi érdeklődést érvényesítenek az orvostörténet, anatómia és természettudományok gyűjtői körében. Az Opuscula miscellanea kevésbé gyakori a piacon, mint a De sedibus et causis morborum, és különösen kívánatosak a három rész és az író arcképe nélkül lehetetlen az eladása. Egy teljes és általános állapotú példány esetén reális kiskereskedelmi értéket adhatunk meg 800-1.200 euró között, a különösen frissek, széles margókkal vagy régi kötésben megőrzöttek esetén magasabb árkéréssel számolhatunk.
FIZIKAI/ÁLLAPOT
Nagy in-folio. Három rész egy kötetben. Oldalak: (2), 6, 2 oldal jelöléssel, 120; 76; 84; (2). Morgagni calcografikus arcképe az antiporta-ban, közé beágyazva ovális medallionban. Három önálló címlap, az első piros-fekete nyomással és xilografikus ábrával. Kötés későbbi, szürke-zöld fél vászon. Lapokon némi sporadikus folt, gyenge elszíneződés és a kor jellegzetes nyomainak nyomai. Összességében érdekes példány a 18. századi orvostudományi-tudományos gyűjtemény ezen fontos gyűjteményéből. Mint minden régi kötetnél, előfordulhatnak enyhe hibák vagy olyan restaurációk, amelyeket nem említenek.
TELJES CÍMEK ÉS SZERZŐK
Giovanni Battista Morgagni (1682-1771).
Jo. Baptistae Morgagni P.P.P.P. Opuscula miscellanea quorum non pauca nunc primum prodeunt, tres in partes divisa.
Venetiis: ex Typographia Remondiniana, 1763.
PRIMA EDIZIONE.
Három rész egy in-folio kötetben.
Az író arcképe az antiporta-ban.
Oldalszámok: VI, [2], 120; 76; 84.
SZERZŐ ÉLETRAJA
Giovanni Battista Morgagni (Forlì, 1682 – Padova, 1771) a történelem egyik legnagyobb orvosa és anatómusa volt, és egyetemes módon az modern patológiai anatómia egyik alapítójaként tekintenek rá. Először Bologna környékén, Antonio Maria Valsalva környezetében képződött; karrierje Padovában érte el döntő fordulópontot, ahol 1715-től több mint fél évszázadon át az anatómia előkelő tanári posztját töltötte be. Morgagni nagy újítása az volt, hogy az élő beteg tüneteinek és a boncolás révén talált anatómiai elváltozások közötti rendszeres összekapcsolást hozta létre. Ez a módszer alapjaiban változtatta meg az orvostudományt: a hagyományos humoralizmust a betegség konkrét lokalizációjára helyezte az szervekben. Az eredmény a De sedibus et causis morborum per anatomen indagatis (1761) monumentális munkájában csúcsosodott, amely az orvostörténet egyik legfontosabb műve. Az Opuscula miscellanea, két évvel később megjelentetve, az érdeklődés rendkívüli szélességét mutatja: anatómia, patológia, gyógytörténet, filológia, tudományos biográfia és orvosi jog. Morgagni humanista képzésű tudósként is ismert volt, mélyen érdeklődve a klasszikus hagyomány és a tudománytörténet iránt. Hírneve európai volt, és tanítása hozzájárult ahhoz, hogy a padovai orvosi iskola a XVIII. század egyik vezető tudományos központjává váljon.
RARETY
Az Opuscula miscellanea különös helyet foglal el Morgagni termelésében. Kevésbé híres és ritkábban előforduló, mint a De sedibus et causis morborum, boltjában szeledett és olyan írásokat gyűjt, amelyek az író teljes tudományos érdeklődését dokumentálják. Az 1763-as első kiadás különösen jelentős, mert számos írás először itt szerepelt, és később beépült a monumentális Opera omnia-ba, ahol az Opuscula az ötödik kötetet alkotott. A három rész teljes példánya és különösen Morgagni arcképével ellátott példányok kollekcionista szempontból is lényegesen értékesebbek. Az első kiadás, a nagy-in-folio formátum, az író, a gyógytudomány történetének egyik abszolút fontos alakja és a metszett portré kombinációja miatt a kötet különösen kívánatos a orvostudomány-tudományos gyűjteményekben.
TÖRTÉNETI FONTOSSÁG
Az Opuscula miscellanea bemutatja az orvostudomány rendkívüli szélességét, miközben a tudományág a modern, kísérleti és anatómiai felfogás felé haladt. Morgagni nem az emberi test egyszerű leírását tekintette az anatómiának, hanem a patológiás folyamatok megértésének alapvető eszközét. A vena cava, a könnőcsatorna (többek közt) és az Eustachio által készített anatómiai táblák részletes megfigyelései az író pontos anatómiai megfigyelését mutatják; ezzel egyidejűleg az orvosi-jogi írások a tudományos ismeretek társadalmi és jogi problémákban való alkalmazását bizonyítják. A gyűjtemény történeti értéket is hordoz, mert kiegészíti a De sedibus gondolkodóinak intellektuális képét, bemutatva Morgagni-t nem csupán anatomistaként és patológusként, hanem a gyógytörténet, filológia és általános tudóskodás kutatójaként is. A kötet tehát közvetlen tanúja az európai orvostudomány XVIII. századi átváltozásának, és Padova egyeteme központi szerepének a modern patológiás anatómia megteremtésében.
BIBLIOGRÁFIA
Blake, Eighteenth Century Printed Books in the National Library of Medicine, p. 312.
National Library of Medicine, bibliográfiai repertóriumai Morgagni műveinek.
Library of Congress, Velencei kiadás 1763 bibliográfiai regisztrációi.
WorldCat, Jo. Baptistae Morgagni Opuscula miscellanea, Venetiis, Ex Typographia Remondiniana, 1763.
Bayerische Staatsbibliothek, repertori ed esemplari dell’edizione Remondiniana.
Università degli Studi di Trieste, Biblioteca Digitale, Opuscula miscellanea, Pars prima, Venezia 1763.
Repertori bibliografici dedicati alla storia dell’anatomia patologica e alla scuola medica padovana del XVIII secolo.
