Segneri - Missioni - 1739

[Rövid figyelmeztetés: néhány kép háttere mesterséges intelligencia által létrehozott környezetben készült, hogy kellemes környezetet adjon a könyvek bemutatásához. Ezek a háttérelemek nem módosítják és nem befolyásolják a könyvek tényleges megjelenését és állapotát.]

RITO, PENITENZA E MUSICA – AHOGY LEGYŐZNI A NÉZŐKET – A HATÁSOS TÖRTÉNELEM-TUDATOSSÁG TÁRLATA
Érdekes, a jezsuiták népszerű misszióinak nagy korszakát bemutató hetvenkedés- korabeli tanúvallomás, amely Paolo Segneri módszerén alapul, és húsznégy évig Fulvio Fontana testvér folytatta. Venezia-ban, Andrea Poletti kiadásában jelent meg 1739-ben, és a mű konkrétan leírja az olaszország nagy részében és az Alpokon túlól zajló vallási missziók szervezetését, az Elvezia, Rezia, Vallesia és Tirol területén. Nem csupán áhítatos gyűjtemény, hanem a jezsuita misszió valódi működési kézikönyve is: a misszionáriusok ünnepélyes belépése, felvonulások, prédikációk, gyónások, vezeklések, vallási oktatás, a tömegek kezelése, a közösségek megbékélésének és a köznyilvánosság rituáléinak előírása. A kötet két részből áll, és gyűjteménybe foglalja a prédikációkat, beszédeket, útmutatásokat és a szentebb szolgálatok során követett módszert. Különösen érdekfeszítő a záró részben található Laude spirituale, amely a missziók alatt énekelendő énekhez van és zenei jegyzetekkel látott el. Jelentős dokumentum a Jézus Társaságának történelméhez, a barokk prédikációhoz, a népi vallásossághoz és a kilencven évek és a XVIII. századi katolikus Európában zajló missziós gyakorlatokhoz.

MIÉRT VÁSÁROLJAK
JÉZSUITA MISSZIÓK – Közvetlen forrás Paolo Segneri módszeréről, amelyet Fulvio Fontana folytatott harmincnyolc évnyi missziós tevékenység alatt.
TÖRTÉNETI DOKUMENTUM – Belső oldalról írva a prédikációkról, felvonulásokról, gyónásokról, vezeklésekről, megbékítésekről és a nagy nép- missziók szervezéséről.
SZENT ZENE – Különösen érdekes a záró Laude spirituale, amely énekeltetésre készült, és zenei jegyzetekkel látott.
HELYREÁLLÍTOTT KÉPZÉS – Két rész összevonva, a nagy jezsuita jel IHS, dísz- és rovarbetűk a velencei 1739-es kiadásban.

PIACI ÉRTÉK
Középkori érdekességű mű, különösen a jezsuita, misszionalitás, prédikáció és szent zene kombinációja miatt. A két rész jelenléte ugyanabban a kötetben és a záró zenei rész növeli a gyűjtői vonzerejét. Figyelembe véve a velencei 1739-es kiadást, a teljességet, a díszítmények felszereltségét és a leírt állapotokat, becsült kereskedelmi érték körülbelül 500–700 euró lehet.

FIZIKAI JELLEMZŐK ÉS ÁLLAPOT
Régi félheldes kötés bőr borítása, táblák papírral borítva, hát díszítéssel és aranyfonatokkal. Előoldalukon nagy xilográfikus ábra az IHS emblémával a Jézus Társaságának címlapján; szövegben számos nagyváltók és díszítő elemek; a végén a Laude spirituale zenei jegyzetekkel. A kötésen mutatható kopásnyomok vannak; a guardia alsó, külső sarkában kisebb fúródások, az első három lapnál; finom foltok; középen az utolsó öt lapnál fúródás. Régi könyveknél, sok évszázados történelemmel rendelkező köteteknél előfordulhatnak imperfekciók, amelyek nem mindig tükröződnek a leírásban. Oldalszámok: (2); 16 nn.; 170; (2).

TELJES CÍM ÉS SZERZŐ
Paolo Segneri – Pratica delle Missioni. Venezia, Andrea Poletti, 1739. A Paolo Segneri missziós módszeréhez és Fulvio Fontana jezsuita folytatásához kapcsolódó mű.

KÖRNYEZET ÉS JELENTŐSÉG
A Pratica delle Missioni különösen jelentős forrás a Controriformáció és a barokk kor ifjúság- misszióinak megismeréséhez, amelyeket a Jézus Társasága fejlesztett ki. Ezek a missziók nem az Atlanti-óceánon túl élő népeknek szóltak, hanem a városok és falvak katolikus közösségeinek: a misszionáriusok a vallási gyakorlat megerősítésére, a gyónások és megtérések elősegítésére, a konfliktusok megoldására és a keresztény tanítás szisztematikus átadására törekedtek. A kötet egy valódi vallási kommunikációs metodológiát dokumentál. A településre való belépés folyamata felvonulások és közvetlen rítusok révén történik; ezt követik a morális témák szerint felépített prédikációk, útmutatások, gyónások, vezeklések és kollektív hitéleti pillanatok. A lélek megmentése, a bűnök megbocsátása, megbékélés, vezeklés és megtérés a prédikáció fő témái közé tartozik. Különös történelmi érdekesség a címben említett földrajzi elhelyezkedés: Olaszországon kívül Elvezia, Rezia, Vallesia és Tirol is megemlítésre kerül, dokumentálva az aktív jezsuita tevékenység transzalpesi dimenzióját. A Laude spirituale jelenléte egy fontos zenei dimenziót ad a műhöz. A közösségi éneklés megkönnyíthette a vallási tartalmak memorizálását, érzelmileg bevonhatta a hívőket, és megismételte a prédikáció hatását egy közösen megosztott áhítat gyakorlásán keresztül.

SZERZŐ BIOGRÁFIÁJA
Paolo Segneri (Nettuno, 1624 – Róma, 1694) az ógigli olasz jezsuita prédikátorok egyik leghíresebbje volt a 17. században. Fiatalon belépett a Jézus Társaságába, nagy hírnevet szerzett a népszerű missziók és olyan prédikációk révén, amelyek a kifinomult retorika, a drámai erő és a közönség hatékonyságának ötvözésére törekedtek. Évekig járta Olaszország középső és északi városait és falvait, hogy egész közösségek bevonására szolgáló missziókat szervezzen. Hírneve elérte a pápai udvart, és 1692-ben Innocenzo XII. apostoli prédikátorá nevezte ki. Segneri sok vallási és aszketikus mű írója volt, és a 17. századi olasz próza egyik legnagyobb alakjának tartják. Fulvio Fontana, szintén jezsuita, szisztematikusan folytatta Segneri missziós módszerét. Amint az mű elején olvasható, élete huszonnégy év alatt bontakozott ki, hozzájárulva e modell XVIII. századi megőrzéséhez és terjesztéséhez.

KÖTÉSI TÖRTÉNET ÉS KÖZZÉTÉTEL
Paolo Segneri missziós módszere a Jezsuita Társaságon belül jelentős sikert aratott, és halála után is tovább használták. Írásba foglalt átalakítása lehetővé tette, hogy ne csak a prédikációk tartalmát, hanem az egész misszió szervezetését is átadhassák: belépés, felvonulások, beszédek, vezeklések, vallási oktatás, áhítat és ének. A velencei 1739-es kiadás az Andrea Poletti kiadásában e korszak konszolidációjának és a módszer hetven-nyolcvanas évekbeli szélesebb elterjedésének része. A Padovai Képzési Tanács jóváhagyása, amely 1738. június 9-én datálódik és ugyanazon év június 17-én jegyzőkönyvébe került, bizonyítja a velencei szenzórium szabályos ellenőrzési útjának meglétét a kiadás előtt. Fulvio Fontana jelenléte különösen értékes, mert összekapcsolja a Segneri eredeti módszerét későbbi alkalmazásával. A huszonnégy évnyi missziós tevékenység hivatkozása így a jezsuita missziók XVIII. század eleji és közepi folytatásának is tanúja.

BIBLIOGRÁFIA ÉS Hivatkozások
Paolo Segneri, Pratica delle Missioni, Fulvio Fontana által folytatva, Venezia, Andrea Poletti, 1739. Sommervogel, Carlos, Bibliothèque de la Compagnie de Jésus. Backer, Augustin és Alois de, Bibliothèque des écrivains de la Compagnie de Jésus. Paola Segneri műveinek és az olasz jezsuita termelés bibliográfiai repertóriumai. A barokk prédikációk, a népmissziók és az olasz vallásosság XVII–XVIII. századi tanulmányai. A Laude spirituale, a vallási énekek és a népszókat gyakorló zenei gyakorlatok tanulmányai a népmissziókban.)