Sant’Agostino - Confessioni - 1620

FIGYELMEZTETÉS: A háttérben néhány kép mesterséges intelligencia segítségével készült, hogy kellemes környezetben mutathassuk be a könyveket. Ezek a háttérrészletek nem módosítják és nem befolyásolják a könyvek valódi reprezentációját és állapotát.

MEMORIA, PECCATO E CONVERSIONE - SANT’AGOSTINO, I TREDICI LIBRI DELLE CONFESSIONI
A sant’Agostino (Szent Ambrus találkozása) önéletrajzi, filozófiai és spirituális örökségének egyik legbefolyásosabb műve az északnyugati civilizációban, a tizenkét könyv olvasóhoz való olaszos fordításával Giulio Mazzini, a Brescia-i nemes által. Milánóban adták ki 1620-ban Giovanni Battista Bidelli nyomdájánál, a kötet a tizenkét könyvet mutatja be, melyekben Augustinus ifjúságának nyugtalansága, a manicheizmus feladása, az igazság keresése, Ambrozioval való találkozás és a keresztény hitre való híressé válás története szerepel, majd a memória, az idő, a teremtés és az ember Istennel való viszonyának legmélyebb, ókori reflexiói bontakoznak ki. A kiadás az olasz késő-tridenti életmű része, amely nemcsak vallási dimenziót hordoz, hanem az egyik legkorábbi és legerősebb irodalmi belsőség-kutatás is. A példány a hozzá illő, korabeli pergamena kötését tartalmazza, és alulról oldalvastagolt, kezdetleges kézírásos címfelirata különösen vonzó bibliológiai részlet.

BELSŐ OKOK A GYŰJTÉSHEZ
* VILÁGÍTÓ MESTERI MUNKÁK – A Confessioni az egyik alapvető szöveg a nyugati irodalomban, filozófiában és spiritualitásban.
* Olasz KIVONAT 1620 – Érdekes bizonyíték Szent-Augusztino vulgáris terjedésére az első 17. századi Olaszországban.
* A BELSŐI TÖRTÉNELEM – A megtérés, memória, idő és önismeret az európai önéletrajz egyik nagy archetípusává teszi a művet.
* KOEVA PERGAMÉNA – Őszinte példány kézírásos címmel az alsó élén, amely a régi könyvtári gyakorlatot, a könyv külső oldalára történő azonosítást példázza.

PIACI ÉRTÉK
A mű kereskedelmi értéke a szerző és cím egyetemes hírnevében rejlik. A Confessioni szélesebb gyűjtői közönséget von maga után, mint a tipikus 17. századi vallási traktátus, magában foglalva a kereszténység történetét, filozófiát, önéletrajzot, irodalmat és klasszikus kultúrát. A milánói kiadás 1620 különös vonzást kölcsönöz az olasz fordításnak, miközben a korabeli pergaména és az alsó élre írt cím igazán 17. századi karaktert ad a példánynak. A becslés azonban figyelembe veszi a mű történelmi elterjedését is: a mű értéke főleg a kiadás korára, az olasz nyelvre, az eredeti állapotra és a szöveg bibliográfiai felismerhetőségére épül. 700–800 euró.

FIZIKAI LEÍRÁS ÉS ÁLLAPOT
Milánói kiadás, 1620, Giovanni Battista Bidelli nyomdájában. Az első oldalon nagy xilográf márka, amely egy macskát ábrázol, egy medallionban, gazdagon díszített keretben. Teljesen korabeli puhaparména kötés, természetes használati és időjárási nyomokkal. Különösen érdekfeszítő a felirat, amely a késői szakajtón írható kézírással, amely a régi gyakorlatot példázza: a köteteket úgy helyezik el a polcon, hogy a vágott él kifelé nézzen, ez szolgál azonosítási felületként. Lapok enyhén viseltek és gyakori időbeli elszíneződések; az első oldal egészen jó állapotban van, élesen nyomtatva. Széles körben őrzött példány, amely különösen vonzó a kötés és a régi cím melleti megőrzés miatt. Pp. 458

TELJES CÍM
Aurelius Augustinus, Szent Ambrus Kolóniai püspök, azaz Ipponiai Szent Ambrus tizenkét könyvre bontott, latinból olaszra Giulio Mazzini, Brescia-i nemes átirata.
Milánóban, Gio. Battista Bidelli adta ki, 1620.

SZERZŐ
Aurelius Augustinus, Szent Ambrus of Hippo (354–430). Giulio Mazzini olasz fordítása, Brescia-i nemes.

TÖRTÉNELMI KONTEEXTUS
A Confessioni Augustinus a IV. század végén és az V. század elején íródott, röviddel püspöki felavatása után. Az együttes a személyes önéletrajzi élmény és teológiai meditáció összefonódásából született: Augustinus nem egyszerű emléket ír, hanem a tudat útját a igazság felé mutatja be. Gyermekkorától a retorikai tanulmányokon át a ifjúkori szenvedélyek, a manicheizmus, a szkepticizmus és a neoplatonizmus, egészen Ambroziusszal való milánói találkozásig és a megtérésig vezetik. A katolikus 17. században a Confessioni különös jelentést hordozott: egy rendkívül erőteljes modellt kínált az egyéni megtérésre, a bűn megbánására és a belső fegyelemre, tökéletes összhangban a Counter-Reformation szellemiségével.

IRODALMI JELENTŐSÉG
A Confessioni az egyik alapvető önéletrajzi mű a nyugati irodalomban. Augustinus belső világa iránti radikális figyelme személyes elbeszélést egy univerzális kutatássá alakít a memória, vágy, a rossz, a szabad akarat és az idő területén. Híres a barát haláláról, Milánói kertben a megtérésről, a anya Monica és különösen a XI. könyv a time természetéről szóló meditációk, amelyek több mint ezer évre befolyásolták a filozófusokat és írókat. A tizenkét könyvből álló felépítés fokozatosan túlmutat a puszta önéletrajzon, és végül a teremtés értelmezéséhez vezet, megmutatva, hogyan vezet a személyes igazságkeresés Augustinus-t kozmikus és teológiai reflexiók felé, amelyek univerzális hatást gyakorolnak.

NYOMTATÁSTÖRTÉNET ÉS RITKASÁG
A Confessioni rendkívül gazdag kéziratos hagyományra talált, és a korai időktől kezdve a leggyakrabban nyomtatott ószövetségi atyák közé tartozott. A vulgáris fordítások döntő szerepet játszottak a mű elterjedésében nem latinul olvasók körében. A 1620-as milánói kiadás, Bidelli nyomtatásában, Giulio Mazzini verziójában a mű olaszországi 17. századi sikerének egy szakaszához tartozik. Bár nem tekinthető abszolút ritkának, az első XVII. századi olasz nyomtatásoknak konkrét bibliográfiai jelentősége van, különösen mikor korabeli kötésben maradnak. A cím alatti kézírásos felirat további anyagi bizonyíték az ókori könyv-tartási rendszerre: a 16–17. század könyvtáraiban a kötetek úgy helyezkedtek el, hogy a vágott él a olvasó felé nézzen, és a címet közvetlenül a papírlap peremére írták.

BIBLIOGRÁFIA
ICCU – Központi Intézet a Olasz Könyvtárak Központi Katalógusáért és a bibliográfiai információkért; SBN, az olasz kiadások klasszikusok Confessioni di sant’Agostino és Giulio Mazzini-hez rendelt fordítások katalógusa.
ICCU – SBN, Aurelius Augustinus és Giulio Mazzini hatósági adatai az autoritások és az olasz bibliográfiai hagyomány formáinak példájaként.
USTC – Universal Short Title Catalogue, az európai Confessioni megjelentetéseinek története és a 16–17. századi könyvtermelés történelme.
CERL – Consortium of European Research Libraries, Heritage of the Printed Book Database, az ókori kiadványok nemzetközi felmérése és lokalizációja.
CERL Thesaurus – Aurelius Augustinus; Giovanni Battista Bidelli, milánói névformák és tipografikai-kiadói tevékenységek.
WorldCat – OCLC, nemzetközi kollektív katalógus, a Confessioni 17. századi kiadásainak európai és amerikai főbb könyvtárakban való elterjedéséhez.
Biblioteca Nazionale Braidense, Milano, antik gyűjtemények katalógusai, különösen releváns a milánói 17. századi könyvtermeléshez.
Biblioteca Ambrosiana, Milano, antik és patrisztikus gyűjtemények katalógusai, a sant’Agostino milánói környezeti irodalmi- és kulturális hatáshoz.
Biblioteca Apostolica Vaticana, atyáknak és ókori augusztin kiadványok katalógusai.
Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, antik gyűjtemények katalógusai, az Confessioni olasz kiadásaihoz és vulgáris fordításainak hagyományához.
Biblioteca Nazionale Centrale di Roma, olasz ókori kiadások és atyáknak szent írások katalógusai.
British Library, Aurelius Augustinus ókori kiadásainak katalógusa, az európai terjesztés összehasonlításához.
Bibliothèque nationale de France, Catalogue général, a sant’Agostino európai kiadási hagyományaihoz.
Brunet, Jacques-Charles, Manuel du libraire et de l’amateur de livres, Augustin szócikk, a régi augusztin kiadások bibliográfiai-kollektorális jelentősége.
Graesse, Johann Georg Theodor, Trésor de livres rares et précieux, Augustinus kiadások és elnyerésük historikus feltárása.
Possidio, Vita Augustini, alapvető ókori forrás Szent életrajzához.
Brown, Peter, Augustine of Hippo, modern alapmű az Augustinus életéről, gondolkodásáról és történelmi kontextusáról.
O’Donnell, James J., Augustine: Confessions, kommentár-kiadás és mai alapreferencia a mű szöveg-történetéhez.
Courcelle, Pierre, Recherches sur les Confessions de saint Augustin, alapvető tanulmány a Confessioni összeállításáról és filozófiai forrásairól.