Sigmund Freud - Die Zukunft einer Illusion - 1927

FREUD (Sigm.). A jövő illúziója. Leipzig, Bécs, Zürich, Nemzetközi Pub. a pszichoanalízisért, 1927. In-8, 91 old., [2] f. (katalógus), puha kötés, bézs nyomottfedéllel, gerinc repedésével, elején kis hiány. Az eredeti kiadás vergezett papíron nyomott.

Freud (1856–1939) itt a vallásról szóló legsokrétűbb prológusát adja át: kollektív illúzió, amely az élő gyermek biztonság iránti szükséglete miatt keletkezett a természet erőivel szemben, amelyet a felnőtt emberiség továbbörökít a védelmező atya iránti vágy által.

Korlátozott példányszám: ötézezer példány (a cím hátoldalán „Erstes bis fünftes Tausend” megjelöléssel); a mű kiadására akkor került sor, amikor a párizsi pszichoanalitikai társaság épp alapítását (1926) ünnepelte, és Freudi művei Franciaországban még gyér körben terjedtek, s a pszichoanalitikusi mozgalmon belül először vált ki vita.

A példány első lapján és címlapján az első tulajdonos, „Victor Walter” kézírásos aláírása ismétlődik: a dátum „Párizs, 1928. május” felirat alatt; a könyvet párizsi megjelenését követő néhány hónappal vásárolták meg Bécsből. Az irattartó lapszán két oldal használata ugyanazzal a kézírással olvasható, három kézzel írt bibliográfiai hivatkozás a Imago XIV. kötetére (1928) utal, amelyet Freudin írt Pfister „Die Illusion einer Zukunft” című cikke, a freudi szövegre adott közvetlen válasza, valamint Reik „Bemerkungen zu Freuds Zukunft einer Illusion” és egy harmadik, részben a kötés által vágott hivatkozás.

A tárgy maga a szöveg menete végig annotált: a szövegrészeket tűvel és lila ceruzával aláhúzták, és legfőképp minden oldal margóján egy fordítás vagy glossza következik a freudi tézissel (Wissenschaft und Technik, Selbstgefühl, Gut und Böse, Leben und Tod) orosz fordításával, személyes hivatkozásokkal kiegészítve, amely között egy Pardzoszki Ver című idézet Puskinsin margóban van rögzítve.

Így a példány kivételes első kézből származó dokumentum Freud recepciójáról a német nyelvterületen kívül, a 1920-as évek végén: Victor Walter, aki Párizsban él, de glosszáit oroszul írja, a német szöveget mondatmenetenként fordítja, margón idézi az Imagoban megjelent két kritikai összefoglalót a megjelenésükkor, és tudományos megjegyzéseket tölt be a margókba, egészen a Puskin-összehasonlításhoz, ami a kettős kultúra kifejeződése egy tudományos olvasat szolgálatában. A 1928-tól közelről végzett fordítási és kommentármunka ritka tanúbizonyság a freudi gondolatok az orosz emigráció társaságában történő azonnali áramlásáról Párizsban. Az analízis történetének egyedi és figyelemre méltó darabja, amely megérdemelne alaposabb feldolgozást.

Anélkül változtatva: a kötés enyhén kopott, repedés, a borító kis iszapszínű foltjai és egyéb kisebb hibák."