Brassai - Paris De Nuit - 1987
07
napok
06
óra
29
perc
12
másodperc
Nincs licit
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 144785 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Brassai illusztrált fotóalbuma, a *Paris De Nuit*, 1987-es első kiadás, keménytáblás kötésben, védőborítóval.
AI-támogatott összefoglaló
Leírás az eladótól
A „Paris de Nuit” (Párizs éjszaka) a magyar születésű Brassaï (Halász Gyula) fényképész meghatározó fotókönyve, amely eredetileg 1933-ban jelent meg. A Flammarion 1987-es kiadása e mestermű nagyra becsült újrakiadása: látványos, kiváló minőségű reprodukcióban mutatja be az eredeti művet, amely meghatározta a városi éjszakai fotográfiát.
Henry Miller regényíró „Párizs szemének” nevezte Brassaït, aki ezzel a gyűjteménnyel alapjaiban változtatta meg, ahogyan a világ a francia fővárosra sötétedés után tekintett.
A könyv költői, nyers és hangulatos utazás az 1930-as évek Párizsának árnyai között. Fő témái: eső áztatta macskakövek, a sűrű ködön áttörő fénylő utcai lámpák, hidak a Szajna fölött, valamint olyan markáns építészeti sziluettek, mint a Notre-Dame; a város éjszakai életének őszinte, ítélkezés nélküli portréi, többek között prostituáltakról, stricikről, transzvesztitákról, utcai bandákról és a félhomályos bisztrókban, illetve tánctermekben mulatozókról; alakok: utcaseprők, hajnalban dolgozó pékek, munkások és a csillogó város peremén élő csavargók.
Szöveg: Bevezető tanulmányt/előszót tartalmaz Paul Morand elismert francia írótól, aki a párizsi éjszaka misztikumát járja körül.
Formátum: Nagy fólió / keménytáblás kiadás (jellemzően körülbelül 96 oldal).
Képek: Több mint 60 nagy kontrasztú, fekete-fehér (duotón) fotógravűr táblát tartalmaz.
Tördelés: Az eredeti kiadás legendás, kifutóig nyomtatott elrendezését alkalmazza: a sötét képek egészen az oldalak széléig érnek, fehér margó nélkül, így az olvasó közvetlenül az éjszaka kellős közepébe csöppen.
Hogy a korabeli, igen alacsony fényérzékenységű filmekkel is elkészíthesse ezeket a felvételeket, Brassaï Voigtländer Bergheil lemezes fényképezőgépet használt, amelyet állványra szerelt. Mesterien használta a város környezeti fényforrásait – például a neonreklámokat, az autók fényszóróit és a gázlámpákat –, és olykor villanóporral drámai módon világította meg témáit a koromfekete háttér előtt, gazdag film noir hangulatot teremtve.
A könyvtest és a védőborító állapota közel kiváló.
A „Paris de Nuit” (Párizs éjszaka) a magyar születésű Brassaï (Halász Gyula) fényképész meghatározó fotókönyve, amely eredetileg 1933-ban jelent meg. A Flammarion 1987-es kiadása e mestermű nagyra becsült újrakiadása: látványos, kiváló minőségű reprodukcióban mutatja be az eredeti művet, amely meghatározta a városi éjszakai fotográfiát.
Henry Miller regényíró „Párizs szemének” nevezte Brassaït, aki ezzel a gyűjteménnyel alapjaiban változtatta meg, ahogyan a világ a francia fővárosra sötétedés után tekintett.
A könyv költői, nyers és hangulatos utazás az 1930-as évek Párizsának árnyai között. Fő témái: eső áztatta macskakövek, a sűrű ködön áttörő fénylő utcai lámpák, hidak a Szajna fölött, valamint olyan markáns építészeti sziluettek, mint a Notre-Dame; a város éjszakai életének őszinte, ítélkezés nélküli portréi, többek között prostituáltakról, stricikről, transzvesztitákról, utcai bandákról és a félhomályos bisztrókban, illetve tánctermekben mulatozókról; alakok: utcaseprők, hajnalban dolgozó pékek, munkások és a csillogó város peremén élő csavargók.
Szöveg: Bevezető tanulmányt/előszót tartalmaz Paul Morand elismert francia írótól, aki a párizsi éjszaka misztikumát járja körül.
Formátum: Nagy fólió / keménytáblás kiadás (jellemzően körülbelül 96 oldal).
Képek: Több mint 60 nagy kontrasztú, fekete-fehér (duotón) fotógravűr táblát tartalmaz.
Tördelés: Az eredeti kiadás legendás, kifutóig nyomtatott elrendezését alkalmazza: a sötét képek egészen az oldalak széléig érnek, fehér margó nélkül, így az olvasó közvetlenül az éjszaka kellős közepébe csöppen.
Hogy a korabeli, igen alacsony fényérzékenységű filmekkel is elkészíthesse ezeket a felvételeket, Brassaï Voigtländer Bergheil lemezes fényképezőgépet használt, amelyet állványra szerelt. Mesterien használta a város környezeti fényforrásait – például a neonreklámokat, az autók fényszóróit és a gázlámpákat –, és olykor villanóporral drámai módon világította meg témáit a koromfekete háttér előtt, gazdag film noir hangulatot teremtve.
A könyvtest és a védőborító állapota közel kiváló.
