Charles Bonnet - Contemplation de la nature - 1782






Bibliográfiából szerzett mesterfokozatot, hét éves tapasztalattal az inkunabulumokra és az arab kéziratokra specializálódott.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 145967 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Charles Bonnet Contemplation de la nature című műve 1782-es francia nyelvű kiadás, három kötetben, korabeli egészbőr kötésben.
Leírás az eladótól
Bonnet, Charles (1720–1793) – Contemplation de la nature. Nouvelle édition corrigée & considérablement augmentée. J. G. Virchaux & Compagnie, Hamburg, 1782.
Három kötet, 8-rétben (19,8 × 12,5 cm), az alábbi lapszámozással: Tome premier: xxxii, 364 oldal; az előzékoldallal szemben rézmetszetű portré Charles Bonnet-ról, profilból ábrázolva, ovális keretben – Tome second: (4), 539 oldal – Tome troisième: (4), 464 oldal. Mindhárom kötet egységes, korabeli, teljes bőrkötésben, bordázott gerinccel; a táblák szélein vékony, aranyozott kettős vonalkeret, a gerincen pedig kétszínű címkék aranyozott felirattal, valamint gazdag, mezőkre osztott aranyozott díszítés. A táblák szélein enyhe, a korra jellemző kopások láthatók; a harmadik kötet hátsó táblájának alsó, belső sarkáról körülbelül 2 cm-nyi bőr hiányzik. Összességében azonban szép, masszív és értékes kötésű szett, márványozott előzékekkel, vörös metszéssel és zöld szatén könyvjelzőkkel.
Az 1764-ben először megjelent Contemplation de la nature a genfi ügyvéd, természettudós és filozófus, Charles Bonnet legismertebb és leginkább ismeretterjesztő műve. A tudományos megfigyelés és a teleologikus metafizika szintézisére összpontosít, vagyis arra, hogy a természetben felismerjük az isteni tervet. Bonnetet a modern biológia egyik atyjának tartják; kísérleti kutatásaival és filozófiájával egyaránt kitűnt, utóbbi pedig mély hatást gyakorolt a XVIII. és XIX. századi természettudósokra. „Természetlánca” (Scala Naturae) azon az elképzelésen alapul, hogy minden élő és élettelen lény folyamatos, megszakítatlan láncot alkot, amely a nyers anyagtól az ásványokon át a növényekig, az állatokig és az emberig vezet. Ebben a művében biológiai elméleteit alkalmazza a szerves világ működésének magyarázatára. A biológia valódi teoretikusaként óriási befolyást gyakorolt e területre, és korának csaknem valamennyi tudósával levelezett. Nem csupán kivételes kísérletező és termékeny gondolkodású teoretikus volt, hanem alapvető kísérletek egész sorának kezdeményezője is. Rendkívüli képzelőereje olyan terveket sugallt neki, amelyeket gyenge látása miatt személyesen nem tudott megvalósítani; ezekkel számos munkájában foglalkozott, és mindenekelőtt sok levelezőpartnerével megvitatta őket. Spallanzaninak például azt javasolta, hogy végezzen kísérleteket mesterséges megtermékenyítéssel.
A preformáció lelkes híve volt: ez az elmélet azt állítja, hogy az állat már miniatűr formában jelen van a csírasejtben. A partenogenezis felfedezése Bonnet véleménye szerint azt bizonyította, hogy a női csírasejt magában hordozza az előre kialakult egyedet. Bonnet a levéltetvek szaporodását vizsgálta, és hím megtermékenyítés nélkül tizenegy egymást követő nemzedéket tudott előállítani. „Palingenézis”-elmélete a sejt funkcionális és szerkezeti felfogását vázolta fel, amelyet csak egy évszázaddal később fogalmaztak meg kifejezetten. Tanulmányozta a hernyók és a lepkék légzését, a galandféreg anatómiáját, valamint a hidra azon képességét, hogy újjáépítse a szervezet sérült vagy elvesztett részeit – a „regeneráció” jelenségét. A mű ebben a teljesebb, átdolgozott és az 1764-es első kiadáshoz képest egy kötettel bővített kiadásban az állati és növényi biológia elméleti és kísérleti gondolatainak gyűjteménye, a felvilágosodás természetfilozófiájának alapműve. Összességében kiváló példány, friss papírral és nyomással, értékes korabeli kötésben.
Online megtekinthető:
I. KÖTET: https://archive.org/details/contemplationdel01bonn/page/n5/mode/2up
II. KÖTET: https://archive.org/details/contemplationdel02bonn/mode/2up
III. KÖTET: https://www.biodiversitylibrary.org/item/87451#page/9/mode/1up
Bonnet, Charles (1720–1793) – Contemplation de la nature. Nouvelle édition corrigée & considérablement augmentée. J. G. Virchaux & Compagnie, Hamburg, 1782.
Három kötet, 8-rétben (19,8 × 12,5 cm), az alábbi lapszámozással: Tome premier: xxxii, 364 oldal; az előzékoldallal szemben rézmetszetű portré Charles Bonnet-ról, profilból ábrázolva, ovális keretben – Tome second: (4), 539 oldal – Tome troisième: (4), 464 oldal. Mindhárom kötet egységes, korabeli, teljes bőrkötésben, bordázott gerinccel; a táblák szélein vékony, aranyozott kettős vonalkeret, a gerincen pedig kétszínű címkék aranyozott felirattal, valamint gazdag, mezőkre osztott aranyozott díszítés. A táblák szélein enyhe, a korra jellemző kopások láthatók; a harmadik kötet hátsó táblájának alsó, belső sarkáról körülbelül 2 cm-nyi bőr hiányzik. Összességében azonban szép, masszív és értékes kötésű szett, márványozott előzékekkel, vörös metszéssel és zöld szatén könyvjelzőkkel.
Az 1764-ben először megjelent Contemplation de la nature a genfi ügyvéd, természettudós és filozófus, Charles Bonnet legismertebb és leginkább ismeretterjesztő műve. A tudományos megfigyelés és a teleologikus metafizika szintézisére összpontosít, vagyis arra, hogy a természetben felismerjük az isteni tervet. Bonnetet a modern biológia egyik atyjának tartják; kísérleti kutatásaival és filozófiájával egyaránt kitűnt, utóbbi pedig mély hatást gyakorolt a XVIII. és XIX. századi természettudósokra. „Természetlánca” (Scala Naturae) azon az elképzelésen alapul, hogy minden élő és élettelen lény folyamatos, megszakítatlan láncot alkot, amely a nyers anyagtól az ásványokon át a növényekig, az állatokig és az emberig vezet. Ebben a művében biológiai elméleteit alkalmazza a szerves világ működésének magyarázatára. A biológia valódi teoretikusaként óriási befolyást gyakorolt e területre, és korának csaknem valamennyi tudósával levelezett. Nem csupán kivételes kísérletező és termékeny gondolkodású teoretikus volt, hanem alapvető kísérletek egész sorának kezdeményezője is. Rendkívüli képzelőereje olyan terveket sugallt neki, amelyeket gyenge látása miatt személyesen nem tudott megvalósítani; ezekkel számos munkájában foglalkozott, és mindenekelőtt sok levelezőpartnerével megvitatta őket. Spallanzaninak például azt javasolta, hogy végezzen kísérleteket mesterséges megtermékenyítéssel.
A preformáció lelkes híve volt: ez az elmélet azt állítja, hogy az állat már miniatűr formában jelen van a csírasejtben. A partenogenezis felfedezése Bonnet véleménye szerint azt bizonyította, hogy a női csírasejt magában hordozza az előre kialakult egyedet. Bonnet a levéltetvek szaporodását vizsgálta, és hím megtermékenyítés nélkül tizenegy egymást követő nemzedéket tudott előállítani. „Palingenézis”-elmélete a sejt funkcionális és szerkezeti felfogását vázolta fel, amelyet csak egy évszázaddal később fogalmaztak meg kifejezetten. Tanulmányozta a hernyók és a lepkék légzését, a galandféreg anatómiáját, valamint a hidra azon képességét, hogy újjáépítse a szervezet sérült vagy elvesztett részeit – a „regeneráció” jelenségét. A mű ebben a teljesebb, átdolgozott és az 1764-es első kiadáshoz képest egy kötettel bővített kiadásban az állati és növényi biológia elméleti és kísérleti gondolatainak gyűjteménye, a felvilágosodás természetfilozófiájának alapműve. Összességében kiváló példány, friss papírral és nyomással, értékes korabeli kötésben.
Online megtekinthető:
I. KÖTET: https://archive.org/details/contemplationdel01bonn/page/n5/mode/2up
II. KÖTET: https://archive.org/details/contemplationdel02bonn/mode/2up
III. KÖTET: https://www.biodiversitylibrary.org/item/87451#page/9/mode/1up
