École expressionniste européenne (XX) - Verticalités végétales

Erőteljes ekspresszionista jellegű olajfestmény, amelyet széles ecsetvonásokkal, tömény anyagossággal és nagy gesztusos intenzitással oldanak meg. A művet egy domináns függőleges ritmus építi fel, amely egy belsőleg megformált, szinte organikus tájat idéz; a figuratív utalás szándékosan feloldódik a érzelem és a festői lendület javára.
A szín itt strukturális és főszereplői szerepet kap: a mély zöldek, a vibráló sárgák, a violák és az okrok sűrű rétegekben egymásra épülnek, élő és dinamikus színmezőt hozva létre. Az olajfesték bőséges és megalkuvást nem ismerő felhordása megerősíti az energiában gazdag, mozgásos és feszültséggel teli hangulatot, amely nagyon jellemző a XX. század közepi materiális festészetre.
Stílusának nézőpontjából a mű az európai absztrakt ekspresszionizmussal folytat párbeszédet, jól érezhető rokonságokat mutat az informalistizmus és a tachizmus vonatkozásaiban, különösen a gesztus kifejező eszközként való használatában és a textúra fontosságában. Nem a megjelenítés közvetlen literalitását célozza meg, hanem egy közvetlen vizuális és érzelmi élmény átadását, szinte fizikai érzetet keltve.
A kompozíció, amely látszólag szabadnak tűnik, nagyon gondosan kidolgozott belső egyensúlyt tart fenn a sűrűség és az üresség között, az intenzív festékezés zónái és olyan területek között, ahol a szín lélegzik. Ez a káosz felett irányított festészeti kontroll egy tapasztalt kezet és egy már érett plasztikus nyelvet tár fel.
Ez egy olyan alkotás, amely nagy dekoratív erővel és jelenléttel bír, és képes átalakítani a kiállított teret. Különösen ajánlott gyűjtőknek és a karakteres kortárs festészet iránt rajongóknak, valamint olyan enteriőrökbe, ahol egy darab személyiséggel, mélységgel és sajátos mûvészi kifejezéssel értékelik.