A. Coceani (1894–1983) - Cortile a Rualis

Cím: Udvar a Rualis Cividale del Friuli
Becsült keltezés: kb. 1940–1955
Technika: Olaj az eredeti kartonon

1. A szerző életrajza
Antonio Coceani (Udine, 1894 – 1983) a friuli huszadik századi festészetének egyik fő alakja. A firenzei Szépművészeti Akadémián nevelkedett Ettore Tito irányítása alatt, és sikerült ötvöznie az akadémiai szigorúságot egyedülálló tájérzékeléssel.
„A meghatott intimitás költőjének” nevezik; festészete nem a monumentálisra törekszik, hanem a udvarok csendes igazságára, a szürkületi fényekre és a vidéki atmoszférákra. Coceani a Friuli-i Cividale del Friuli pezsgő művészeti körének tagja volt, és nevének megbonthatatlan összekapcsolódását a helyi táj vizuális védelméhez kötötte.
2. A vers tudományos értéke (A hátsó oldal)
Gyűjtői körökben az e mű hátoldala nem puszta támasz, hanem a hitelesség és az antikvitás abszolút garanciája:
• Vörös gipsz feliratok: A „Antonio Coceani - Cortile a Rualis” megnevezés dokumentumokkal alátámasztott bizonyíték. Ezek a feliratok általános gyakorlatnak számítottak a művész műterem-nyilvántartásának összeállításához vagy kiállításokra szánt katalógus készítéséhez (például az 1937-es udinei történelmi kiállítás).
• Biológiai oxidáció (foxing): A karton rostjain található barna oxidációs foltok olyan idő jelei, amelyeket lehetetlen hamisítani. Ez a biológiai bizonyíték arra, hogy a hordozó anyag több mint 80 évig kölcsönhatásban állt a környezettel, így garantálva a darab eredetiségét.
Történeti integritás: Az alátét feltárja, hogy a mű nem lett megváltoztatva és nem keretezték át, megőrizve a fél évszázados eredeti patinát.
3. Miért egy különleges darab?
• A Rualis ciklusa: A mű egy rendkívül keresett érettség időszakához tartozik. Vannak utalások Coceani híres műveire, amelyek pontosan ebben Cividale egyik városrészében játszódnak, mint például a "Neve a Rualis" (1943), ami tanúskodik arról, hogy ez a falu rendkívül gyakran felbukkant a háború évei alatt.
Tapintható realizmus: az olajkartonra felvitt technika lehetővé teszi Coceaninak, hogy „megformálja” az anyagot. Figyeljük meg, hogyan a mész fehérsége és a kút fája élénk impasztóban jelenik meg, amely megragadja a belső udvar valódi fényét.
• Helyi örökség: Rualis megörökítése (ma a Cividale UNESCO-környezetének része) etnoantropológiai dokumentumértéket kölcsönöz a festménynek, megőrizve egy már eltűnt paraszti építészet emlékét.
4. Intézményi és Piaci Referenciák
Múzeumi jelenlét: Antonio Coceani művei neves intézményeknél vannak megőrizve, például az Udinei Modern Művészeti Galériája (Casa Cavazzini) és a Trieste-i Revoltella Múzeuma.
• Árképzés: A specializált piacon (például az Artesegno aukcióin Udine-ben) ennek a vidéki ciklusnak a művei rendkívül értékeltek a regionális gyűjtők körében, mert képesek felidézni a friuliai identitást.
• Aláírás: az 'A. COCEANI' felirattal az előlapján található aláírás teljes mértékben összhangban van az ERPAC (Ente Regionale per il Patrimonio Culturale) hivatalos katalógusaival.
Ez a festmény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy dokumentáljuk a friuli táj történetét. Antonio Coceani festői mesterségének és a hátoldalon található értékes információknak (elhelyezkedés és természetes oxidáció) köszönhetően az alkotás biztosan érdekessé teszi múzeumi és gyűjteményi szempontból.