Vincenzo Raimondo - La regina e il pedone

Olajfestmény vásznon 60x90 cm
A királynő és a gyalog nyíltan a sakk nyelvét használja, hogy hatalomról, magányról és egyensúlytalanságról beszéljen. A női alak dominálja a jelenetet méretében, testtartásában és jelenlétében. Ő egy „királynő”, nem azért, mert erőt fitogtatna, hanem mert arc, tekintet és kifejezett identitás nélkül megtestesíti azt. Hiányzó arca nem veszi el az emberi mivoltát, hanem kiemeli azt: a nézőt kényszeríti rávetítésre, hogy belépjen a képbe, és befejezze azt.

A kockás padló nem csupán grafikai trükk. Ez egy mentális játéktér, egy tiszta, de nem banális metafora: minden lépés választás, minden helyzetnek ára van. A távolban ott áll a kis, magányos gyalog, törékeny, majdnem láthatatlan a központi figurához képest. És mégis ott van. Nem díszítő elem. Szükséges. Gyalogok nélkül nem létezik játszma, gyengeség nélkül nem létezik hatalom.

A színpaletta kontrollált, soha nem kiabál. A bőrtónusok beszélgetnek a kék háttérrel, érzelmi ellentétet teremtve az intimitás és a távolság között. A fény lágy, szinte megállt, mintha az idő egy döntő lépés előtti pillanatra megállt volna.

Stilárisan az alkotás a szimbolikus ábrázolás és a koncepcionális szürrealizmus között helyezkedik el. Nem zárt történetet mesél el, hanem egy gondolatmenetet nyit meg.


Öntanuló művész vagyok, a munkám nem követ egy fix stílust, hanem idővel és a tapasztalatokkal fejlődik.
A festészetem a mindennapi élet megfigyeléséből és az érzelmek meghallgatásából születik.
Különböző témákat kezelek, és új nyelveket próbálok ki, hagyva, hogy minden mű megtalálja a saját formáját.
Az én művészetem ösztönös, lényeges és tökéletlen, és az emberi lény és a természet összetettségéhez kötődik.
Számomra a művészet nem díszítés, hanem hiteles és megélt jelenlét.

2015-ben és 2016-ban a La Stampa által kiírt Sunday Painters verseny finalistája volt, több mint 3.000 mű közül kiválasztott alkotások között.
A válogatásokat egy képzett zsűri állította össze, és a kritikus Francesco Bonami is jelen volt.
A döntősöket egy az Artissima – Torinói Nemzetközi Kortárs Művészeti Vásárhoz kapcsolódó szemlén mutatták be. 2016-ban megkaptam a Kritika első díját.