Trevisan Carlo - Il salvataggio

A mű egy impozáns fatörzs-szerű alakot mutat, amely szinte kínai árnyékként áll egy tiszta, élénk kékség hátterében. Trevisan egyszerű elemeket használ, hogy összetett narratívát alakítson ki, amely meghaladja a fizika törvényeit.
A fa lombja nem csupán sötét tömeg; benne egy tökéletes üreg található, holdkaréj alakú. Ez a részlet arra utal, hogy a fa nem csupán az ég előtt áll, hanem része annak, vagy hogy az éjszaka beékelődik a nappalba.
A törzs alján megtalálható az a motívum, amely a mű címét adja. A fehér–piros mentőmellény, amelyet általában a vízhez kötnek, itt egy földi lényt vesz körül. Azt a benyomást kelti, hogy a természetet meg kell óvni, vagy egy olyan fát, amely a levegő tengerében lebeg.
Trevisan technikája tisztának tűnik, szinte grafikusnak, de érzelmi mélységgel gazdag, amely a Szürrealizmusra jellemző. A sziluett mélyfeketéje és a kék fényessége közötti éles kontraszt hipnotikus hatást teremt.
„Megmentés” úgy tűnik költői figyelmeztetésnek: a fa, az élet és a stabilitás szimbóluma, itt kitépettnek tűnik, és emberi biztonsági eszközre van bízva. Ez a reflexió ökoszisztémánk törékenységéről, valamint arról, hogy a művészet miként teszi láthatóvá a láthatatlant, egy ökológiai fogalmat varázslatos képpé alakítva.
Olajfestmény vászonra, amelyet fa keretre feszítettek, 36 x 36 cm