Trevisan Carlo - Alberi volanti

Ebben a műben, amelynek címe 'Alberi volanti', Trevisan kibővíti kutatását a fizikai törvények felfüggesztésére és megdöntésére, és olyan látomást ad nekünk, amelyben a természet maga egy égitestté válik, amely az elme kozmájában utazik.
A festmény egy sor buja fát ábrázol, amelyek a térben lebegnek; gyökereik nem a földből fakadnak, hanem lebegő kőzetdarabokra nyúlnak ki, olyanok, mint űrsziklák vagy növényi meteorok.
A fák, zöld és életerős lombjaikkal ábrázolva, nedvet nyernek apró kő- és földszigetekből, amelyek az éterben vándorolnak. Ez a kép arra utal, hogy az élet és a szépség képes túlélni és virágozni még megalapozott alapok nélkül is, amennyiben van egy „belső föld” magjukhoz, amelyhez kapaszkodhatnak.
Az elemek különböző méretei szerinti elrendezése mély háromdimenzionalitást teremt. Néhány fa közelinek és impozánsaknak tűnik, mások távoliak és aprók, így a vászon egy nyitott ablakká válik egy végtelen és csendes univerzumba.
A háttér elhagyja a más művek tiszta kékjét, és mélyebb, poros árnyalatot ad, amit Trevisan meg szokott tartani, a puha felhők pedig kiemelkedően díszítik. A felhők itt az utazótársak a fák számára, aláhúzva az egész kompozíció légies és szellemi természetét.
Az olajfestés vásznon végzett gondosan kidolgozott technikája lehetővé teszi a művész számára, hogy minden levelt és a szikla minden élét olyan tisztasággal határozzon meg, amely a lehetetlent valóságossá teszi. A „Repülő fák” nyugalom teljes érzését közvetíti: ez a természet és a gondolkodás ellenálló képességének ábrázolása, amely tovább virágzik még akkor is, ha a világtól ki vannak szakadva.
Ez a vászon talán Trevisan egyik legálom-szerűbb és filozofikus látomása, amely felhívja a figyelmet arra, hogy gondolatainkat olyan magvaknak tekintsük, amelyek lebegő világokat teremtenek.

Olajfestmény vászonra, amelyet fa keretre feszítettek, méret: 50 x 50 x 2,5 cm; a széleire is festve és készen áll a felakasztásra.