Frans Masereel (1889-1972) - Mijn land

FRANS MASEREEL - AZ ÉN FÖLDEM

Négy gyönyörű, eredeti fametszet/linónyomat Frans Masereel műveiből egy magángyűjteményből. A papíron készült linónyomatok mérete 24 × 19 cm, a fametszetek (gravírozások) mérete pedig 15,5 × 11,5 cm. Ezek az ’Mijn land’ című, 1964-ben kiadott kötet részei.

Fa gravírozás 1: Brugge tájkép
Fa metszet 2: Brugge vérprocesszió (1)
Fa metszet 3: Brugge Szent Vér körmenete (2)
Houtgravure 4: Roeselare - Óriáscsalád

KENMERKEN
- Művész: Frans Masereel
- Cím: Hazám
- Méretek: 24 x 19 cm
- Állapot: Tökéletes állapot
- Aláírva: Igen, nyomtatásban.
- Extra: Az 1956-os eredeti mű (Lásd a fotókon a kolofon és a borító - nincs mellékelve).

Az egészet professzionálisan csomagolják és biztosítva küldik Track and Trace kóddal. A fényképek a leírás részét képezik. A colofon és a könyvborító nem kerül mellékelésre, a vásárlás kizárólag a négy linómetszetet tartalmazza.

FRANS MASEREEL

Frans Masereel (1889–1972) belga művész és grafikus volt, akiről kifejező és megrázó fametszetei voltak legismertebbek. Blankenberge-ben, Belgiumban született, és a Gent-i Szépművészeti Akadémián tanult. Masereel egyedi stílust fejlesztett ki, amely gyakran társadalmi, politikai és emberi témákat dolgozott fel.

Az ő munkája a hatalmas érzelmek és történetek kifejezésére irányult, fekete-fehér nyomtatások révén, ahol nagy kontrasztokat és erőteljes vonalakat használt. Masereelt gyakran az expresszionista mozgalomhoz kapcsolják, és művei tükrözik az igazságosság iránti elkötelezettségét, a munkásosztály küzdelmét és az emberi állapotot.

Masereel elsősorban arról híres, hogy egy sor képregényként (képregények) vagy képsorozatként megfogalmazott művet alkotott (például a De Stad 1925-ben), amelyek szavak nélkül mesélnek történeteket egy képsorozat révén. Ezek a képregények korukhoz képest forradalmiak voltak, és a kép erejét használták az érzelmek és narratívák közvetítésére.

Grafikai alkotásai mellett Masereel aktív volt illusztrátorként és festőként. Sok időt töltött Franciaországban, Németországban és más európai országokban, ahol hatással volt különböző művészekre és mozgalmakra. Masereelt ma is a 20. század egyik legfontosabb belga művészének tekintik.

KÖNYV: AZ ÉN HAZÁM

Frans Masereel könyve, a „Hazám” („Mon Pays”) 1926-os kiadású (és korlátozott példányszámban 1956-ban nyomtatva) olyan mű, amelyben a művész kifejezi nézeteit Belgiumról és korának társadalmi és politikai körülményeiről. A könyvet különlegessé teszi, hogy nem csak szöveget tartalmaz, hanem főként erőteljes fametszetekből áll, amelyek vizuálisan is támogatják a könyv tartalmát.

„Mijn Land” című műben Masereel a képek erejét használja fel, hogy leírja Belgium helyzetét az első világháború utáni éveben. A könyv a társadalmi nyugtalanságot, a szegénységet és az iparosodást mutatja be, és hangsúlyozza a munkásosztály problémáit és a hétköznapi ember küzdelmét a gazdasági és társadalmi elnyomás ellen.

A „Hazám” képei gyakran nyersek és kifejezőek, és tükrözik az emberek harcát és frusztrációját, miközben egyidejűleg megragadják Belgium tájainak szépségét és kultúráját. Masereel összekapcsolja a társadalomra vonatkozó kritikus szemléletét a hazája iránti mély szeretettel, ami a könyvnek erőteljes érzelmi töltést ad.

Más műveihez hasonlóan a "Hazám" című műben alig van szöveg – a képek beszélnek. Masereel szimbólumokra, erőteljes kompozíciókra és a fény és sötétség közti kontrasztra támaszkodik üzenetének átadásához. Ez egy olyan mű, amely egyszerre költői és politikai, és tükrözi expresszív stílusát, amely az 1920-as években és a 1930-as években sok befolyást gyakorolt a művészeti világra.

Lényegében a 'Mijn Land' vizuális pamfletként szolgál, amely korának társadalmi valóságát bírálja, ugyanakkor pedig az emberi lét rugalmasságát és szépségét is tükrözi. Masereel egyik legikonikusabb műve, és továbbra is fontos darabként értékelik a belga művészettörténelemben.

Bár a könyv nem mindig szó szerint konkrét városokat említ, egyértelmű utalások vannak a belgiumi ipari központokra. Néhány város, amelyet gyakran a könyv kontextusával társítanak, a Masereel által érintett témák alapján, a következők:

* Brüsszel - Belgium fővárosaként és fontos politikai és gazdasági központként Brüsszel implicit jelenlétet érezhet a városi nyomor és a munkások körülményeit ábrázoló képekben.

Antwerpen – a kikötőváros, egy ipari és kereskedelmi központ, egy másik város, amelyet gyakran a munkásság osztályával és a Masereel műveiben ábrázolt társadalmi feszültségekkel társítanak.

Luik – Luik abban az időben Belgium egyik legfontosabb ipari városa volt, híres a bányáiról és gyárairól. A nehéz munkakörülmények és a város ipari környezete valószínűleg szerepet játszott Masereel társadalmi tájképének ábrázolásában.

* Charleroi – Charleroi a nehézipar központja is volt, és híres a bányászatról és az acéliparról. A város szimbolikus jelentéssel bír a belga ipari történelemben, és összhangban lenne Masereel által érintett témákkal.

Masereel nem ad meg részletes neveket ezeknek a városoknak a művében, de vizuális stílusa és a társadalmi és ipari témái egyértelműen a belga ipari központokra utalnak, ahol a munkásosztály gyakran nehéz körülmények között élt. A könyv képeket tartalmaz gyárakról, sikátorokról, munkásnegyedekről, továbbá az ellentétről a modern város és a vidéki nyugalom között. Ahol megjeleníti a városokat, azok inkább szimbolikusak, és az adott időszakBelgiumának általános társadalmi helyzetét ábrázolják, mintsem konkrét városi portrék lennének.