Albert Clota i Gras (1928) - El estanque

Pictura Subastas bemutatja ezt a nagyszerű művet, amely a Clota Gras-hoz tartozik, és amely egy erdei ösvényt ábrázol, mint az introspekció, a nyugalom és a természethez mély kapcsolódás szimbólumát. A festmény kiemelkedik kiváló technikájával és a közvetített nagy festői minőségével.

· Keret méretei: 74×66×6 cm.
· A mű méretei: 41×33 cm.
· Olajfestmény fa panelen, a művész kézzel aláírta a művet a jobb sarkában.
A darab jó állapotban van.
· A mű gyönyörű kerettel együtt kerül eladásra (a keret ajándékként része az aukciónak).

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironában.

Fontos megjegyzés: a csatolt fényképek a tétel leírásának szerves részét képezik.

A kép professzionális módon kerül becsomagolásra egy IVEX-szakértő által (https://www.instagram.com/ivex.online/), kiváló minőségű anyagok felhasználásával annak érdekében, hogy biztosítsa védelmét. A szállítás ára magában foglalja mind a professzionális csomagolás költségét, mind a szállítás díját.
A küldést nyomkövetéssel a Correos, GLS vagy NACEX végzi. Nemzetközi szinten elérhetők a szállítások.

------------------------------------------------------------------

Ez a kép a csendes és nyugodt erdő szívébe kalauzol bennünket, ahol egy kanyargó ösvény halad a magas törzsek között, és a növényzet az évszakok múlásával finoman átalakult. Már az első pillanattól fogva a jelenet a visszafogottság és nyugalom érzetét sugározza, mintha a néző egy magányos sétára készülne a természetben. A fák, magasak és karcsúak, az ég felé nyújtózkodnak szinte kopár ágakkal, és egy lágy fény szűrődik át rajtuk, amely beburkolja az egész tájat egy bensőséges és szemlélődő atmoszférába.
Az út középpontot foglal el a kompozícióban, és vizuális és érzelmi iránytűként szolgál. A görbült ösvény lassú előrehaladást hív elő, felébreszti a kíváncsiságot afelől, mi rejtőzik mögötte. A talaj száraz levelek, nedves föld és apró kövek keverékéből álló réteggel van borítva, így gazdag árnyalatokkal és részletekkel teli felületet teremt. Az okker, barna és szürke tónusok tükrözik a környezet őszi jellegét, előidézve egy érzést az átmenetről, a változásról és az idő megálltának érzetéről az évszakok között.
A túraútvonalat körülvevő növényzet természetes és spontán módon jelenik meg, merevség vagy szimmetria nélkül. Apró cserjék, lehullott ágak és szétszórt levelek erősítik a táj hitelességének érzetét. Néhány levél továbbra is meleg tónusokat őriz, mint a narancssárga és a sárga, életfényeket hozva a színvilág visszafogottsága közepette. Ezek a részletek gazdagítják a jelenetet, és a természet halk kitartását sugallják még a legdiszkrétebb pillanataiban is.
A kép háttere lágyan elnyelődik egy könnyű ködben, létrehozva egy körülölelő mélységet, amely végtelen erdő benyomását kelti. A fák távolodva egyre diffúzabbá válnak, összemosódva az éggel, s finom átmenetet teremtenek a különböző síkok között. Ez a fokozatosan elvesző élesség megerősíti a távolság és a rejtély érzetét, arra ösztönözve a nézőt, hogy elképzelje, mi található a látható ösvény túloldalán.
A fény egyenletesen és gyengéden oszlik el, agresszív kontrasztok nélkül, nyugtató egyensúly- és belső nyugalom érzetét adva. Nem egy fényes fényről van szó, hanem egy lágy, tiszta fényről, amely úgy tűnik, mintha a lombok között szűrődik be, megvilágítva az utat és kiemelve a talaj textúráit és a törzseket. Ennek a megvilágításnak köszönhetően a táj szinte meditativ minőséget kap, amely kedvez a belső önvizsgálatnak és a csendes elmélyülésnek.
Összességében a mű mély kapcsolatot közvetít a természettel és az idő lassú ütemével, bemutatva egy utat, amely az ember belső útját szimbolizálja a nyugalom és elmélyülés felé. A fény, a szín és az összhang kiegyensúlyozottsága olyan behálózó jelenetet teremt, amely arra hív, hogy megálljunk, lélegezzünk, és hagyjuk, hogy a környezet csendje magával ragadjon.