Frans Masereel (1889-1972) - Mijn Land

FRANS MASEREEL - AZ ÉN FÖLDEM

Négy gyönyörű eredeti fametszet/linónyomat Frans Masereeltől egy magángyűjteményből. A papíron lévő linónyomatok mérete 24 × 19 cm, a gravírozásoké pedig 15,5 × 11,5 cm. Részei a 1964-ben kiadott „Mijn land” című kötetnek.

KENMERKEN
- Művész: Frans Masereel
- Cím: Az én országom
- Méretek: 24 x 19 cm
- Állapot: Tökéletes állapot
- Aláírva: Igen, nyomtatásban.
- Extra: 1956-os eredeti mű (Lásd a kolofon és a borító fotóit - nincsenek mellékelve).

Az egész készletet professzionálisan csomagolva és biztosítva kerül feladásra Track and Trace-kóddal. A fotók a leírás részét képezik. A kolofon és a könyvborító nincsenek mellékelve; a vásárlás kizárólag a négy linónyomatot foglalja magában.

FRANS MASEREEL

Frans Masereel (1889–1972) belga művész és grafikus volt, kifejező és megragadó fametszeteiről ismert. Blankenberge-ben, Belgiumban született, és a Gent-i Szépművészeti Akadémián tanult. Masereel egyedi stílust alakított ki, amely gyakran társadalmi, politikai és emberi témákat dolgozott fel.

Munkája erőteljes érzelmek és történetek kifejezésére irányult fekete-fehér nyomtatások révén, ahol nagy kontrasztokat és erőteljes vonalakat használt. Masereel gyakran az expresszionista mozgalommal hozható összefüggésbe, és művei tükrözték társadalmi igazságosság iránti érdeklődését, a dolgozó osztály harcát és az emberi állapotot.

Masereel különösen arról híres, hogy a „képregényeknek” vagy „képregény-sorozatoknak” nevezett sorozataival vált ismertté (például a 1925-ös „A Város”), amelyek szavak nélkül mesélnek történeteket egy képsorozat révén.

A grafikai munkái mellett Masereel tevékenykedett illusztrátorként és festőként is. Sok időt töltött Franciaországban, Németországban és más európai országokban, ahol hatással volt több művészre és mozgalomra. Masereelt ma is a 20. század egyik legfontosabb belga művészének tekintik.

KÖNYV: AZ ÉN HAZÁM

Frans Masereels könyve, a „Mijn Land” („Mon Pays”) 1926-ból származik ( és limitált példányszámban nyomtatva, 1956-ban) egy olyan mű, amelyben a művész kifejezi Belgiumról és korának társadalmi és politikai körülményeiről alkotott nézeteit. A könyvet különlegessé teszi, hogy nemcsak szöveget tartalmaz, hanem elsősorban erőteljes fametszetekből áll, amelyek vizuálisan támogatják a könyv tartalmát.

A "Mijn Land" című műben Masereel a képek erejét használja Belgium helyzetének leírására az első világháború utáni években. A könyv bemutatja a társadalmi zűrzavart, a szegénységet és az iparosodást, és kiemeli a munkásosztály problémáit és a hétköznapi ember küzdelmét a gazdasági és társadalmi elnyomás ellen.

A „Hazám” című műben a képek gyakran nyersek és kifejezőek, és visszaadják az emberek harcát és frusztrációját, miközben egyúttal megörökítik a táj szépségét és Belgium kultúráját. Masereel ötvözi a társadalomra vonatkozó kritikus szemléletét a hazája iránti mély szeretettel, ami erőteljes érzelmi töltetet ad a könyvnek.

Más műveihez hasonlóan a "Mijn Land"-ben alig van szöveg – a képek magukért beszélnek. Masereel szimbólumokra, erőteljes kompozíciókra és a fény és sötétség közötti kontrasztokra támaszkodik, hogy üzenetét átadja. Ez egy olyan mű, amely egyaránt költői és politikai, és tükrözi expresszív stílusát, amely az 1920-as és 1930-as években sok hatást gyakorolt a művészeti világra.

Alapvetően a „Mijn Land” egy vizuális pamflet, amely felhívja a figyelmet korának társadalmi realitására, ugyanakkor a emberi létezés rugalmasságát és szépségét is tükrözi. Ez Masereel egyik legikonikusabb műve, és továbbra is fontos darabként értékelik a belga művészettörténelemben.

Bár a könyv nem mindig szó szerint konkrét városokat említ, egyértelmű utalások vannak a belgiumi ipari központokra. Néhány város, amelyet gyakran a könyv kontextusával társítanak, a Masereel által érintett témák alapján, a következők:

* Brüsszel - Belgium fővárosaként és fontos politikai és gazdasági központként Brüsszel implicit jelenlétet érezhet a városi nyomor és a munkások körülményeit ábrázoló képekben.

Antwerpen – a kikötőváros, egy ipari és kereskedelmi központ, egy másik város, amelyet gyakran a munkásság osztályával és a Masereel műveiben ábrázolt társadalmi feszültségekkel társítanak.

Luik – Luik abban az időben Belgium egyik legfontosabb ipari városa volt, híres a bányáiról és gyárairól. A nehéz munkakörülmények és a város ipari környezete valószínűleg szerepet játszott Masereel társadalmi tájképének ábrázolásában.

* Charleroi – Charleroi a nehézipar központja is volt, és híres a bányászatról és az acéliparról. A város szimbolikus jelentéssel bír a belga ipari történelemben, és összhangban lenne Masereel által érintett témákkal.

Masereel nem ad meg részletes neveket ezeknek a városoknak a művében, de vizuális stílusa és a társadalmi és ipari témái egyértelműen a belga ipari központokra utalnak, ahol a munkásosztály gyakran nehéz körülmények között élt. A könyv képeket tartalmaz gyárakról, sikátorokról, munkásnegyedekről, továbbá az ellentétről a modern város és a vidéki nyugalom között. Ahol megjeleníti a városokat, azok inkább szimbolikusak, és az adott időszakBelgiumának általános társadalmi helyzetét ábrázolják, mintsem konkrét városi portrék lennének.