Sebastià Terramilans (1939) - Espejo natural

A Pictura Aukciók bemutatja Sebastià Terramilans művét, amely a nyugodt erdős táj tükröződésének harmonikus, csendes szépségét adja át a vízben; nyugalmat, egyensúlyt és mély kapcsolatot a természettel közvetít. A festmény kiváló technikájáról és magas festői minőségéről híres.
· Keret méretei: 68x77x7 cm.
· A mű méretei: 46x55 cm.
· Olaj-vászon, kézzel aláírt a művész a kép jobb sarkában: S. Terramilans.
· A darab jó állapotban van.
· A mű ára különleges kerettel eladó (aukció keretében ajándék).

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek a tét leírásának szerves részét képezik.

A képet professzionálisan fogja becsomagolni egy IVEX-szakértő (https://www.instagram.com/ivex.online/), nagyminőségű anyagokat használva a védelme érdekében. A szállítási ár fedezi mind a professzionális csomagolási költséget, mind a szállítást.
A szállítás a Correos, GLS vagy NACEX útján történik nyomonkövetéssel. Nemzetközi kiszállítás elérhető.

------------------------------------------------------------------

Ez a kép gazdag vizuális és érzelmi rétegzettségű természetképet mutat be, amelyet egy nyugodt vizet átkeresztülő erdői környezetben elhelyezkedő táj jellemzi. A jelenet a szemlélő elé tárul, mint a természet benső sarka, ahol a növényzet gyakorlatilag teljesen kitölti a teret. Különböző magasságú és sűrűségű fák halmoznak egymás mellé a víz partján, zöld menedéktípusú helyet alkotva, amely beburkolja a tájat. A kezdetektől fogva a mű frissesség, csend és egyensúly érzetét kelti.
Bal oldalon egy lágy, fűvel borított lejtő fényben ragyog, ami kontrasztot képez a sötétebb erdei zónákkal. Ez a fénycsík vizuális pihenőpontként funkcionál, és mélységet ad a kompozíciónak. A törzsek enyhén dőlnek, természetes módon alkalmazkodnak a terephez, megerősítve az élő és folyamatosan változó környezet érzetét. Ezeknek az elemeknek a felépítése a kép közepére irányítja a tekintetet, ahol a víz kerül előtérbe.
A folyó vagy tó a jelenet alapvető részét képezi, finoman tükrözi a fákat és az eget. A sötét, nyugodt felszín úgy működik, mint egy tükör, amely megduplázza a tájat, teret és folytonosságot teremtve. A tükröződések enyhén eltorzultak, finom mozgást kölcsönöznek, elkerülve a vizuális ridegséget. Ez a valóság és a reflexió játéka költői dimenziót ad, gazdagítva a szemlélő átélését.
Jobboldalon a növényzet egyre sűrűbbé és fényesebbé válik, zöldes és sárgás tónusokkal, amelyek a napsütés jelenlétét sugallják. Bokrok, levelek és ágak rétegeződnek, textúrát és mélységet adva. Ez a terület úgy tűnik, mintha saját élete lenne, mintha a erdő lassan lélegezne. A fény és árnyék közötti kontraszt megerősíti a dinamizmus érzetét egy látszólag mozdulatlan környezetben.
Összességében a mű mély harmóniaérzetet közvetít a víz, a növényzet és a fény között, egy olyan tájat bemutatva, ahol az idő úgy tűnik, megállt. Minden elem természetes módon illeszkedik egymáshoz, előidézve egy szemlélésre és elmélkedésre alkalmas atmoszférát. A kép arra hívja a nézőt, hogy szakítsa meg a hétköznapi ritmust, és merüljön el egy csendes, kiegyensúlyozott térben. Egy olyan kép, amely a természet csendes szépségét és belső nyugalomra való képességét ünnepli.