Vincenzo Raimondo - Girl Power





Adja hozzá kedvenceihez, hogy értersítést kapjon az árverés kezdetekor!
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 127923 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Leírás az eladótól
Cím: Girl Power
Technika: Akril festék szálon
Méret: 60 × 90 cm
Girl Power egy szimbolikus gesztust idéz fel, amely a hetvened évek feministák tüntetéseiben született, és a női test felszabadulásának emblémájává vált a tabuk és a reduktív olvasatok ellen. Egy olyan gesztus, amely 1971-ben Párizsban tett közzé nyilvános megjelenést, majd később Európában és Észak-Amerikában terjedt el mint emancipáció, tudatosság és kulturális törés jelképe.
A festményben a gesztus közvetlen, kortárs grafikai nyelven születik újjá, megőrizve eredeti erejét anélkül, hogy steril provokációvá válna. A kezek egy felismerhető formát alkotnak, történelmi memóriával és politikai jelentéssel töltve meg, miközben a semleges háttér izolálja a szimbólumot, középpontba állítva, szinte ikonná válva.
A „Girl Power” és a „Man Weakness” feliratok Ironikus és szándékosan dőlő olvasatot vezetnek be. Amit historikusan női gyengeségként vagy törékenységként értelmeztek, itt megfordul: a nők által követelt erő a férfi számára kontrollvesztést és destabilizálódást jelent. Nem támadás, hanem nyelvi inverszió játéka, amely megkérdőjelezi a hagyományos hatalom- és szerepeket.
A Girl Power az iróniát kritikai eszközként használja, egy történetesen pontos gesztust átalakítva egy mai, olvasható és jelképes feszültséggel teli képpé. Egy olyan mű, amely arra hív bennünket, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan függ az erő gyakran csak a szemlélőponttól.
******
Önképzett művész vagyok, munkám nem fix stílust követ, hanem idővel és tapasztalatokkal fejlődik.
Festményem a mindennapi élet megfigyeléséből és az érzelmek hallgatásából születik.
Különféle témákat járok körül, új nyelveket kísérletezve, hagyva, hogy minden alkotás megteremje saját formáját.
Művészetem ösztönös, lényegre törő és tökéletlen; az emberi lényeget és a természet összetettségétől kötődik.
A művészet számomra nem díszítés, hanem őszinte és megélt jelenlét.
2015-ben és 2016-ban a Sunday Painters pályázat finalistája voltam, amelyet a La Stampa szervezett, több mint 3 000 kiinduló mű közül válogattak.
A válogatást egy képzett zsűri felügyelte, Francesco Bonami kritikussal a fedélzeten.
A döntőbe jutottak bemutatásra kerültek egy olyan művészeti rendezvényen, amely az Artissima – Torino Nemzetközi Kortárs Művészeti Vásárhoz kapcsolódott. 2016-ban a Kritika-díjat kaptam.
Cím: Girl Power
Technika: Akril festék szálon
Méret: 60 × 90 cm
Girl Power egy szimbolikus gesztust idéz fel, amely a hetvened évek feministák tüntetéseiben született, és a női test felszabadulásának emblémájává vált a tabuk és a reduktív olvasatok ellen. Egy olyan gesztus, amely 1971-ben Párizsban tett közzé nyilvános megjelenést, majd később Európában és Észak-Amerikában terjedt el mint emancipáció, tudatosság és kulturális törés jelképe.
A festményben a gesztus közvetlen, kortárs grafikai nyelven születik újjá, megőrizve eredeti erejét anélkül, hogy steril provokációvá válna. A kezek egy felismerhető formát alkotnak, történelmi memóriával és politikai jelentéssel töltve meg, miközben a semleges háttér izolálja a szimbólumot, középpontba állítva, szinte ikonná válva.
A „Girl Power” és a „Man Weakness” feliratok Ironikus és szándékosan dőlő olvasatot vezetnek be. Amit historikusan női gyengeségként vagy törékenységként értelmeztek, itt megfordul: a nők által követelt erő a férfi számára kontrollvesztést és destabilizálódást jelent. Nem támadás, hanem nyelvi inverszió játéka, amely megkérdőjelezi a hagyományos hatalom- és szerepeket.
A Girl Power az iróniát kritikai eszközként használja, egy történetesen pontos gesztust átalakítva egy mai, olvasható és jelképes feszültséggel teli képpé. Egy olyan mű, amely arra hív bennünket, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan függ az erő gyakran csak a szemlélőponttól.
******
Önképzett művész vagyok, munkám nem fix stílust követ, hanem idővel és tapasztalatokkal fejlődik.
Festményem a mindennapi élet megfigyeléséből és az érzelmek hallgatásából születik.
Különféle témákat járok körül, új nyelveket kísérletezve, hagyva, hogy minden alkotás megteremje saját formáját.
Művészetem ösztönös, lényegre törő és tökéletlen; az emberi lényeget és a természet összetettségétől kötődik.
A művészet számomra nem díszítés, hanem őszinte és megélt jelenlét.
2015-ben és 2016-ban a Sunday Painters pályázat finalistája voltam, amelyet a La Stampa szervezett, több mint 3 000 kiinduló mű közül válogattak.
A válogatást egy képzett zsűri felügyelte, Francesco Bonami kritikussal a fedélzeten.
A döntőbe jutottak bemutatásra kerültek egy olyan művészeti rendezvényen, amely az Artissima – Torino Nemzetközi Kortárs Művészeti Vásárhoz kapcsolódott. 2016-ban a Kritika-díjat kaptam.

