Lajos Kassak (1887-1967) - Concrete Composition

Lajos Kassák „Composition” a La Lune en Rodage III-ből

Medium: Linocut
Material: Papír
Méretek: 25 x 21,5 cm 32 x 32 cm kartonon
Szerző: Edition Panderma, Basel
Év: 1977-ben kiadott
Kiadás: Ez egy számozatlan példány a 230 kiadásból (65 darab kereskedelmi forgalmon kívüli volt számozatlan)
Aláírás: Aláírt

Proveniencia:
Edition Panderma, Carl Laszlo, Basel
Galerie von Bartha, Basel
Magántulajdon, Basel

Állapot / Restaurálás:
- kiváló archív állapot

További információk:

Ritka, korlátozott példányszámú kiadvány a hordozható post- és kortárs művészeti gyűjteményből, a La Lune en Rodage III. Ez egy számozatlan példány a 230 kiadásból (65 kereskedelmi forgalmon kívüli volt számozatlan) és része a La Lune en Rodage könyvek harmadik sorozatának. A La Lune en Rodage három kötetben jelent meg 1960-ben, 1965-ben és 1977-ben, összesen körülbelül 180 műtárgyat tartalmaz, amelyek a 1950-es és 1970-es évek közötti művészi avantgárd szcéna eseményeit dolgozzák fel. A művek Carl Laszlo által gyűjtöttek össze, és a kor legnagyobb művészeit számazták fel, akik fontos darabokkal járultak hozzá, gyakran művészetük termelésének és karrierjük fordulópontjához vezetve: például Enrico Castellani műve az első dokumentált grafikai munkája, Piero Manzoni Achrome című többszöröse pedig az a mű, amelyet a művész készített.

Biográfia:

Lajos Kassák 1887. március 21-én született a magyarországi Ersekujvár nevű kisközségben. Csak néhány évig járt iskolába, majd színműhely-szolgáltatói szakmát tanult. Kassák ezután Győrben és Budapesten vasfémművessé vált. Húsz éves korában önállóan tanult festeni és költeményeket írni. 1915-ben megalapította a forradalmi periódusú „A Tett” című folyóiratot, amely köré összefogta a háború ellenző fiatal művészeket és írókat. Miután a „A Tett” betiltották, 1916-ban Kassák megalapította és szerkesztette az avantgárd Aktivista „MA” című folyóiratát. Ebben 1921-ig publikált Grosz, Schwitters és Hans Richter műveit. A Magyar Kommunista Köztársaság bukása után 1920-ban Kassák Bécsbe emigrált, ahol tovább publikálta a „MA”-t. Bár Kassák korai munkásságát erősen befolyásolta a Dada, Constructivizmus felé fordult, miután László Moholy-Nagy inspirálta, aki később a Bauhausban tanított. Ebben az időszakban a „MA”-ban fogalmazta meg Kassák a magyar konstruktivizmus elméleti programját 1921-ben. 1924 novemberében Kassák sok, akkor ismert szobrász és festő (Brancusi, Arp és Schwitters közreműködésével) részt vett a Bukarestben rendezett „Modern Művészet első nemzetközi kiállítása” bemutatóján. 1926-ban találkozott Le Corbusier-rel, Amédée Ozenfant-tal, Goll-lal és Dermée-vel Párizsban. Ugyanezen év novemberében hazaérkezett a száműzetésből Budapesthez. Lajos Kassákot megdöbbentette a németországi Nemzetszocialista hatalomátvétel és a magyarországi bábállam. Miután Magyarországot felszabadították az NS-zsákmány alól, Kassák aktív maradt a Magyar Művészeti Tanácsban és szerkesztőként, de az 1950-es évek közepére nyilvános tisztségéből kiszorították, bár nemzetközi hírneve továbbra sem kopott meg. A kiállítások Kassák sokoldalú és termékeny festő, szobrász, grafikus és kollázs művész munkásának tiszteletére jöttek létre Párizsban, Münchenben, Varsóban, Kölnben és Párizsban. 1966-ban Kassák részt vett a Zürichi Kunsthalle és a párizsi Musée d'Art Moderne által megrendezett nagyszabású Dada-kiállításon. 1967-ben, ugyanabban az évben, amikor elhunyt, Kassákot retrospektív kiállítással tisztelték meg a budapesti Adolf Fényes Galériában.