Calvo - Zolfo e Melograno

Ez Nino Calvo, az olasz szicíliai születésű, 1983-as évjáratú művész alkotása egy vibráló gesztus-absztrakció példája, amelyben a szín és a mozgás lesz a kompozíció abszolút főszereplője.
Az alkotás egy energiakrobátának tűnő színkibocsátásként jelenik meg. A vonalak látszólagos káosza ellenére a szerkezet ravaszul kiegyensúlyozott geometriai elemekkel, amelyek a szemünket „megragadják”.

A Színpaletta: Dominál egy napos, merész kombináció a primer sárgából, élénk rózsaszínből és vörösből. Ezek a meleg tónusok savanykás zöld árnyalataival és szürkés/fekete érintésekkel vannak megszakítva, olyan kontrasztot teremtve, amely mélységet és ritmust kölcsönöz.

A Gesztus és a Dinamizmus: Az akril technikát görbített és dinamikus ecsetvonásokkal viszik fel, amelyek emlékeztetnek örvényekre vagy forgómozgásra. Ez a „jel“ akciófestést sugall, szinte ösztönös módon, amely vitalitást és valamilyen organikus erjedést közvetít.

Geometriai Strukturális Elemzések: A háttér folyékonyságával szemben Calvo merev geometriai elemeket is elhelyez:

Egy hosszú, bal oldali fekete függőleges sáv, amely hordozó tengellyé válik.
Fehér és félig átlátszó téglalapokra épülő foltok, amelyek úgy tűnnek, mintha a szín fölött lebegnének, rétegződő és vizuális „csönd” hatását keltve.
Egy sötét vízszintes vonal az alacsonyan jobboldalon, amely lezárja a kompozíciót.

Az alkotás úgy tűnik, mintha a káosz és a rend kettősségét vizsgálná. A művész szicíliai gyökerei megnyilvánulhatnak a színek választásában (a nap és a búza sárgája, a vajtiszta vörösek), de a nyelv – egészen biztosan kortárs és kozmopolita.

A színek táncára ráhelyezett geometriai blokkok a tiszta érzelem keretezésére irányuló ész intencióját sugallják, vagy talán olyan városi ablakokat jelentenek, amelyek egy lüktető és megállíthatatlan természetre néznek.