Marco Ercoli - Senza Titolo

Marco Ercoli (1986) Olaszország
Cím: Senza titolo, 2022, olaj a vásznon
Méret: 60x40x2,5
Aláírás a hátulján
Kiemelkedő állapotok

A művet egyéni kiállításokon mutatták be:
2022 – Róma: „Epimeteo”, Galleria 28 Piazza di Pietra, szerkesztő: Giorgia Basili.
2023 – Gualdo Tadino (PG): „Nei tuoi occhi”, Polo Museale - Museo della ceramica, szerkesztő: Cesare Biasini Selvaggi.

Marco Ercoli műveit a Colasanti árverési ház is bemutatta:
https://www.colasantiaste.com/it/artisti/marco-ercoli-1327

Az artista szerepel az Arsvalue művészek katalógusában:
https://www.arsvalue.com/en/lots/1278322/marco-ercoli-roma-1986-albero-della-vita

Instagram oldal:
https://www.instagram.com/marco__ercoli/


Kritikai elemzés: „A Napfogyatkozás a Napvirágból”
A mű erőteljes vizuális ellentétes jelenségként mutatkozik be. Ha a napraforgó definíció szerint a fény után go, itt inkább a sötétségből származik vagy áldozatává válik. A kompozíció függőleges, felfelé irányuló feszültség uralja, ahol a képtartó alja lángoló, lecsiszolt tüzek által korhadt, egy ideges gesztikulációval, amely emlékeztet egy primordiális tűz gyökereire.

Kulcs elemek
Éjszakai kromatizmus: A paletta elhagyja a poszt-impresszionizmus vibráló sárgáit, és zöldsavas, okkerbarna tónusokat ölel fel, mintha fordított fotoszintézisre utalna. A mély feketén alapuló háttér és a központi fazék radioaktív fénye közötti kontraszt létrehoz egy „kortárs vászon-fény-árnyék” hatást, amely deformálja a volumeneket.
A virág morfológiája: A napraforgók nem dicsőségükben ábrázolva vannak, hanem torzult öregedési fázisban. A sziromok úgy tűnnek, mintha izgalmas tapogatók vagy vak szemek lennének, amelyek önmagukba hajlanak, létrehozva egy létkérdéses és hanyatló érzést.
Váza Totemként: A középen lévő váza nem egyszerű tartály, hanem biomorfa tömegként jelenik meg, amely a tűzből emelkedik ki. A smaragdzöldtől a kén sárgájáig terjedő árnyalás mintegy ásványi vagy toxikus minőséget kölcsönöz neki.

Synthetikus ítélet
A művész kimagasló képességgel manupilálja a hagyomány szimbólumait, hogy a kortárs nyugtalanság üzenetét közvetítse. Nem a természet ünneplése van előttünk, hanem annak pszichológiai torzítása. Ez egy olyan mű, amely nem a szem ápolását keresi, hanem megkérdőjelezi azt, egy kert és a szakadék közötti limbo felé vezeti a nézőt.

Verdiktum: Egy ragyogó példája az új-szimbolizmusnak, ahol a szépség elválaszthatatlanul kapcsolódik saját pusztulásához.

Bio:

Marco Ercoli Rómában született 1986-ban. A művészeti középiskolában szerzett diplomát az „A. Caravillani” nevű művészeti líceumban. 2010–2011 közötti időszakban az Appennini- hegységen belül élve megfigyelt, lassúságra épülő élettel foglalkozott a városi zavaró tényezőktől távol. Ebben az időszakban részletesen tanulmányozta a festészetet, részletekre való különleges odafigyeléssel, amely egy természetről, mint tökéletes és harmonikus dimenzióról szóló ciklust vezetett. A „Migrazioni interne” és az „Albero della vita” a két példája ennek. 2012-ben a Colart nevű jelentős művészeti anyaggyártó cég ösztöndíját nyeri el, amely három hónapos művészi rezidenciát biztosított Bretagne-ban, Lehon kolostorában kiállítással zárva. A rezidencia alatt megkezdte a „Revertar (Je Reviendrai)” projektet, amely az ember és természet szimbiózisát vizsgálja hét mű megjelenítésén keresztül, hét lépésként (Le sommeil, Le Reve, Omega Alfa, La conscience, L'Acceptation, L’Abandon, La Symbios). Visszatérve Rómába folytatta a természet ábrázolására irányuló kutatását egy új sorozattal, a „Il Silenzio” címmel. Ugyanebben az évben Khmer Birodalom idején a Budapesti Bambin Gesù kórháza társadalmi humanitárius projektjéhez utazott, és megtekintette a Khmer Rouge politikai fogságát (S-21 Tuol Sleng), amely megdöbbentő fotóazonosító képeket hagyott maga után; ez az élmény mélyen megváltoztatta emberi- és művészi pályáját. 2014-től kezdetét veszi a papírból készült szobrok megalkotása, az „Army” sorozat, amelyben a testrész ragyogó színekkel játszó görög szimbolikája találkozik az alkotók által reproduált tárgyak funkciójával (fegyverek, fegyverek) egy ellentétes szimbolikus kompozíció létrehozására. 2018-ban Baselben az Art Basel alkalmával lehetősége volt bemutatkozni, és ezzel párhuzamosan a Fondation Beyelerben megrendezett „Bacon-Giacometti” kiállítást is megtekintette; ez egy maieusztikus élmény volt, amely szükségessé tette, hogy időlegesen elvonuljon és elzárkózzon az Appenniniek fernája közé, ahol újból a festészetnek szentelte idejét. Ez a döntés visszavezette a 2010-es évre, távol a zajoktól, a mindennapok rohanó ritmusától, követve a „Gnothi Seauton, eudaimonia, kata métron” (ismerd meg önmagad, a boldogság a jó megvalósítás, mértékkel) szellemiségét. A világkép onnan ered, hogy figyeljük a valóságot és a körülöttünk lévő dolgokat, és hogy a jelenségek igazsága szubjektív, ahogy az idő fogalmát egy elvont elképzeléstől egy konkrét és érthető időformáig, a múlandóság és az élet paradoxonáig megy, és hogy lehetetlen az előre nem látható eseményeket ellenőrizni.

Marco Ercoli
Művészeti Önéletrajz
Díjak és Elismerések
2024: Kiválasztva a „222 művész, aki 2024-ben érdemes befektetés” című kiadványba, az Exibart szerkesztésében.
2023 – Gualdo Tadino: A 2023-as „Giochi de le Porte” Paliojának megvalósítása, a San Francesco dísztemplomában tartott állva ünnepléssel mutatták be.
2019 – Isernia: P.A.C.I. díj, Minőségi díj, Auditorium Città d'Isernia.
2012 – Franciaország: Colart ösztöndíja az Atelier „Plessix-Madeuc”nál.
2008 – Rómában: „MarteLive” díj Nyertese, minőségi díj, festészet kategória.

Személyes kiállítások (Solo Exhibitions)
2023 – Gualdo Tadino (PG): „Nei tuoi occhi”, Polo Museale - San Francesco katedrális kiállítóterme, szerkesztő: Cesare Biasini Selvaggi.
2022 – Róma: „Epimeteo”, Galleria 28 Piazza di Pietra, szerkesztő: Giorgia Basili.
2021 – Massa Lubrense (NA): „Notturno”, Art Hotel Villa Fiorella, szerkesztő: Giorgia Basili.
2016 – Róma: „7”, Galleria Curva Pura, szerkesztő: Serena Di Giovanni.
2010 – Róma: „F(R)ame”, Libreria Einaudi.
2009 – Róma: „Collezione di Farfalle”.
2009 – Róma: „Materia ed Ego”, Galleria Casina Giustiniani.

Közös kiállítások és pavilonok (Group Exhibitions)
2018 – Basel, Svájc: „Sommerausstellung”, Galerie Eulenspiegel.
2018 – Róma: „Profano liquido, solo per uso esterno”, Studio Giga, szerkesztő: Bianca Catalano.
2015 – Róma: „Radiate”, TakeawayGallery.
2015 – Fermo: Stripe Festival Art and Architecture.
2015 – Milánó: Affordable Art Fair Milano (AAF), Superstudio Più, Stand E5 (White Noise Gallery).
2015 – Róma: „Any Given Post-it”, White Noise Gallery.
2013 – Róma: „First Art Hotel”, Galleria Muciaccia.
2012 – Róma: „Rendez-vous”, Galleria ArtePerOggi.
2012 – Franciaország: „Les Atelier du Plessix-Madeuc”, Abbaye St Magloire, Lehon.
2011 – Torino: Velencei Biennale, Olasz Pavilon.

Installációk és különleges projektek
2018 – Civitella D'Agliano (VT): „Agora”, Állandó installáció, projekt 1 Artist 1 Day, Contaminazioni d'Arte.