Tömjénező - Aranyozott sárgaréz - Kopt tömjénégető edény

Helyi 18. századi vagy korai 19. századi öntött Kopta rézillatoságyú verilábas, Etiópiából származik. Az időszak 1750–1850 közé tehető, Afrika készítette. A hordó hengeres, átdíszített nyitott bordázott motívumokkal. Gyülekezeti felhasználás a Kopta egyházban.

Anyag:
- réz (bronzos)-ból készült.

Méret
ek:
- hosszúság láncokkal: 84,5 cm.
- magasság láncok nélkül: 30 cm.
- átmérő: 12 cm.

Állapot:
- Jó közepes állapotban, a tömjénező jó állapotban használták. Főként a láncokon van néhány hiba, és többször is javították őket. A fül is javítva van. A felső rész, amelyen keresztre volt, letört. Körbetekerve rézkeret segítségével a fogantyú működőképes marad. A fedélhez egy kampóval rögzítették a lánchoz a fedéllel kapcsolódó láncot. (lásd a fényképeket)

Háttér:

A tömjénezés fontos szerepet játszik az etióp egyházban. Szertartásokon és imákon használják, és Istennek szánt ajándéknak tekintik. Kis égő szénkövet helyeznek a tömjénező üstjébe, majd tömjént adnak hozzá. A tömjénezőt vallási szolgálatok és körmenetek közben ritmikusan előre-hátra lengetik hosszú láncokon, hogy a füst eljusson. A tömjénből keletkező hamu szentnek számít, és úgy hiszik, hogy gyógyító hatalommal bír.

A Ma'étant (Géz: ০৭৯১৯, ’tömjénező üst’; Amh.: ৭০১৯, maiant, ৩, maiäñña; illetve a mai használatban f, séna [Géz: ป, sénhah], ’tömjénező üst’) az etióp-ortodox liturgiában kör alakú fémedény, melyben izzó faszén található, rajta tömjént égetnek. Az üst négy láncra van függesztve, melyek mind a fülön vannak rögzítve, és így körbeforgatható. Van egy talpa és fedéllel látták el, amely a láncokra tolható. A füst kontrollálására a fedélhez egy extra lánc tartozik, amelynek végekeresztre végződik; ennek a láncnak a keresztje, amely a fagúzió tengelyén halad, adja az egész készülék tetejét. A láncokon gyakran kis csengők is vannak (šahura, bilbilla néven), amely talán a tizenkét apostolra utal, akik hangja a végső világig elér.

A Ma'etant szinte minden etióp-ortodox liturgiában használják. Bár diákok és mások gyakorlati célokra is tarthatják, a rítus közben csak a papok tarthatják a fogantyúnál, és végezhetik a tömjénezést. Gyakori népi megállapítás, amely a papságról szól: a Ma'étant alakja az örzött Mária testének képét testesíti meg, amelyet az apostolok a sírhoz vittek, mivel a diákok, akik ezt a feladatot általában végezték volna, csak később lettek kinevezve (interjú Alämnäw Azzänä-val, 2005. május 24.).

Típusok
Az etióp-ortodox liturgia (különösen az Anti wéýétu ma Yéiänt zäwärq... Te vagy az Arany Tömjénező, Maryam aranya, 6. vers vasárnapról, VelMe I, 91; II, 296, Mäshafä qéddase 1981/82, hst. III, nr. 122 [Daoud 1954:41, nr. 122]) és az etióp hagyományos tudósok (a ſérYatä betä kréstiyan on keresztül) spirituális jelentést tulajdonítanak a Ma'etant használata minden elemének: az änt arany röviden a Szent Mária alakját jelképezi, aki Isten Igéjét emberiességével ruházta fel. A Ma'etantben lévő izzó izzó a Jézus születésének Isteni Igéje Máriina ölében; összehasonlítható azzal a lánggal, amelyet az angyal vitt, hogy Isaiah ajkát megtisztítsa (Ézs 6:6), és az úrvacsora kanálát magát a fogóval hasonlítják össze. A tömjén Jézus Krisztus Megtestesülésének illata és az ő kedves áldozata. A fazék és a három lánc az Atyát, a Fiút és a Szentlélek Istent testesíti meg; a fogantyú a Istenség teljességét; a 24 csengő pedig vagyis a 24 Mennyei Papot (Jel 5:8) vagy a négy élőlény lábainál álló angyalok hangjait jelképezi. A füst Isten illatát vagy az angyalok illatát szimbolizálja.

Ez a kifejezetten bronzszobrászati tárgy egy késő 18. századi vagy korai 19. századi liturgikus tömjénező, vagy tömjénező üst, amelyet a Kopta-ortodox egyházban használtak irányított imák és liturgiai ceremóniák kísérő imáihoz. A tömjénezőt a használat előtt a pap megáldotta, majd tömjénnal és tömjéngyantával meggyújtották, és a templomban a zsoltárok hangzása közben hordták.

A tömjénező négyzet alakú üstből áll, amelynek kupola alakú fedele összeérő köröket mintáz, és rajta egy nagy kereszt található. A fedél felhúzható, hogy egy mély tömjenezőt tárjon fel, amelyben égő parázs és tömjénszemek kerültek elhelyezésre. A tömjénező egy perforált lábon áll, és négy világító lánccal lóg a fogantyúról.

Egy tömjénezőt a tömjénezéshez használnak, amely arab gyanta (akáciaból származó gyanta) és illóanyagok keveréke. A tömjént már az ókorban is használták, hogy szimbolizálja a hívők imáinak Isten felé emelkedő füstjét. Felforrósított faszénre helyezik a tömjént a tömjénezőben, és miközben a tömjénező a láncokon előre-hátra leng, a füst felfelé száll és szétszóródik az egész templomban.

Ez a tömjénező egy etióp-ortodox templomból származik, és a harangokat azoknak az idősebbeknek szimbolikájaként értelmezik, akik Isten körülveszik János látomásában, a Biblia utolsó könyvében.

Az etióp egyház 1959-ig a Kopta egyház része volt, amikor teljesen függetlenné vált.

Egy tömjénező (latinul Turibulum vagy Thuribulum) egy olyan edény, amelyben tömjént égetnek.
Általában tálból fedéllel áll, amelyhez láncok kapcsolódnak, hogy azt az istentiszteleten körbe lehessen hordani vagy a sztendertől le lehessen lógatni. Egy további lánc van a fedélen. Ezzel a lánccal lehet a fedelet felhúzni, hogy a tömjént feltöltésre kerüljön. Ezt úgy érik el, hogy tömjénszemeket helyeznek a forró szénre.

A szolgáló, aki a tömjénezőt hordozza, a thuriferarius, thuriferar vagy tömjénezőhordozó.