Edmund Kesting (1892-1970) - Kreuztragung

Az árverésen egy absztrakt kompozíció található Büttenpapíron Edmund Kesting jelentős német művész 1919-es alkotásából, itt 1960/70-es években a konstruktivizmus stílusában, a lapméret 34,5 x 48 cm, a képmotívum 15 x 13 cm.

A fametszet a művész stemplijével aláírva van. A fametszet 1919-es limitált példányszáma – itt a 87-es szám – „100 példány” közül, az 1960/70-es évekre lett kiadva. Az állapot kiváló, a lap felső széle bal oldalán egy minimális gyűrődés található (lásd a fotón).

Tovább található egy másik KESTING nyomtatvány egy párhuzamos aukcióban, valamint más német konstruktivisták (BUCHHOLZ és MAATSCH).

VITA EDMUND KESTING (forrás: Wikipedia-kivonatok)

Edmund Kesting (született 1892. július 27., Dresden – elhunyt 1970. október 21., Birkenwerder) német festő, grafikus, fotós és művészeti pedagógus volt. A informell festészet képviselői közé tartozik.

1919-ben Kesting létrehozta a magánművészeti iskolát Der Weg – Schule für Gestaltung. 1921-ben találkozott Herwarth Waldennel, és a beavatkozásban elkezdett részt venni.

1920 óta konstruktivista munkák és vágott kollázsok keletkeztek. Olajfestményeket, akvarellokat és gouache-kat készített. 1922-ben feleségül vette diákját, Gerda Müllert. Szoros kapcsolatai voltak az avantgárd művészekhez, például Kurt Schwitters, László Moholy-Nagy, El Lissitzky, Alexander Archipenko és mások. Különösen Schwitters művei hatottak rá – ezt lenyűgöző módon hatott rá. 1923-tól részt vett a „Sturm”-kör kiállításain.

Kb. 1925-től intenzívebben foglalkozott a fotózással. Kísérleti fototechnikákat próbált ki, mint többszöri exponálások, fotogramok és negatív montázsok; ehhez Kesting nagyméretű mattképű kamerákat használt. 1926-ban megalapította a berlini iskolát „Der Weg” és a Dresdeni Sturmbarátok társaságát. Kesting most már nemzetközileg is sikeres volt. Részt vett kiállításokon Moszkvában és New Yorkban. A Museum of Modern Art megvásárolta tőle a vágott kollázsokat. A 1930-as évek elején belépett a Deutsche Werkbundba. 1931-ben Eduard Kesting megalapította Erich Fraaß-szal és Bernhard Kretschmar-rel a Neue Dresdener Sezessiont.

A nácizmus hatalomra kerülése után kötelező tagja lett a Reichskammer der bildenden Künste-nak. 1933-ban nála házkutatásokat tartottak; Kesting ekkor néhány művét megsemmísítette. A következő években reklámsz photographerként dolgozott autó- és fotócégek számára. 1936-ig részt vehetett kiállításokon, majd munkavállalási és kiállítási tilalmat kapott, amely a fotózásra nem vonatkozott.

1937-ben a Németország-szerte zajló „Entartete Kunst”kampány során több tucatnyi képe került köz-gyűjteményekből lefoglalásra és megsemmisítésre.

Karl von Appen, Helmut Schmidt-Kirstein, Hans Christoph és mások mellett 1945-ben Dresdenben megalapította a „der ruf – befreite Kunst” művészeti csoportot. 1945/46-ban Dresden lerombulása után kísérleti fotómunkák sorozata született Dresdner Totentanz címmel, amely nevében utal a híres reneszánsz reliefre. Kesting 1946-ban a Dresdeni Werkkunst Akadémiára kapta meg a meghívást; átvette a Photographie und Film oktatóműhely vezetését. Egy évvel később azonban elbocsátották, ezután Berlint felé orientálódott, és 1948-ban a Berlin-Weißensee Állami Művészeti Főiskola Fotográfia szakának vezetője lett. 1953-ban az előadói állás megszüntetése a formalizmusvita során. 1955-ben felvételt nyert a Potsdam-Babelsberg-i Filmművészeti Főiskolára „Kamerabakausegzriás oktató” címén; 1960-ban nyugdíjba vonult.

Edmund Kesting 1970-ben halt meg Birkenwerderben Berlin mellett, ahova 1948-ban költözött. 1949 és 1959 között nem működött kiállítása a DDR-ben; körülbelül 1980-tól kapott hivatalos elismerést Kesting munkássága.