Assadour Baharian (1924–1990) - Landscape






Művészet- és kultúraszervezés mesterszak, tíz év tapasztalat olasz művészetben.
| 2 € |
|---|
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 129594 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Assadour Baharian (1924–1990), görög-armeniai művész, Landscape, olajfestmény (eredeti, 1986), 54,5 × 50,5 cm, keretezett, közvetlenül a művésztől eladó.
Leírás az eladótól
Assadour Baharian (1924–1990)
Ő egy magas rangú alak volt a görög-örmény közösségben, könnyen ellenálló aktivista, és olyan látnok, aki a görög művészeti életet a legsötétebb politikai időszakokban is átalakította.
Korai élet és a háború árnyékában
1954-ben Athénban született Baharian, és menekülttelepen nevelkedett, ez a háttér mélyen befolyásolta társadalmi öntudatát. Az Athéni Képzőművészeti Iskolában tanult olyan mesterek mellett, mint Umvertos Argyros és Dimitrios Biskinis. Ám tanulmányait a német megszállás Görögországban megszakította, ekkor aktívan részt vett a Nemzeti Ellenállásban.
A börtön évei: művészet, mint túlélés
1945-ben politikai tevékenysége miatt letartóztatták. A következő 15 évet (1945–1960) politikai fogolyként töltötte görög börtönökben és számkivetések helyein.
A Börtönkollekció: a sötét körülmények ellenére sosem hagyta abba a festést. Bármilyen anyagot felhasználva ábrázolta a rabok mindennapi életét, selymes, halvány tónusokban alkotott egy kísértetiesen gyönyörű kollekciót.
Első elismerés: börtönbeli alkotásait először a Zygos galériában mutatták be 1961-ben, rögtön megalapozva, hogy a „kritikai realizmus” mestere.
Az Ora Művelődési Központ: a sötétségben a világosság jelzése
1969-ben, a görög katonai junta (1967–1974) tetőfokán Baharian az Ora Művészeti és Kulturális Központot alapította egy szalon jellegű neoklasszikus épületben a Syntagma tér közelében.
Kulturális központ: irányítása alatt az Ora Athén egyik legfontosabb szellemi központjává vált. Nem csupán egy galéria volt; zene, költészet és viták menedékházává, ahol a szabad gondolat szelleme épp a legnagyobb elnyomás idején élt tovább.
Grafikai művészet: a Vakalo Iskolában rajz- és grafikai tervezést is tanított, összekötve a képzőművészetet a kereskedelmi kommunikációval.
Művészi evolúció
Míg korai munkáit a bebörtönzésének „sötét” realizmusa jellemezte, későbbi éveiben a vízfestés felé fordult.
A Fény Mestere: vízfestészeti tájképei technikai tökéletességükről és finom színhasználatukról ismertek, egyben a világra jobban költői és nyugodt szemléletét tükrözik.
Nemzetközi jelenlét: több mint 38 egyéni kiállítást rendezett, és Görögországot képviselte nemzetközi fórumokon, köztük a Brüsszelben megrendezett European Watercolor Institute-nál (1987).
Örökség
Assadour Baharian 1990-ben halt meg Athénban. 2003-ban a Görög Nemzeti Bank Kulturális Alapítványa (MIET) egy hatalmas retrospektív kiállítást szervezett róla, ezzel a posztelhód korszak egyik legkorszakosabb görög művészévé tették.
„Szabadságát 36 évesen visszanyerte, de a szellemét soha nem engedte börtönbe menni.”
A keretezett festmény végső méretei 65x60.5x2
Assadour Baharian (1924–1990)
Ő egy magas rangú alak volt a görög-örmény közösségben, könnyen ellenálló aktivista, és olyan látnok, aki a görög művészeti életet a legsötétebb politikai időszakokban is átalakította.
Korai élet és a háború árnyékában
1954-ben Athénban született Baharian, és menekülttelepen nevelkedett, ez a háttér mélyen befolyásolta társadalmi öntudatát. Az Athéni Képzőművészeti Iskolában tanult olyan mesterek mellett, mint Umvertos Argyros és Dimitrios Biskinis. Ám tanulmányait a német megszállás Görögországban megszakította, ekkor aktívan részt vett a Nemzeti Ellenállásban.
A börtön évei: művészet, mint túlélés
1945-ben politikai tevékenysége miatt letartóztatták. A következő 15 évet (1945–1960) politikai fogolyként töltötte görög börtönökben és számkivetések helyein.
A Börtönkollekció: a sötét körülmények ellenére sosem hagyta abba a festést. Bármilyen anyagot felhasználva ábrázolta a rabok mindennapi életét, selymes, halvány tónusokban alkotott egy kísértetiesen gyönyörű kollekciót.
Első elismerés: börtönbeli alkotásait először a Zygos galériában mutatták be 1961-ben, rögtön megalapozva, hogy a „kritikai realizmus” mestere.
Az Ora Művelődési Központ: a sötétségben a világosság jelzése
1969-ben, a görög katonai junta (1967–1974) tetőfokán Baharian az Ora Művészeti és Kulturális Központot alapította egy szalon jellegű neoklasszikus épületben a Syntagma tér közelében.
Kulturális központ: irányítása alatt az Ora Athén egyik legfontosabb szellemi központjává vált. Nem csupán egy galéria volt; zene, költészet és viták menedékházává, ahol a szabad gondolat szelleme épp a legnagyobb elnyomás idején élt tovább.
Grafikai művészet: a Vakalo Iskolában rajz- és grafikai tervezést is tanított, összekötve a képzőművészetet a kereskedelmi kommunikációval.
Művészi evolúció
Míg korai munkáit a bebörtönzésének „sötét” realizmusa jellemezte, későbbi éveiben a vízfestés felé fordult.
A Fény Mestere: vízfestészeti tájképei technikai tökéletességükről és finom színhasználatukról ismertek, egyben a világra jobban költői és nyugodt szemléletét tükrözik.
Nemzetközi jelenlét: több mint 38 egyéni kiállítást rendezett, és Görögországot képviselte nemzetközi fórumokon, köztük a Brüsszelben megrendezett European Watercolor Institute-nál (1987).
Örökség
Assadour Baharian 1990-ben halt meg Athénban. 2003-ban a Görög Nemzeti Bank Kulturális Alapítványa (MIET) egy hatalmas retrospektív kiállítást szervezett róla, ezzel a posztelhód korszak egyik legkorszakosabb görög művészévé tették.
„Szabadságát 36 évesen visszanyerte, de a szellemét soha nem engedte börtönbe menni.”
A keretezett festmény végső méretei 65x60.5x2
