Stefano Nurra - Flog

Ez a lenyűgöző kortárs mű a geometriai, egyensúlyban lévő kompozícióval ragadja meg a tekintetet, vastag textúrájú színblokkokkal, sötét, majdnem feketének ható háttéren felhasználva. A festő anyaggal való fizikalitását használja, hogy elkülönült területeket hozzon létre, amelyek egymásra hajlanak és kölcsönhatásba lépnek, és ezzel meghívja a nézőt egy elmélkedésre az absztrakció és a reprezentáció közötti határ felől.
A színblokkok térképszerű, téglalap alakú és szabálytalan formái határozott gesztussal kerülnek felhordásra, melyből kibontakoznak a spatula nyomai, így az alkotás kézzelfogható dimenzionalitást kap. Bal felsőn egy sötét zöldesszürkés téglalap helyez el egy stilizált, fehér zászlócsíkot, egy majdnem túlskálázott elem, amely vizuálisan a golfo pályák ikonográfiájára utal, sejtetve egy táj jelenlétét ebben a geometricus kontextusban.
Középen egy ellebbentett „L” betűre emlékeztető, gyönyörű fehér, fényes ivórmában lévő és sűrű textúrájú forma uralja a jelenetet, mint vizuális ellenpólus a zászlócsíkhoz képest. Alacsonyabban, egy élénk smaragd-zöld blokk foglalja a jobb alsó részt, szintén gazdag textúrával, míg balra egy gyengéd, halvány rózsaszín téglalap emelkedik ki.
Sztori jelleggel meglepetésszerűen kis, stilizált emberalakok jelennek meg – egy játszó fél lábon állva bal alul, és egy másik, guggoló alak a jobb oldali zöld blokkon –, amely egy váratlan narratív érintést ad. Ezek a figurák, mintha elenyésznének az óriási absztrakt térben, térbeli és magányosság érzetét keltik, késztetve az ember és a terek kapcsolatáról való elmélkedésre, legyenek azok valós vagy mentális terek.
Az alkotás egy kontrasztok játéka: a merev geometrikus formák és a festés spontán gesztusai között, a színbokkok opakításai és a textúrából visszcsillanó fények között, az absztrakció tisztasága és a mikro figuratív ábrázolások között. Olyan mű, amely nemcsak díszít, hanem a nézőt érintő, tapintható és vizuális felfedezőútra hívó, geometriai tájakon túli, csendes történeteket feltáró utazás.