Pippo - Migration of a Ghost

A szellem vándorlása
Követem a fehér madarakat a ködbe, árnyékom vékonyan nyújtózik a sárga nádasokon át. Szárnyuk van megfellebbezni ennek a nehéz földnek, de én a memória súlya által kötve vagyok, amely nem hajlandó repülni. A szél megrázza a szoknyámat, sötét szárny ver át a kopár égen, miközben a hideg csúcsok felé lépek. A világ vékonyodik körülöttem, olajjá és fénnyé válik. Szellemként keresem a helyet, ahol végre letehetem a szívemet.

* Méretek: 100 × 75 × 2.5 cm (H × Sz × Mé)
* Anyag: Eredeti olaj vászonon professzionális minőségű vásznon
* Kiadás: Egyedi, különleges eredeti mű
* Támogatás: Professzionális fa keretre feszített (lógatható állapotban).
* Keret: Keret nélküli (a oldalai ki vannak festve, külső keret nem tartozik hozzá)
* Hitelesség: Aláírva a hátoldalon; tartalmaz Hitelesítési Tanúsítványt (COA).
* Logisztika: Professzionális csomagolás és teljes biztosítású szállítás Olaszországból nyomkövetéssel.

A Művészről:

Pippo (Monzában született) olyan műveket hoz létre, amelyek a geometriai absztrakció és a szürrealizmus közötti csendes tájban barangolnak. Sikeres karriert hagyott maga után a grafikai tervezésben, hogy teljes egészében a festészetnek szentelje idejét, s a Maggiore-tó nyugtató partjai mellett telepedett le. Munkáin látható a háttere — szerkezeti, kiegyensúlyozott és pontos — mégis egy filmes hangulat lágyítja, amely olyan, mint egy emlék vagy álom.

Pippo számára a művészet egy elmélyült aktus. A témáival a jelen időben első személyben ír történeteket, belső szemmel lép be a vászonba, hogy a pillanatból a belső élményt élje át. Bár személyesen lép be ezekbe a világokba, a fizikai vásznat nyitva hagyja az értelmezésre. A figurák, bár elegánsan öltözködnek, gyakran arctalanok. Ez a névtelenség felhívás: azt biztosítja, hogy a főszereplő bárki lehet, lehetővé téve a néző számára, hogy belépjen a jelenetbe és maga is a történet belső részévé váljon.

Ez a látható és a láthatatlan közötti határ határozza meg a művészt is. Zárkózott és introspektív, magánosan ír és jobban szereti, ha vásznai beszélnek. Nincs digitális lábnyoma, kerülve a közösségi médiát, hogy megőrizze ugyanazt a rejtélyt, ami műveiben is jelen van.

Elegáns gazdagságú, döntő színekkel megtűzdelt, hangulatos tónusok palettáját használva finomítja a beszédmódot. Festményei — tele csendes állatokkal, éles árnyékokkal és ragyogó fénnyel — nem csupán képekről szólnak, hanem a vágyakozás és a kegyelem nyitott történeteiről.