Paolo Fedeli - Parigi di notte

PAOLO FEDELI Toszkánában született 1957-ben. A Sienai Művészeti Intézetbe járt, és megkapta a Mester 'Művészet' diplomáját. Számos egyéni kiállítást rendezett Olaszországban és külföldön. Többek között Ukrajnában, Franciaországban, Oroszországban, Spanyolországban, Rómában és sok más helyen. Számos Állandó Kiállításon szerepel. Művei számos köz- és magángyűjteményben találhatók. Tevékenységét nemzeti és nemzetközi folyóiratokban és újságokban ismerték el/érték. Részt vett számos jelentős hazai csoportos művészeti seregszemén, és fontos idézeteket, kritikai elismeréseket értek el.1979-től napjainkig 176 első díjat nyert festészeti versenyeken Paolo Fedeli pedig a természet titokzatos énekese.

DIÓNAK RÓLA:

Paolo Fedeli a feltétlen elegancia festője. Olykor kivételesen valószínűtlen és fel nem fogható események krónikása, válasz nélküli kérdések történetmesélője.
Vágya között a Toszkánát és egy nyilvánvalóan ismeretlen nyugati metropolisz fényjátéka között, ahol minden építészeti panoráma a globalizáció abszurditásában hasonlít egymásra, talán meglepőnek tűnhet számunkra. Mint ahogy nyelvének megváltozása is. Mégis finom kapcsolat látszik a pajták, a dombok, a tiszta ég, az éjszakai fények, a nedvességgel ragyogó utcák, a koromfekete köd atmoszférái között: soha nincsenek élő lények, mintha az ember, a mindennapi élet, a munka, a szerelem, a gyűlölet, a versengés, az ébrenlét és az alvás elkerülné az írói képzeletet, amely poetikájából kitiltotta a társadalmi jellegű vagy inkább a realizmus bármilyen hivatkozását. Valószínűleg a francia költő, Paul Verlaine egyetértett volna vele, a szavak és színek közötti szükséges távolságot figyelembe véve:
„Azt is szükséges azonban, hogy ne válaszd ki a szavaidat némi hibával:
senki sem annyira drága, mint a szürke dal, amelyben a bizonytalan a pontosval egyesül.
Lehetőleg messzire menned a gyilkos éleslátástól, a kegyetlen szellem­től és a tisztátalan nevetéstől; amelyek a kék szemét sírattatják!
Vedd magadhoz a beszédet, és nyújtsd meg a nyakát!
Így tehát Paolo Fedelire aolvasási kulcsa: az önreprezentáció és a meglepő elemeit felváltotta a bizonytalan homályára. A mindennapok retorikája és a hangos, disszonáns hangok zsiványai helyét a hiányozó csend tartózkodó puhasága vette át. A felismerhető ábrázolását felváltotta a vizuális költészet felemelkedése.

Paolo Levi