PaperBoy - Slightly Off Course (from the Peanuts Series No. 2)

Ez a mű Hokusai híres Óceán-hangulatának ismertetésére utal, és a redukált, kortárs képi térbe helyezi át. A hullám monumentális mozgása dominálja a kompozíciót, miközben a Peanuts figurái látszólag megingathatatlanul állnak szemben vele. A klasszikus eredeti drámaiságát szándékosan megtöri és szinte abszurd helyzetbe vezeti. A kép a fenyegetettség és a gyermeki nyugalmasság közti ellentétről játszik. Létrejön egy jelenet a kontroll és a kontrollvesztés között.

Eredeti műalkotás (egyedi darab) Akril a vászonra 100 cm x 70 cm méretben, aláírt.

A kép nem vasalható vászonra feszítve, hanem vászon formában kerül bemutatásra, így beleillik a keretezési méretekbe.

A sorozatról:
A From the Peanuts Series No. 1 - 6 című képgyűjtemény olyan alkotások sorát foglalja magában, amelyek tudatosan a művészettörténeti-kanon és a népszerű vizuális kultúra feszültségében állnak. Kiindulópontként nem az ikonikus művek puszta megszerzése, hanem a vizuális nyelv általi újbóli megkérdőjelezése szolgál, amely sok néző számára ismert: a Peanuts figuravilága.

A sorozat egy kalkulált töréssel operál. Egyrészt szigorúan komponált, a modern korszak formális absztrakciójától az utóháborús művészet ikonikus jeleneteiig terjedő képterek állnak. Másrészt feltűnnek olyan figurák, amelyek általában egyszerűséggel, humorral és érzelmi közvetlenséggel társulnak. Ez a konstelláció nem parózishoz vagy nosztalgiához vezet, hanem egy termékeny irritációhoz: a jól ismert motívumok felismerhetők maradnak, de Charlie Brown, Snoopy és társaik jelenlétével újra értelmeződnek.

Központi a sorozatban a formális tartózkodás. A figurák nem illusztrációként lépnek fel, hanem szorosan be vannak építve a meglévő kép-környezetekbe. Nem expliciten kommentálnak, hanem a művészettörténet tereiben laknak – gyakran csendesen, néha enyhén eltolva, mindig kétely és állhatatosság közötti tartással. Ez a visszafogottság teszi lehetővé, hogy a korábbi képi szerkezetek láthatóak maradjanak, miközben egyúttal a kulturális nehézség relativizálódik.

Ebből a szempontból a sorozat alapvető kérdéseket tárgyal a szerzői jog, a kanonizálódás és a művészethez való hozzáférés kapcsán. Nem kérdőjelezi meg, hogy a művészettörténetet komolyan kell-e venni, hanem azt, hogyan találkozunk vele ma. Ez egy felhívás a részletes szemlélődésre, a látás szokásainak átgondolására és a lehetőségre, hogy a művészettörténetet ne csupán tisztelettel, hanem kortárs szemlélettel is szemléljük.